Sárvár
A Nádasdy-vár
Sárvár címere Sárvár zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Sárvári
Jogállás	város
Polgármester	Kondora István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	9600
Körzethívószám	95
Testvértelepülései	Lista Steinheim an der Murr
Népesség
Teljes népesség	15 003 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	228,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	64,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 15′ 14″, k. h. 16° 56′ 07″47.253888888889, 16.93527777777847.253889°N 16.935278°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 14″, k. h. 16° 56′ 07″47.253888888889, 16.93527777777847.253889°N 16.935278°E
Sárvár Pozíció Vas vármegye térképén
Sárvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárvár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye. 2022-ben Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 12. legnépszerűbb települése. Sárvár a Rába partján fekszik, Kemeneshátnál. Lakossága közel 15.000 fő, melynek túlnyomó része magyar, de akadnak a településen németek és romák is. A megyeszékhelytől, Szombathelytől 24 km-re, Soprontól 55 km-re, Pápától 42 km-re, a Balatontól pedig 60 km-re fekszik. 2016-ban Sárvárt az „Európai Reformáció Városa” tiszteletbeli címmel tüntette ki az Európai Evangélikus Egyházak Közössége.

A vár a település névadója, eredetileg egy mocsarakkal körülvett földvár lehetett. A középkorban több birtokosa volt, ezek közül emelkedtek ki a Kanizsaiak. Kanizsai Orsolyával kötött házassága révén került a birtok Nádasdy Tamáshoz, aki török időkben a vár fejlesztése mellett Magyarország egyik kulturális központját hozta létre a városban.

Szombathelytől 25 kilométerre keletre, Celldömölktől 18 kilométerre nyugatra fekszik a Rába két partján, a Gyöngyös-patak torkolatától délre, a Kemeneshát és a Vas–Soproni-síkság határán.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 84-es főút, ezen érhető el Sopron és a Balaton felől is. A megyeszékhely Szombathely felől a 88-as, Pápa-Celldömölk felől pedig a 834-es főúton közelíthető meg. Régebben a 84-es és a 88-as főutak is érintették a városközpontot, ma azonban már mindkettő elkerüli azt; a régi nyomvonalak belterületi szakaszai ma öt számjegyű mellékutaknak minősülnek, 84 150-es, illetve 88 100-as számozással.

A környező kisebb települések közül Bejcgyertyános-Kám felé a 8439-es, Ölbő-Szeleste felé a 8446-os, Ostffyasszonyfa-Kenyeri felé a 8451-es, Csénye-Bögöt felé a 8458-as, Ikervár-Rábahídvég felé pedig a 8701-es út vezet a város irányából.

A várost a hazai vasútvonalak közül a MÁV 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja van itt: a keleti határszél közelében, Lánkapuszta külterületi városrész mellett Ostffyasszonyfa megállóhely, a központban pedig Sárvár vasútállomás.

1913 és 1974 között a Zalabér–Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal kötötte össze északra Bükkel és onnan Kőszeggel, illetve délre Zalabérrel is.

Neve a Gyöngyös-patak mellékén, mocsaras helyen épített erősségre utal; ez eredetileg földvár volt.

Már az őskorban lakott hely volt, amit neolitikus edénytöredékek, bronzeszközök és temetők leletei bizonyítanak. Földvárpuszta majornál késő bronzkori földvár maradványait tárták fel.

Kr. u. 10-ben a térséget a rómaiak hódították meg, és Bassiana néven alapítottak települést mai Sárvártól északra, a Gyöngyös torkolatának közelében, ahol a borostyánút átkelt a Rábán. Korábban az átkelőhelyen kelta település állt; az ő erődítményük Ostffyasszonyfa-Földvárpusztánál volt. Az út védelmére épített római erőd maradványait a Gyöngyös-patak keleti oldalán, az Óvár nevű helyen találták meg.

A Karoling-kori lakosság 9. századi temetőjét a Végmalomnál tárták fel.

A honfoglalás után a magyarok a német támadások ellen a Gyöngyös és a Rába összefolyásánál építettek földvárat, amit először 1192-ben említenek. A vár az 1280-as évekig királyi tulajdon volt, majd a feudális anarchia idején a Kőszegi család birtokába került.

1327-ben Köcski Sándor foglalta vissza Károly Róbertnek a Németújváriaktól, és a király 1328-ban kiváltságokat adományozott a mai belváros területén állt Sársziget lakóinak.

