Horvátország címere
Horvátország címere az ország egyik állami jelképe.
Története
[szerkesztés]Európa egyik legrégebbi címere egy központi nagy pajzsból áll, amelyen öt kisebb pajzs alkot koronát. Ennek a címernek a gyökerei a horvát történelem legrégebbi időszakába nyúlik vissza, hozzávetőleg a 7. századba.
A piros-fehér kockás központi címert a horvátok šahovnicaként emlegetik, amely a šah, vagyis sakk horvát szóból ered. A 13 piros és 12 fehér mezőből álló sakktábla már a 10. századtól fogva a horvát királyok jelvényeként van használatban. A színek a két ősi horvát törzsre, a vörös horvátokra és a fehér horvátokra utalnak. Ennek azonban nincsen megfelelően megalapozott történelmi háttere, mint ahogyan annak a legendának sincs, amely szerint a sakktábla azért került fel a horvát címerre, mert Szvetoszláv Szuronja sakkban megverte a velencei dózsét, II. Pietro Orseolót, és így elnyerte a dalmát városok feletti ellenőrzés jogát. Más nézetek szerint a mocsári kockásliliom (horvátul: „kockavica”) mintázatát idézi.
Ezen legendák mellett vannak azonban komoly tények is. Ezek szerint a mai címert 1990. december 21-én fogadták el hivatalosan. A pajzs ugyan már részeiben korábban a magyar uralkodók címerében is megjelent, az új horvát zászlón látható címert mégis tervezni kellett. Miroslav Šutej grafikus alkotta meg a sakktáblát először.
Leírása
[szerkesztés]A piros-fehér pepita főcímeren öt kisebb címer látható. Ezek mind Horvátország történelmi régióit szimbolizálják. A szemlélő sorrendjében balról jobbra haladva az első címeren egy hatágú sárga csillagot látunk, amely az Esthajnalcsillagot jelképezi. Alatta egy fekvő fehér félhold látható és mindennek kék háttere van. Ez a legrégebben ismert horvát címer, amely Zágrábot és Közép-Horvátországot jelképezi. A második pajzson két vörös sáv látható sötétkék háttérrel. Ez a Raguzai Köztársaság, a mai Dubrovnik ősi címere, amelyet még az Árpád-házi királyok adtak a városnak. A harmadik címeren kék háttér előtt három arany leopárdfej látható, egy alul, kettő felül. Ezt a 13. században a magyar Anjou-ház uralkodói adták Dalmáciának. A negyedik címeren egy arany színű kecskét láthatunk, amelynek patái és szarva vörös színű. A sötétkék pajzsra festett alakzat Isztria jelképe. Az utolsó kék címer Szlavónia jelképe. A két fehér sáv a Drávát és a Szávát szimbolizálja, amely a történelmi régió egykori északi és déli határát jelöli. A két sáv közötti fehér mezőn egy fekete nyest szalad át (amelyet egyébként horvátul kunának neveznek, ez volt az ország nemzeti valutájának is a neve az euró bevezetéséig). Efelett egy hatágú sárga csillag látható. Ezt a címert II. Ulászló magyar és cseh király adományozta Szlavóniának 1496-ban.
Címerek
[szerkesztés]-
Horvátország címere 1527-ben. -
Horvát-Szlavónország címere (1868 – 1918).A Szent Korona jelképezi a magyar uralmat Horvátországban -
Címer 1910-ből. -
Az Osztrák-Magyar közös címer (1915–1918) -
Osztrák–Magyar Monarchia címere 1915-ben -
A Szerb-Horvát-Szlovén és a Jugoszláv Királyság címere (1918–1941) -
Horvátország címere (1939–1941) -
Horvátország címere(1939–1941) -
A Független Horvát Állam címere (1941–1945) -
Az antifasiszta horvát szövetségi állam címere (1943) -
Az antifasiszta horvát szövetségi állam címere (1943–1947) -
A Horvát Szocialista Köztársaság címere (1945–1990) -
Kezdetleges horvát címer (1990) -
A jelenlegi Horvát Köztársaság címere (1990. december 21-től)
_(1868-1918).svg)
.svg)
.png)
.svg)
.svg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ KÖZÉP-EURÓPAI KÖZLEMÉNYEK XII. évfolyam 1. szám, 2019/1. vikek.eu. Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
.png){kind=small} Dél-Európa | |
|---|---|
 Délkelet-Európa | Albánia · Bosznia-Hercegovina · Bulgária · Ciprus2 · Észak-Macedónia · Görögország · Horvátország · Koszovó · Montenegró · Románia · Szerbia · Törökország1 |
 Észak-Európa | |
 Kelet-Európa | Azerbajdzsán2 · Fehéroroszország · Grúzia2 · Kazahsztán1 · Moldova · Oroszország1 · Örményország2 · Ukrajna |
 Közép-Európa | Ausztria · Csehország · Lengyelország · Liechtenstein · Magyarország · Németország · Svájc · Szlovákia · Szlovénia |
 Nyugat-Európa | Belgium · Franciaország · Hollandia · Írország · Luxemburg · Monaco · Egyesült Királyság (Anglia, Észak-Írország, Skócia, Wales) |
| Függő területek | |
| Vitatott státusú területek | |
| Már nem létező országok | |
1 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 2 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
