Szlovákia címere
Szlovákia címere a szlovák állam egyik jelképe.
Közvetlen előzmények
[szerkesztés]Szlovákia és Csehország 1992-ben megállapodást kötöttek arról, hogy egyikük sem fogja felhasználni a csehszlovák jelképeket. Miután Csehország változtatás nélkül megtartotta a néhai állam zászlóját, komoly nemzetközi vita alakult ki a két szomszédos állam között.
A címer
[szerkesztés]A címer egy késő gót vörös színű pajzson látható. Középső részén egy ezüst színű kettős kereszt látható, amely a kék színű hármas halmon áll. Magyarország címerében lévő kettős kereszthez hasonlít, amelynek jobb oldali vörös mezejében elhelyezett zöld hármas halmon és arany koronán áll.
A nemzeti címer Szlovákia zászlaján is szerepel.
A kettős kereszt eredete
[szerkesztés]
Szlovák és magyar történészek ellentétes véleményen vannak a kettős kereszt eredetét illetően. A szlovák nézőpont/feltételezés szerint Cirill és Metód bizánci szerzetesek térítő tevékenysége révén jelent meg a jelkép, ami egyúttal Szlovákia keresztény és pánszláv hagyományait és örökségét jelképezi. Korábbi magyar nézőpont/feltételezés szerint a kettős kereszt II. Szilveszter pápától származik, amit Szent István megkoronázása alkalmából adományozott mint az apostoli király uralkodói jelképét.
A kutatók által legelfogadottabb elmélet azonban az, hogy a kettős kereszt bizánci hatásra, III. Béla magyar király uralkodása alatt, a 12. század végén jelenik meg, valamint tűnik fel először címerpajzsokon, illetve érméken. A legújabb numizmatikai vizsgálatok alapján, a kettőskeresztes pénzek azonban nem III., hanem IV. Béla uralkodásának kezdeti, tatárjárás előtti időszakához köthetők.[1] Ez alapján az Árpádok első ismert címere a sávozott pajzs lehetett.[2] Semmilyen további forrás nem szól amellett, hogy III. Béla, vagy II. András használt volna kettőskeresztes címert.[3]
A hármas halom
[szerkesztés]A hármas halom a népi értelmezés szerint három hegységet jelképez, amelyek a történelmi Magyarország északi hegyes határvidékét jelölték. A három hegylánc a Kárpátok három vonulatát, a Tátrát, a Fátrát és a Mátrát jelképezi, még akkor is, ha a Mátra vidékét végül Szlovákiának nem sikerült elcsatolnia Magyarországtól az első világháborút lezáró békeszerződések során. Ez a három halom jelenik meg a magyar címerben. A szlovák nemzeti szimbólumokba a hosszú közös történelem során került be, emlékeztetve Magyarországnak a szlovákok nemzetté válásában játszott szerepére.
A címer színeit szintén a pánszláv színekhez igazították, hogy azt megkülönböztessék a magyar címertől.
Források
[szerkesztés]- ↑ Körmendi Tamás 2011: A magyar királyok kettőskeresztes címerének kialakulása. Turul 84/3, 73-83.
- ↑ Imre király 1202-i aranybulláján szerepel, de már a 12. század végén kialakulhatott.
- ↑ Körmendi 2011, 82.
.png){kind=small} Dél-Európa | |
|---|---|
 Délkelet-Európa | Albánia · Bosznia-Hercegovina · Bulgária · Ciprus2 · Észak-Macedónia · Görögország · Horvátország · Koszovó · Montenegró · Románia · Szerbia · Törökország1 |
 Észak-Európa | |
 Kelet-Európa | Azerbajdzsán2 · Fehéroroszország · Grúzia2 · Kazahsztán1 · Moldova · Oroszország1 · Örményország2 · Ukrajna |
 Közép-Európa | Ausztria · Csehország · Lengyelország · Liechtenstein · Magyarország · Németország · Svájc · Szlovákia · Szlovénia |
 Nyugat-Európa | Belgium · Franciaország · Hollandia · Írország · Luxemburg · Monaco · Egyesült Királyság (Anglia, Észak-Írország, Skócia, Wales) |
| Függő területek | |
| Vitatott státusú területek | |
| Már nem létező országok | |
1 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 2 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