1390-ben Zsigmond király a Kanizsai családnak adományozta, majd miután azok hűtlenné váltak, 1403-ban megostromolta, és visszafoglalta tőlük. 1405-ben a lázadó Ludányiak fosztották ki a várost. 1409-ben Ozorai Pipó lett Sárvár birtokosa, majd 1424-ben a Kanizsaiak visszaszerezték úgy, hogy elcserélték Simontornyára. 1444-ben a vár a Rozgonyiaké lett, és a Kanizsaiak 1454-ben eredménytelen ostrom után csak árulással tudták visszafoglalni. 1532-ben a török sikertelenül ostromolta; eközben száz Nádasdy Ferenc által vezetett sárvári esett el a mezőváros és a vár védelmében. Baso (Bazsó) Ferenc várnagy öt levélben tájékoztatja a Kanizsa várában tartózkodó Nádasdy Tamás nádort a várban történtekről. Augusztus 15-én este 10 órakor háromezer fős török sereg megostromolta a várat. Hajnalig tartott a csata, de a védők sikerrel jártak – igaz, százfős veszteség árán. Csata után megtalálni vélték a török szultán rokonának a holttestét a harcmezőn. Boruk elfogyott, kérik sürgősen küldjenek néhány hordóval. Csepregi Zele (Szele) László volt a várkapitány, társai Káldy Péter, Szelestey Miklós és Bársony Bertalan voltak. Közeleg az ötszázadik évforduló, ideje volna hogy megismerje a város saját hőseit is. (MNL.gov.hu/ E-0185- Baso F.-Nádasdy T. 0001)

Kanizsai Orsolya 1534-ben (vagy 1535-ben) feleségül ment Nádasdy Tamáshoz, és a hozomány részeként Sárvár is a Nádasdy család tulajdona lett.

A művelt humanista Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális centrumát hozta létre a mezővárosban:

• 1534-ben iskolát alapított,
• 1537-ben pedig nyomdát.

A nyomda élére az iskola tanítóját, Sylvester Jánost nevezte ki, ő pedig lefordította és 1541-ben itt nyomtatta ki az Újtestamentum fordítását: ez lett az országban az első, magyar nyelven nyomtatott könyv.

1556-ban itt halt meg, s a vár földjében nyugszik Tinódi Lantos Sebestyén.

A vár ura volt Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” – az ő özvegye volt Báthori Erzsébet, akit csejtei rémtettekkel rágalmaztak meg.

1671-ben Nádasdy Ferenc kivégzésével birtokait is elvették, és a vár a Draskovichoké lett, akik alatt hanyatlásnak indult, ahogy hadi jelentőségét apránként elvesztette. 1704-ben meghódolt a kurucoknak, 1809. június 2-án pedig, a napóleoni háborúk folyamán a város francia kézre került, az idegen csapatok novemberig maradtak itt.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Elegyes Mezőváros Vas Várm. földes Ura Szily, Brentánó, és a’ Génuai Köz. Társaság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Gyöngyös vizénél, Szombathelyhez 4 mértföldnyire. Hajdan Nádasdy Grófoknak lakó helyek vala Vára, ’s könyvnyomtató ház is vala itten; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, néha a’ vízáradás ártalmas vidékjének." 	
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

Az új fellendülés akkor kezdődött, amikor 1803-ban az Este-Modenai család vette meg az uradalmat. A várat igényeiknek megfelelően átépítették. A várost 1871-ben fosztották meg város címétől; ugyanebben az évben érte el a vasút. Elektromos energiát 1897-től kapott az ikervári erőműtől. E két tényező lehetővé tette a nagyipar megtelepedését:

• 1895-ben cukorgyárat,
• 1904-ben műselyemgyárat építettek;

fellendült a kisipar és a kiskereskedelem, nőtt a lakosság.

A 20. század elején az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították azokat az oktatási intézményeket, amelyekből a mai iskolarendszer kifejlődött. 1909-ben avatták fel a kórházat. Az első világháború után a település fejlődése megállt, majd a műselyemgyár bezárása után sok lakos kivándorolt Franciaországba, illetve Belgiumba.

A második világháború után új üzem kezdett itt működni, a Baromfifeldolgozó Vállalat, majd 1957 után újabb üzemeket telepítettek Sárvárra. A kőolajkutatók 1961-ben olaj helyett gyógyvizet találtak; ezután a fejlesztésben egyre nagyobb szerepet kapott a gyógy-idegenforgalom. 1968 óta Sárvár ismét város. 1978-ban költözött a Nádasdy-várba Sárvár művelődési központja.

A cukorgyárban 1998-ban állították le a termelést. A városban 1995-től kezdve ipari parkot építenek ki.

