Somlyószécs (Sici)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Szilágyperecsen
Rang	falu
Községközpont	Szilágyperecsen
Irányítószám	457268
SIRUTA-kód	142328
Népesség
Népesség	165 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 15′ 27″, k. h. 22° 52′ 40″47.257474, 22.87770947.257474°N 22.877709°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 27″, k. h. 22° 52′ 40″47.257474, 22.87770947.257474°N 22.877709°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Somlyószécs település Romániában, Szilágy megyében.

Szilágysomlyótól északkeletre, Szilágyperecsen és Szilágysomlyó közt fekvő település.

Nevének első Somlyó tagját a szomszédos Szilágysomlyó után kapta, míg nevének második Szécs tagja valószínűleg a Szőcs, Szűcs szóból ered.

Somlyószécs (Szécs) Árpád-kori település. Nevét már 1235-ben említette oklevél Zich néven. Ekkor már egy fennmaradt oklevél említette az itt álló Szent István (Filia Sancti Stephani) premontrei rendházat, mely Várhegyfok filiájaként működött.

1259-ben Sczeck, 1319-ben Schech, 1361-ben Zech, 1652-ben Szilágy-Szécs, 1913-tól pedig Somlyószécs néven írták.

1319-ben a somlyói uradalom részeként említették, ekkor adták át a Pok nemzetséghez tartozó Móricz fia Miklós vajda és fiai rokonaiknak: Luka fiainak.

1434-ben Báthory Lászlóné Anna kapta leánynegyedként a Somlyóhoz tartozó birtokot.

1444-ben itt Zewch birtokon két jobbágy és két puszta telket Zewchi András és Lőrinc erővel elfoglalt Fülpös Tamástól. 1449-ben Zechy Zsigmond fiai Balázs és Benedek Torda vármegye több falujában is részbirtokos volt.

1452-ben az oklevelek Zechi Albert diákot említik az oklevelek.

1455-ben Ozeech a Szerjeszentgyörgyiek egészbirtoka.

1455-ben Zechi András és Tamásperes ügyében fogott bírák voltak Báthory László és Domahidy András.

1492-ben Zeechi Lukács eljár a Dolhaiak ügyében.

1539-ben Zalai Indali Péterné Zechi néhai Budaházy János lánya Effraxia Zechen levő apai kúriáját és a birtok nyolcadrészét 50 forintért eladta nővérének, Sárának és az ő férjének, Karasznai Ferenc deáknak.

1590-ben Valkó várának tartozéka volt. Ekkor a birtokot egy perrel kapcsolatban Báthory Zsigmond erdélyi vajda ítélőlevele alapján a Bánffy család férfi örökösei kapták.

1641-ben Szaniszlófi Báthory Kata rendelkezése szerint a Szécsi birtokon Lónyay Zsigmond, Bedeghyné Lónyay Kata, Becsky Lászlóné Lónyay Zsuzsanna fia Szántói Becsky György és leánya Briberi Melith Györgyné Zsuzsánna osztozkodott.

1671-iig Balajti Lászlóé, kinek utód nélküli halálával a szécsi birtokot Kopacseli Boér Ferencet iktatták be ide, de a beiktatásnak Telegdi Balajti Ferenc és neje Valkai Erzsébet ellentmondtak.

1705-ben Szétsi nemesek: Guthi Farkas, János, Sámuel és István birtoka volt.

1718-ban Ilosvai Dobai György és neje Guthi Judit gyermekei osztoztak meg a szüleiktől öröklött birtokon.

1805-ben birtokosok voltak itt a Ludányi, Guthi és a Csatári családok.

A 20. század elején Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

1910-ben 784 lakosa volt, melyből 27 magyar, 757 román volt. Ebből 759 görögkatolikus, 12 református, 8 izraelita volt.

• Görögkatolikus temploma – 1808-ban épült. Anyakönyvet 1831-től vezetnek.

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 481–494. o. Online elérés
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.