37 A MEGVILÁGOSODÁS DHAMMÁJA
			4 szatipatthána
	4 erőfeszítés				4 Alap
5 képesség					5 erősség
		7 tényezők
	8 ösvényi tényező
nézet ・ vita

Az indrija (szó szerint: "Indra istenhez tartozó", vagy "Indrának tetsző") szanszkrit és páli fogalom az indiai eredetű bölcseleti rendszerekben.

A hinduizmusban és a jógában a szó az érzékszervekre vonatkozik. Tíz indrija létezik, amelyeket két csoportra osztanak: az érzékelés szerveire (buddhíndriják) és a cselekvés szerveire (karméndriják).^[1]

A buddhizmusban ezzel a fogalommal több belső folyamatot jelölnek, amelyet leggyakrabban "képességnek" fordítanak, illetve szövegkörnyezettől függően "spirituális képességnek" vagy "irányító elvnek"^[2]

A buddhizmusban szövegkörnyezettől függően a következőket értik indrija alatt:

• az 5 spirituális tényező
• az 5 vagy 6 érzékelési képesség
• a 22 fenomenológiai képesség

A páli kánon részét képező Szutta-pitakában az indriját gyakran használják az "öt spirituális képesség" (páli: panycs indrijáni) értelmében:

1. hit vagy meggyőződés (szaddhá)
2. energia vagy kitartás (vírja)
3. tudatosság vagy memória (szati)
4. koncentráció vagy összpontosítás (szamádhi)
5. bölcsesség vagy megértés (pannya).

Ez az öt képesség a hét minőség-csoport egyike, amelyet Gautama Buddha dicsért.^[3]

A Szamjutta-nikája 48.10 az egyik olyan példázat, amelyben leírják a spirituális képességeket, a következő sorrendben:

• Hit/meggyőződés - Buddha megvilágosodásában.^[4]
• Energia/kitartás - kitartás a négy helyes erőfeszítésben.
• Tudatosság - a négy szatipatthánára vonatkozik.
• Elmélyülés - a négy dhjána szintre vonatkozik.
• Bölcsesség/megértés - a négy nemes igazságra vonatkozik.^[5]

Az SN 48.51-ben Buddha az mondja, hogy az öt képesség közül a bölcsesség (agga) a "legfőbb".^[6]

Az AN 6.55-ban Buddha azt tanácsolja egy elbátortalanodott szerzetesnek, Szonának, hogy úgy "hangolja be" a spirituális képességeit, mint egy hangszert:

"... what do you think: when the strings of your [lute] were neither too taut nor too loose, but tuned to be right on pitch, was your [lute] in tune & playable?"

"Igen, tiszteletreméltó úr."

"Ugyanígy, Szona, a túlzott erőfeszítés nyughatatlansághoz vezet, a lagymatag erőfeszítés lustasághoz vezet. Ezért meg kell határoznod a kitartásod megfelelő mértékét, be kell állítani a képességeket és úgy megválasztani a témádat."^[7][8]

Ehhez kapcsolódóan a Viszuddhimagga és más poszt-kanonikus szövegmagyarázatok^[9] figyelmeztet, hogy egy spirituális képesség ne kerekedjen felül a többi négyen, ezért általában azt tanácsolja, hogy át kell alakítani az eltúlzott képességet az elemző állapotokkal (lásd dhamma-vicsaja) vagy a nyugalom kifejlesztésével (szamatha). Ezenfelül a szövegmagyarázatok azt tanácsolják, hogy az öt spirituális képességet egymást kiegyensúlyozó párok segítségével fejlesszük:

• "Mert, akinek erős a hite de gyenge a megértése, az kritikusság nélkül bízik és alaptalanul. Aki erős a megértésben, de gyenge a hite, annak hibázik a ravaszsága, mint aki az orvosság miatt betegedik meg. A kettő kiegyensúlyozásával, az illetőnek csupán akkor lesz önbizalma, amikor van rá alapja." (Vism. IV. fejezet, §47, ¶1)
• "... A semmittevés legyőzi azt, aki erős a koncentrációban, de gyenge az energiája, mivel a koncentráció a semmittevést részesíti előnyben. Az agitáció legyőzi azt, akinek sok az energiája, de gyenge a koncentrálóereje, mivel az energia az agitációt részesíti előnyben. De ha a koncentráció energiával párosul, akkor nincs átmozdulás se semmittevésbe, se agitációba. Tehát ezt a kettőt ki kell egyensúlyozni." (Vism. IV. fejezet, §47, ¶2)
• "... Aki a koncentráció javításán dolgozik, annak erős hitre van szüksége, mert csak az ilyen hit és az önbizalom által érhető el a teljes megértés." (Vism. IV. fejezet, §48)
• "... Ezután van a koncentráció és a megértés kiegyensúlyozása. Aki a koncentráció megerősítésén dolgozik, annak szüksége van erős egyesítésre, mert így fogja elérni a teljes megértést; aki a belátáson dolgozik, annak szüksége van erős megértésre, mert így megértheti a létezés három jellemzőjét; de csak a kettő összehangolásával érhető el a teljes megértés." (Vism. IV. fejezet, §48)