A mai város úgy jött létre, hogy 1902-ben Sárvárhoz csatolták Vármellék és Tizenháromváros községeket, 1912-ben Sárt és Péntekfalut, majd 1968-ban még Rábasömjént is.

• 1990–1994: Szabó Imre (nem ismert)^[3]
• 1994–1998: Dr. Dénes Tibor (Fidesz-FKgP-KDNP-MDF-SZDSZ)^[4]
• 1998–2002: Dr. Dénes Tibor (Fidesz-FKgP-MDF-KDNP-SZDSZ-VES)^[5]
• 2002–2006: Dr. Dénes Tibor (Fidesz-MDF-MVPP-Sárvárért Egyesület)^[6]
• 2006–2010: Dr. Dénes Tibor (Fidesz-KDNP-MVPP-VP-Sárvárért Egyesület)^[7]
• 2010–2014: Kondora István (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2014–2019: Kondora István (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2019–2024: Kondora István (Fidesz-KDNP)^[1]
• 2024– : Kondora István (Fidesz-KDNP)

A település népességének változása:

A 2022-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 1,0% németnek. 1,0% cigánynak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,4%, református 2,0%, evangélikus 4,9%, felekezet nélküli 5,6% (37,2% nem nyilatkozott).^[11]

Sárváron 2022-ben 696 ezer vendégéjszakát töltöttek. ebből 51% belföldi és 49% külfödi. Sárvár 2022-ben az összes vendégéjszaka alapján 12-dik helyen végzett.

• A Nádasdy-vár elődje 13. századi. Több átépítés után a 17. században a Nádasdyak építették ki reneszánsz várkastéllyá. Legnagyobb látványossága a díszterem, aminek freskóit 1653-ban és 1769-ben festették.
• Nádasdi Ferenc, Nádasdi Tamás és Kanizsai Orsolya szobrok (a várban) – Túri Török Tibor alkotása
• Szent László királynak szentelt római katolikus temploma középkori eredetű; 1645-ben a Nádasdyak építtették át. A Rákóczi-szabadságharcban a templom elpusztult, és 1732-ben barokk stílusban építették újjá. 1830-ban klasszicizálták, utoljára 1926-ban építették át. Előtte áll az 1701-ben készült Krisztus-oszlop.
• A Szent László-templom közelében áll a város első, 1535-ben alapított iskolája. Az emeletet 1830-ban húzták rá. Itt tanított Gárdonyi Géza is.
• Az egykori Sár község római katolikus templomát Szent Miklósnak szentelték. A templomot 1454-ben említik először. 1830-ban és 1868-ban átalakították, 20. századi átépítéskor neogótikus külsőt kapott. A templom mellé temették Tinódi Lantos Sebestyént, 1556-ban.
• A hegyközség kálváriatemplomát 1758-ban építették; 1800-ban kapta mai formáját a két toronnyal.
• Evangélikus templomát 1836-ban építették klasszicista stílusban.
• Református templomát 1998-ban szentelték fel.^[12]
• Gyógy- és Wellnessfürdő: a termálfürdőben 2002 decemberében gyógy- és wellnessfürdőt is nyitottak. A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaság nívódíját. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte az EUROPESPA-med minőségi díjat. 2008-ban a Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága a fürdőt a legmagasabb, négycsillagos kategóriába sorolta.
• Hatvany-Deutsch-kastély (más néven Cukorgyári-kastély) az egykori cukorgyár mellett egy ősparkban áll. Az épületet báró Hatvany Béla építtette 1898–99-ben. Tervezője Schannen Ernő budapesti műépítész volt. Jelenleg üres, eladás alatt áll, nem látogatható.
• A csaknem tíz hektár területű arborétumot 1802-ben alapították. Nemesítő telepén 520 négyzetméteres növényház és mintegy ezer négyzetméteres tenyészkert segíti az erdészeti növénynemesítést.
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.

