Nagypetri
| Nagypetri (Petrindu) | |
 | |
| Nagypetri régi görögkatolikus fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Középlak |
| Rang | falu |
| Községközpont | Középlak |
| Irányítószám | 457114 |
| SIRUTA-kód | 140912 |
| Népesség | |
| Népesség | 427 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 164 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 55′ 13″, k. h. 23° 11′ 07″46.920219°N 23.185183°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 13″, k. h. 23° 11′ 07″46.920219°N 23.185183°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagypetri (románul Petrindu) falu Romániában Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Félúton fekszik Középlak (románul Cuzăplac) és Egeres (románul Aghireș, németül Erldorf) között, az Almás patak völgyében.
Nevének említése
[szerkesztés]1839-ben, 1863-ban, 1890-ben Nagy-Petri, Petrindu máré 1880-ban Petri (Nagy-), 1920-ban Petrindul mare.
Lakossága
[szerkesztés]1850-ben 517 fős lakosságából 326 fő román, 176 fő magyar (, 6 fő német, 9 fő cigány. 1992-re 597 fős lakosságából 368 fő román, 210 fő magyar és 19 fő cigány származású. 1850-ben román lakossága görögkatolikus, a magyarok a reformáció óta reformátusok (6 fő római katolikus maradt). Erdélyi Református Egyházkerület, Kalotaszegi Egyházmegye tagja. 1992-ben a magyarok mind reformátusok, a lakosság többi részéből 376 fő ortodox, 1 fő római katolikus, 8 fő baptista és 1 fő pünkösdista.
Története
[szerkesztés]Régi királyi birtok. II. Ulászló adományaként 1503-ban Corvin János tulajdona lett, majd 1523-ban már Somi Gáspár a birtokosa. Magyar lakossága a reformáció óta református. Erdélyi Református Egyházkerület, Kalotaszegi Egyházmegye tagja. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. Lakossága szőlőtermesztéssel valamint bivaly- és juhtartással foglalkozik.
A 19. századtól a román megszállásig a szamosújvári eredetű apanagyfalusi Gajzágó család sarja, Gajzágó Antal, bánffyhunyadi és kolozsvári ügyvéd volt a falu legnagyobb földbirtokosa 1040 kat. holddal, aki vagyonával Kolozsmegye egyik virlistája volt.
Látnivaló
[szerkesztés]- Református temploma a XIII. században épült. Román stílus jegyek (félköríves résablakok, szentély) mellett gótikus jegyeket is mutat az épület (támpillérek). 18. századi harangtornya zsindellyel fedett. Templom kaput 1855-ben faragták. Mára rossz állapotúvá lett festett kazettás mennyezete Zilahi Asztalos János munkája 1713-ból. Restaurálás során megállapították, hogy 1779-ben a templomot kelet felé bővítették. A bővült templom kazettás mennyezetét Umling Lőrinc festette, akár csak a karzatot, szószékkoronát és a papiszéket 1770-ben.
- Karcsú, magas sisakú, fazsindelyes, görögkatolikus fatemplomának építési ideje nem ismert, de feltételezhető, hogy a 18. század]ból való. A templom jelenleg a Kolozsvári Néprajzi Múzeumban található.
Források
[szerkesztés]- Horváth Zoltán György–Gondod Béla: Kalotaszeg középkori templomai a teljesség igényével (Romanika kiadó, 2006.)
- Várady Péter-Borbly Anikó: Erdély magyar templomai - Kalotaszeg (Unikornis kiadó, 1991)
- Szabóky Zsolt: Nézd elméjöket az ács embereknek (Artunion, Budapest, 1987)
- Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
