Krasznafüzes
| Krasznafüzes (Fizeș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Felsőszék |
| Rang | falu |
| Községközpont | Felsőszék |
| Irányítószám | 457301 |
| SIRUTA-kód | 142630 |
| Népesség | |
| Népesség | 311 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 05′ 39″, k. h. 22° 45′ 47″47.094206°N 22.763082°EKoordináták: é. sz. 47° 05′ 39″, k. h. 22° 45′ 47″47.094206°N 22.763082°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Krasznafüzes település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágy megyében, Szilágysomlyótól délre, Alsóvalkó és Felsőszék között fekvő település.
Története
[szerkesztés]Krasznafüzes nevét az oklevelek 1341-ben említették először Fizes néven.
A település Valkó vár tartozéka volt, s az 1341-ben Dancs mestert iktatták a birtoka, azonban ez ellen Gergely fia Jakab ellentmondott.
1481-ben Losonczy Bánffy András és Mihály birtoka volt, 1508-ban Báthory István, 1519-ben pedig Borzási György birtoka volt.
1523-ban Somlyói Szaniszlófi István volt birtokosa.
1564-ben II. János király Nagyfalusi Losonczi Bánffy Farkasnak adományozta.
1570-ben leánynegyed öröksége Károlyi Lászlót illette, aki Bánffy István leányának unokája volt.
1648-ban Rákóczi birtok volt:I. Rákóczi György adományozta fiának II. Rákóczi Györgynek, később a kincstáré lett.
1777-ben a Kincstár Cserei Farkas udvari tanácsosnak adta.
1847-ben 458 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus.
1890-ben 600 lakosából 1 magyar, 13 német, 586 oláh, melyből görögkatolikus 586, izraelita 14. A házak száma 132 volt.
Krasznafüzes a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma - 1600-ban épült.
A fatemplom különlegessége, hogy az épület kívül is faliképekkel van borítva az épület nyugati oldalán. Balról haladva: Izsák, Ábrahám és Jákob patriarchák. Középen trónol Jézus, tőle jobbra egy angyal, kezében mérleggel a jócselekedeteket s bűnösöket mérlegeli, s pokolra küldi a rosszakat. Az elkárhozottakra várakozó ördögöket kecskefejjel, bakszarvakkal s szakállal ábrázolták, kezeiken, lábaikon állati karmok, testük hosszú, bojtos farkú.
A templom déli oldalán Keresztelő Szent János fekvő alakja van, amint Szalóménak, Heródes és Heródiás leányának ölében tálcán nyugszik a feje. A képtől jobbra Illést látjuk, a két szárnyas ló vonta szekerével.
A templom bejáratánál a négyszögletű kereten a három kötélforma díszítés tűnik szembe.
Az előcsarnokban (a női osztályban) az öt okos és öt esztelen szűz alakja van falra festve, kezükben lámpással. E csoporttól jobbra Jézus és tanítványai vannak a hajóban, amikor Jézus lecsendesíti a tenger háborgását. A többi részeken szentek, patriarchák festett alakjai, az alacsony vízszintes mennyezeten harsonát fúvó angyalok.
A férfi osztályban a keresztúti képek s az ikonosztázzal szemben Ádám és Éva a tiltott fával, a sanctuariumban Krisztus, az apostolok, szentek, próféták képei láthatók.
A faliképeket 1825-ben festették újra.
A fatemplom képei sokban megegyeznek az alsóbáni templom képeivel.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 419–422. o. Online elérés
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