• Hagyományosan október utolsó szombatján rendezik meg a Simon-Júdás vásárt. Az eseményre piactérré alakul a város főutcája a csatlakozó utcákkal.
• Diákírók és Diákköltők Találkozója
• Nemzetközi Folklórnapok
• Nádasdy Történelmi Fesztivál
• Vármeeting Nemzetközi Motoros és Rockfesztivál

• Itt született 1564-ben Beythe András botanikus.
• Itt született 1612-ben Vitnyédy István, Zrínyi Miklós költő, hadvezér közeli barátja és ügyvédje.
• Itt született 1861-ben Szilágyi Arabella magyar opera-énekesnő (szoprán)
• Itt született 1870-ben Vass József kalocsai nagyprépost, kereszténypárti politikus, a Bethlen-kormány népjóléti és munkaügyi minisztere.
• Itt született 1880-ban Nagy Antal magyar műbútorasztalos, cégvezető, felsőházi tag.
• Itt született 1885-ben Rudas László marxista-leninista filozófus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.
• Itt született 1890-ben dr. Major Sándor magyar királyi állatorvos vezérőrnagy, egyetemi magántanár.
• Itt született 1892-ben Komondy Zoltán gépészmérnök, műegyetemi tanár († 1957).
• Itt született 1910-ben Burka Sándor klarinét- és tárogatószólista († 1983).
• Itt született 1915-ben Fábián Gyula zoológus, egyetemi tanár († 1985).
• Itt született 1916-ban Majláth Mária színésznő († 2004).
• Itt született 1918-ban Urbán Ernő Kossuth-díjas író.
• Itt született 1918-ban Zimonyi Róbert (1918-2004) magyar olimpiai bronzérmes és amerikai aranyérmes evezős kormányos.
• Itt született 1923-ban Fülöp Kálmán dalszövegíró, költő, színész.
• Itt született és alkotott Németh Mihály (1926–2018) szobrászművész.
• Itt született 1931-ben Horváth István Károly klasszika-filológus, egyetemi oktató, műfordító († 1966).
• Itt született 1937-ben Fendrik István sugárbiológus.
• Itt született 1938-ban Lakatos József festőművész.
• Itt született 1945-ben Simon János festőművész.
• Itt született 1948-ban Hegedűs Csaba olimpiai aranyérmes kötött fogású birkózó.
• Itt született 1952-ben Horváth József, szerzői álnevén Dániel Attila költő.
• Itt született 1953-ban Horváth Károly színész, bábszínész, díszlettervező
• Itt született 1954-ben Lakner Tamás hegedűművész, zenetanár.
• Itt született 1962-ben Szovák Kornél Széchenyi-díjas klasszika-filológus, középkorkutató
• Itt született 1966-ban Stekovics Gáspár képzőművész, fotográfus.
• Itt született 1968-ban Illés Béla labdarúgó.
• Itt született 1969-ben Fodor László Kossuth-díjas dzsesszzenész, zenepedagógus.
• Itt született 1977-ben Rezes Judit Jászai Mari-díjas színésznő, a Budapesti Katona József Színház tagja.
• Itt született 1979-ben Marton Tamás zenész.
• Itt született 1984-ben Savanyu Gergely színművész, a Soproni Petőfi Színház, korábban a Szegedi Nemzeti Színház tagja.
• Itt született 1984-ben Stieber Zoltán labdarúgó.
• Itt született 1991-ben Pilnay Sára színésznő
• Itt született 1992-ben Góczán Gábor Fonogram-díjas, Petőfi Zenei Díjas zenész, a Soulwave zenekar basszusgitárosa, vokalistája.

• Itt építette ki főúri és kultúraszervező központját az 1530-as években Nádasdy Tamás.
• Itt tevékenykedett 1534-től 1543-ig Sylvester János nyelvtaníró és bibliafordító.
• Itt tevékenykedett 1541 és 1543 között Abádi Benedek nyomdász, a magyarországi első magyar nyelvű könyv kinyomtatója.
• Itt tevékenykedett az 1550-es években Szegedi Körös Gáspár (Caspar Fraxinus Zegedinus) orvosdoktor.
• Itt halt meg 1556-ban Tinódi Lantos Sebestyén, a magyar epikus költészet jelentős alakja
• Itt tanított 1883/84-ben Gárdonyi Géza.
• A sárvári járás főszolgabírája volt Tuboly Lajos (1873-1936) 1909 és 1918 között.
• Itt működött 1919-től haláláig Huszár Mihály (1874–1941) magyar katolikus esperes-plébános, országgyűlési képviselő.
• Itt halt meg 1921-ben III. Lajos bajor király, országának utolsó uralkodója.
• Itt töltötte gyermekéveit Kabos László komikus, színművész.
• Itt élt ifjúkorában (1930-tól 1932-ig) Kónya Lajos Kossuth-díjas költő

• Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola barabas.sulinet.hu Archiválva 2021. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nádasdy Tamás Általános Iskola nadasdyiskola.hu
• Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola gardonyisarvar.fw.hu
• Szent László Katolikus Általános Iskola szlki.hu
• VVSZC Sárvári Tinódi Gimnázium sarvaritinodi.hu
• VVSZC Sárvári Turisztikai Technikum stg.sarvar.hu

• Szinérváralja (Seini), Románia, Máramaros megye
• Sonntagberg, Ausztria
• Steinheim an der Murr, Németország
• Uherské Hradiště (Magyarhradis), Csehország

Egyéb kapcsolatai:

• Tubize, Belgium
• Újvidék, Szerbia, Vajdaság

http://www.sarvarvaros.hu/uherske_hradiste

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárvár témájú médiaállományokat.

