Kagyüpa
| A sorozat témája Tibeti buddhizmus |
|---|
 |
|
Gyakorlatok és szintek
|
|
|
Történelem és áttekintés
|
A kagyüpa vagy kagyü (tibeti:བཀའ་བརྒྱུད་པ , irodalmi tibeti: bk'-brgjud; a. m. szóbeli átadás) a tibeti buddhizmus hat fő iskolájának (chos lugs) (nyingma, szakja, kagyü, gelug, dzsonang, bön) egyike, nevét Gampópa (1079–1153) reformjai előtt használatos hagyományátadás módjáról kapta. Az indiai sziddha-hagyományt követi, akár a vele közeli rokonságban álló nyingma irányzat, ám csak Marpa (1012–1097) személyéhez köthető két hagyományvonalat visz tovább. Tanításának egyik központi eleme a tudat és a jelenségek feletti kontroll, amelyet tantrikus gyakorlatokkal érnek el (ezt a többi iskola is elismeri) illetve a kagyü-lámák (tanítók ) képzési módja. A mahámudrá bölcseleti tanát örökölte, amely szerint a spirituális út kiteljesedése azonos a súnjata (üdvvel teli boldogság és üresség) egyfajta megnyilvánulásával. Ebbe a hagyományozási vonalba illeszkednek a mahámudrán kívül Náropa 6 jógája, a mahákála és a csakraszambhava gyakorlatok is.
Marpától a mahámudrá[1] filozófiája és a megvilágosodás eléréséhez szükséges, Náropa által kifejlesztett gyakorlatok Milarepához hagyományozódtak, akitől Gampópa örökölte őket. Gampopa ezt kiegészítette a kadam[2] hagyományokkal, ezzel az iskola önálló hagyományozási ággá vált. Nem sokkal kialakulása után további „aliskolák” alakultak belőle, a chal, baram, karma és a druk iskolák. Jelenleg a legismertebb a kagyü iskolák közül a Jese Dordzse (1166–1211) által létrehozott druk ('bruk) kagyü-iskola, ez Bhután legjelentősebb, egyben az országnak nevet is adó tibeti buddhista hagyománya, legjelentősebb azonban a Düszum Khjenpa (1110–1193), az első gyalva karmapa által alapított karma kagyü.
Főbb kagyü hagyományvonalak
[szerkesztés]- Sangpa kagyü
- Marpa kagyü:
- Recsung kagyü
- Dagpo kagyü:
- Karma kagyü (vagy Kamcsang kagyü)
- Calpa kagyü
- Barom kagyü
- Phagdru kagyü (vagy Phagmo Drugpa kagyü):
Magyarországon
[szerkesztés]Magyarországon több kagyü iskola működik, ezek a mahámudrá-hagyományt követik, és mind a 16. karmapához tartoznak. Az egyik legjelentősebb Nógrád vármegyében, Tar község közelében található, hivatalos neve Karma Ratne Dargye Ling Buddhista Meditációs Központ. Sztúpáját a 14. Dalai Láma szentelte fel. A másik jelentősebb a szintén Nógrád vármegyei Becske községben jelen levő Gyémánt Út buddhizmust követő iskola, amelynek vezetője a 16. karmapa első európai tanítványa, Láma Ole Nydahl (2013).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A gelug iskolában is meglévő filozófia, amelynek két aspektusa van: a szútra (bölcsesség és világosság), és a tantra (a szútra spirituális állapotának megvalósítása).
- ↑ A. m. útmutatás, ebből jött létre a 15. században Congkapa iránymutatásával a gelug iskola.
Források
[szerkesztés]- Ian Harris – Helen Varley: Buddhizmus. Budapest: Kossuth. 2010. ISBN 9789630961905
- szerk.: Görföl Tibor, Máté Tóth András: Világvallások – Akadémiai lexikon. Budapest: Akadémiai, 461. o. (2009). ISBN 978-963-05-8708-2
- Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története. Budapest: Osiris. 2006. 753. o. ISBN 9633898056
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