Buddhagósza a következőket tette hozzá:

• "Azonban erős tudatosságra van szükség mindegyik esetben; mert a tudatosság megóvja a tudatot, hogy a hiten, energián és megértésen át agitációba essen, ugyanis ezek az agitációt részesítik előnyben, vagy, hogy a tudat semmittevésbe essen, mert a koncentráció a semmittevést részesíti előnyben." (Vism. IV. fejezet, §49).^[10]

Az SN 48.43-ban Buddha azt mondja, hogy az öt spirituális képesség megfelel az öt erősségenk.^[11]

A Szutta-pitakában hat érzékszervi képesség szerepel a hat érzékelési alaphoz hasonlóan. Ezek a képességek az öt érzékszerv és a "tudat" vagy "gondolat".

1. látás (csakkh-indrija)
2. hallás (szot-indrija)
3. szaglás (ghán-indrija)
4. ízlelés (dzsivh-indrija)
5. érintés (káj-indrija)
6. gondolat (man-indrija)

Az első ötöt úgy is nevezik, hogy az öt anyagi képesség (például: panycsannam indrijánam avakanti).^[12]

Az Abhidhamma-pitakában az indrija fogalma kibővül huszonkét "fenomenológiai képességre" vagy "ellenőrző erőre" (páli: bávíszati indrijáni),^[13] amelyek a következők:

• a hat érzékszervi képesség

1. szem/látás képessége (csakkh-indrija)
2. fül/hallás képessége (szot-indrija)
3. orr/szaglás képessége (ghán-indrija)
4. nyelv/ízlelés képessége (jivh-indrija)
5. test/tapintás képessége (káj-indrija)
6. tudat képessége (man-indrija)

• három fizikai képesség

1. női nem (itth-indrija)
2. férfi nem (purisz-indrija)
3. élet vagy életerő (dzsívit-indrija)

• az öt érzés képesség^[14]

1. fizikális öröm (szukh-indrija)
2. fizikális fájdalom (dukkh-indrija)
3. mentális öröm (szomanasza-indrija)
4. mentális fájdalom (domanassz-indrija)
5. egykedvűség (upekhha-indrija)

• az öt spirituális képesség

1. hit (szaddh-indrija)
2. energia (viríj-indrija)
3. tudatosság (szat-indrija)
4. koncentráció (szamádhi-indrija)
5. bölcsesség (panny-indrija)

• három végső-tudás képesség

1. az gondolni, hogy "meg fogom ismerni az ismeretlent" (anannyáta-nyasszámít-indrija)
2. gnozis (anny-indrija)
3. az, aki tud (annyátá-vindrija)

• Ájatana (érzékelési alap)
• Bodhi (awakening, enlightenment)
• Bódipakkhijá-dhammá (37 megvilágosodási tulajdonság)
• Öt erősség
• Négy helyes erőfeszítés
• Pradzsnyá (bölcsesség)
• Sadájatana (hat érzékelési alap)

• Bodhi, Bhikkhu (ford.) (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-331-1.
• Buddhagósza, Bhadantacariya és Bhikkhu Ñāṇamoli (ford.) (1999). The Path of Purification: Visuddhimagga. Seattle, WA: BPS Pariyatti Editions. ISBN 1-928706-00-2.
• Conze, Edward (1980, 1993). The Way of Wisdom: The Five Spiritual Faculties (The Wheel Publication No. 65/66). Kandy: Buddhist Publication Society. - http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/conze/wheel065.html.
• Nyanaponika Thera és Bhikkhu Bodhi (ford.) (1999). Numerical Discourses of the Buddha: An Anthology of Suttas from the Anguttara Nikaya. Kandy, Srí Lanka: Buddhist Publication Society. ISBN 0-7425-0405-0.
• Rhys Davids, Caroline A. F. ([1900], 2003). Buddhist Manual of Psychological Ethics, of the Fourth Century B.C.. Kessinger Publishing. ISBN 0-7661-4702-9.
• Rhys Davids, T.W. & William Stede (szerk.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. - http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/.
• Thánisszaró Bhikkhu (1996, 1998). Wings to Awakening: An Anthology from the Pali Canon. - http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/thanissaro/wings/index.html.
• Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997a). Indriya-vibhanga Sutta: Analysis of the Mental Faculties (SN 48.10). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn48/sn48.010.than.html.
• Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997b). Sona Sutta: About Sona (AN 6.55). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/an/an06/an06.055.than.html.