• Sárvár Önkormányzat honlapja
• a Vas Népe napilap hírei Sárvárról^{[halott link]}
• Sárvár Fürdő
• sarvarszallasinfo.hu
• Sárvár.lap.hu
• Sárvárikum.hu – Sárvári programajánló magazin
• Térkép Archiválva 2004. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Térkép Kalauz – Sárvár
• Sárvár bemutatása
• Sárvár negyven éve város Archiválva 2014. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Sárvár látnivalói
• Wikitravel – Gyógy- és Wellnessfürdő Sárvár
• Informed.hu – Ideál – Reforméletmód magazin 2005;17(2): 21-23 (A gyógyfürdő vízének összetétele, hatásai és a sárvári termálkristály

Sablon:Vas megye települései m v sz Vas vármegye települései
Megyei jogú város	Szombathely
Városok	Bük Celldömölk Csepreg Jánosháza Körmend Kőszeg Őriszentpéter Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Vép
Községek	Acsád Alsószölnök Alsóújlak Andrásfa Apátistvánfalva Bajánsenye Balogunyom Bejcgyertyános Bérbaltavár Boba Borgáta Bozsok Bozzai Bögöt Bögöte Bő Bucsu Cák Chernelházadamonya Csákánydoroszló Csánig Csehi Csehimindszent Csempeszkopács Csénye Csipkerek Csönge Csörötnek Daraboshegy Dozmat Döbörhegy Döröske Duka Egervölgy Egyházashetye Egyházashollós Egyházasrádóc Felsőcsatár Felsőjánosfa Felsőmarác Felsőszölnök Gasztony Gencsapáti Gérce Gersekarát Gór Gyanógeregye Gyöngyösfalu Győrvár Halastó Halogy Harasztifalu Hegyfalu Hegyháthodász Hegyhátsál Hegyhátszentjakab Hegyhátszentmárton Hegyhátszentpéter Horvátlövő Horvátzsidány Hosszúpereszteg Ikervár Iklanberény Ispánk Ivánc Ják Jákfa Káld Kám Karakó Katafa Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kemestaródfa Kenéz Kenyeri Kercaszomor Kerkáskápolna Kétvölgy Kisrákos Kissomlyó Kisunyom Kiszsidány Kondorfa Köcsk Kőszegdoroszló Kőszegpaty Kőszegszerdahely Lócs Lukácsháza Magyarlak Magyarnádalja Magyarszecsőd Magyarszombatfa Meggyeskovácsi Megyehíd Mersevát Mesterháza Mesteri Meszlen Mikosszéplak Molnaszecsőd Nádasd Nagygeresd Nagykölked Nagymizdó Nagyrákos Nagysimonyi Nagytilaj Nárai Narda Nemesbőd Nemescsó Nemeskeresztúr Nemeskocs Nemeskolta Nemesládony Nemesmedves Nemesrempehollós Nick Nyőgér Olaszfa Ólmod Orfalu Ostffyasszonyfa Oszkó Ölbő Őrimagyarósd Pácsony Pankasz Pápoc Pecöl Perenye Peresznye Petőmihályfa Pinkamindszent Pornóapáti Porpác Pósfa Pusztacsó Püspökmolnári Rábagyarmat Rábahídvég Rábapaty Rábatöttös Rádóckölked Rátót Répceszentgyörgy Rönök Rum Sajtoskál Salköveskút Sárfimizdó Sé Simaság Sitke Sorkifalud Sorkikápolna Sorokpolány Sótony Söpte Szaknyér Szakonyfalu Szalafő Szarvaskend Szatta Szeleste Szemenye Szentpéterfa Szergény Szőce Tanakajd Táplánszentkereszt Telekes Tokorcs Tompaládony Tormásliget Torony Tömörd Uraiújfalu Vámoscsalád Vasalja Vásárosmiske Vasasszonyfa Vasegerszeg Vashosszúfalu Vaskeresztes Vassurány Vasszentmihály Vasszécseny Vasszilvágy Vát Velem Velemér Viszák Vönöck Zsédeny Zsennye