Kósa Lajos
Született	1964. március 14. (60 éves) Debrecen
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	közgazdász politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1998. június 17.) Debrecen polgármestere (1998–2014) magyarországi parlamenti képviselő (1998. június 18. – 2014. május 5.) magyarországi parlamenti képviselő (2014. május 6. – nincs) a Modern városok program lebonyolításáért felelős tárca nélküli miniszter (2017. október 2. – 2018. május 18.)
Iskolái	Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (–1989)
Politikai pályafutása
Párt	Fidesz[1]
Magyarország Modern városok program lebonyolításáért felelős tárca nélküli minisztere
Hivatali idő 2017. október 2. – 2018. május 18.
Debrecen polgármestere
Hivatali idő 1998 – 2014
Előd	Hevessy József
Utód	Papp László
Parlament.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Kósa Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kósa Lajos (Debrecen, 1964. március 14. –) magyar politikus, országgyűlési képviselő, 2010-től 2015-ig és 2019-től a Fidesz alelnöke, 2015 és 2017 között a Fidesz frakcióvezetője, 1998–2014 között Debrecen polgármestere. 2017. szeptember 25-én Áder János október 2-i hatállyal a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszterré nevezte ki.^[2][3][4] A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 47. legbefolyásosabb személye.

Tanulmányai

Általános és középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, 1982-ben érettségizett a KLTE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumában. Mint előfelvételis 1982 és 1983 között sorkatonai szolgálatot teljesített Szombathelyen. Az MKKE-n 1983-ban az I. évfolyam KISZ titkárának választották meg. (60 szavazóból 57-en szavaztak rá)^[5] Az MKKE-n 1989-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tervgazdasági szakát elvégezte ugyan, de politikai karrierje miatt a diplomát már nem szerezte meg. 1989-től egy évig a Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet (Kopint-Datorg) tudományos segédmunkatársa volt, és ekkor óraadóként a Közgazdaságtudományi Egyetemen mikroökonómiát tanított.

Politikai pályafutása

Egyetemistaként a Rajk László Szakkollégium tagja, 1986-ban titkára volt. A kezdetektől részt vett a Fiatal Demokraták Szövetségének a szervezésében, 1988. 1989 nyarán a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon a Fidesz képviselőjeként a II/1. gazdasági albizottságban (A gazdasági válság, eladósodás, szerkezetátalakítás, infláció kezelésének stratégiai kérdései) tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. Ugyanebben az évben Bécsben, a világkiállításról rendezett tárgyaláson a Fidesz képviselője. 1989-1990 között a Fidesz Politikai Tanácsadó Testülete, 1992-től a gazdaságpolitikai csoport, 1994 júniusától a párt elnökségének a tagja, alelnök volt 2004-ig.

Az 1990. évi országgyűlési választások első fordulójában Hajdú-Bihar megye 3. sz., Debrecen központú választókerületében ötödik lett, a Fidesz országos listáján választották képviselővé. 1990. május 3-ától az Országgyűlés gazdasági bizottságában, ezen belül az energetikai, (1992. október 13-áig, a mezőgazdasági bizottság megszervezéséig) a mezőgazdasági, a világkiállítási, a fogyasztóvédelmi és a távközlési albizottságokban dolgozott. Az 1994. évi országgyűlési választásokon Hajdú-Bihar megye 1. sz., Debrecen központú választókerületében indult, az első fordulóban 10,44%-kal a negyedik helyen végzett, az Országgyűlésbe a Fidesz Hajdú-Bihar megyei listavezetőjeként jutott be (az országos listán huszonharmadik volt). Az Országgyűlésben a gazdasági bizottság tagja volt. 1996. június 25-éig részt vett a mezőgazdasági bizottság munkájában is. 1996. március 21-éig a Budapest Bank részére juttatott állami támogatás körülményeinek tisztázására létrehozott vizsgálóbizottság elnöke volt és részt vett a magyar-orosz olajszállítások kapcsán felmerült összeférhetetlenségi-korrupciós vádakat kivizsgáló, valamint az Állami Számvevőszék elnökének jelölését szolgáló ideiglenes bizottságok tevékenységében is.

Az 1998-as országgyűlési választáson egyéni mandátumot szerzett a Hajdú-Bihar megyei 3. egyéni választókerületben (Debrecen). A számvevőszéki bizottság elnökévé választották. Az ez évi önkormányzati választásokon pártja jelöltje a debreceni polgármester-választáson, amelyet megnyert. 1998 és 1999 között a Fidesz-frakció gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettese.

A 2002-es országgyűlési választáson újra egyéni mandátumot szerzett a Hajdú-Bihar megyei 3. számú egyéni választókerületben. Az önkormányzati bizottság alelnöke volt 2003-ig, ill. Fidesz frakcióvezető-helyettese 2004-ig. Az őszi önkormányzati választáson újra Debrecen polgármesterévé választották. 2005-ben a Fidesz országos választmányának alelnökévé választották.

2006-ban már az első fordulóban országgyűlési képviselővé választották. Pártjának frakcióvezető-helyettese. Az őszi önkormányzati választásokon újból Debrecen polgármestere lett. 2007-ben, a Fidesz tisztújító kongresszusán a párt egyik alelnökévé választották Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán és Varga Mihály mellett. A 2010-es országgyűlési választásokon megvédte egyéni mandátumát, illetve megőrizhette tagságát az önkormányzati és területfejlesztési bizottságban.

A Fidesz országgyűlési győzelmét követően 2010. május 14-étől a párt ügyvezető alelnöke lett.

A 2014-es Befolyás-barométer szerint ő volt Magyarország 14. legbefolyásosabb embere.

2015. október 1-jén átvette Rogán Antaltól a frakcióvezetést.^[6]

2017. szeptember 25-én október 2-i hatállyal tárca nélküli miniszter lett.^[7] Kormánytagként feladata a megyei jogú városok fejlesztése, a Modern Városok Program végrehajtása. A Fidesz-frakció élén utóda Gulyás Gergely lett.^[8]

Családja

Családja régi szamosszegi földművescsalád, az 1950-es évek elején költöztek Debrecenbe. Édesapja, Kósa Lajos matematika-statisztika szakos tanár Debrecenben, nyugdíjazása előtt a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskolában tanított. Édesanyja, Bacskó Katalin először védőnőként, majd nyugdíjazásáig bölcsődevezetőként dolgozott, jelenleg mezőgazdasági befektetésekkel foglalkozik. Nős, felesége Porkoláb Gyöngyi. Gyermekeik: Anna (1996), Eszter (1998), Lilla (2003), Levente (2011).

Kósa különböző családtagjainak, köztük felesége és egykori óvónő édesanyja cégvásárlásai is médiafigyelmet keltettek.^{[9][10][11][12]}

Konfliktusok személye körül

Kósa Lajos 2016 márciusában az MNB újonnan létrehozott alapítványai gazdálkodásának titkosításáról szóló törvényt azzal indokolta, hogy az alapítványi pénzek elvesztik közpénz jellegüket.^[13] Az Alkotmánybíróság azonban hamarosan az ő álláspontjával ellentétesen döntött.^[14]

Kósa számos vicces vagy épp kínos magyarázkodása többször is idézetek tárgyaivá váltak.^[15][16]

2018 júniusában a pedagógusnap alkalmával a Nemzedékek jövőjéért díjjal tüntette ki a Debreceni Tankerület. A kitüntetés híre számos bírálatot váltott ki.^[17][18][19]

2018 decemberében ő terjesztette be Szatmáry Kristóf fideszes képviselőtársával együtt egyéni képviselői indítványként az országgyűlésben az ellenzék által "rabszolgatörvénynek" nevezett törvényjavaslatot, amely a 'dolgozó hozzájárulásával', legfeljebb évi 400 órára terjeszti ki a túlóra keretet, amely túlórákkal pénzben a tárgyhó végén, szabadidő biztosítása mellett pedig három éven belül kell elszámolni. Az egyéni képviselői indítvány formája nem tette szükségessé a szakszervezetekkel való egyeztetést. A túlórakeret olyan munkahelyeken, ahol létezik kollektív szerződés, csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben a helyi szakszervezet és a munkáltató a hatályos kollektív szerződést ezen lehetőségeknek megfelelően módosítja. Minden más esetben a dolgozó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges alkalmazásához. A törvényjavaslatot a parlament az ellenzék obstrukciós kísérlete, folyamatos, hangos tiltakozása, valamint általuk vitatott körülmények között elfogadta, és ez csekély mozgósító erejű de kétségtelenül az ország több pontjára egyidejűleg szervezett tiltakozásokat váltott ki.^[20][21][22]

2019. augusztus 26-án egy rádióinterjúban úgy fogalmazott az akkor Dél-Amerikában tomboló erdőtüzekről, hogy „nem az őserdő ég, mint láthatjuk a képeken, hanem az a bozótos, ami nem őserdő”. Azután nyilatkozott erről, hogy ellenzéki politikusok emiatt is többször kritizálták Orbán Viktor miniszterelnököt közösségi oldalakon.^[23]

2021 őszén az NSO group által szállított PEGASUS nevű okostelefonokon futó megfigyelő program belügyminisztérium általi beszerzését újságírói kérdésre megerősítette.^[24]

Díjai, elismerései

• Az év polgármestere (2001)

Jegyzetek

További információk

• Kósa Lajos életrajza a Fidesz honlapján
• Kósa Lajos országgyűlési adatlapja
• Kósa Lajos Debrecen hivatalos honlapján^{[halott link]}
• Kósa Lajos: Nem a piszoárt kéne méricskélni! - interjú az index.hu-n, 2010. március 30.
• Orbán Viktort nem rázza meg a Kósa-ügy Archiválva 2018. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Dési, János, Pápai Gábor (karikatúrák). A magyar szürke 48 árnyalata. Budapest: Ab Ovo. 978-615-5353-40-6 (2014)