A 7. század az időszámításunk szerinti 601–700 közötti éveket foglalja magába.

• A század elején a szerbek és a horvátok mai területükön telepednek le, és korai államokat alakítanak
• A bolgárok a Balkánon, a késő avarok (a kettős honfoglalás elmélete szerint korai magyarok) a Kárpát-medencében telepednek le
• 602: Belső háború tör ki a Kelet-római Birodalomban, amely a pusztulás szélére jut. Nemsokára összeomlik a dunai határ, a Balkán-félszigetet a szlávok özönlik el. Kicsit később keleten a perzsák kezére jut Szíria, Palesztina, végül Egyiptom is (→ II. Huszrau).
• 610–641: Hérakleiosz császár újjászervezi a kelet-római birodalmat, és visszahódítja a perzsák által elfoglalt tartományokat (628), de a hódító arabokkal szemben már nem képes megtartani őket.
  • 626: Avar seregek perzsa támogatással sikertelenül ostromolják Konstantinápolyt.
  • 636: Az arabok elfoglalják Szíriát és Palesztinát a bizánciaktól és 638-ban beveszik Jeruzsálemet
• 619–642: Kuvrat kán uralma idején kialakul az onogur bolgárok birodalma
• 623–624: Szamo vezetésével cseh-morva-szorb törzsszövetség alakul az avarok ellen
• Az avar birodalom meggyengül, a szláv törzsek nagy része függetleníti magát, a későbbi Csehország és Ausztria területén átmenetileg nagy kiterjedésű szláv állam jön létre (631-658) Szamo vezetésével.
• 629–639: I. Dagobert frank király, a Meroving-dinasztia utolsó jelentős uralkodója. Halála után a frank birodalom két királyságra válik szét.
• 650 A bolgár államot megdöntik a kazárok
• 674–678: Konstantinápoly sikeres védelme az arabok támadásával szemben
• 680: A kazárok által elűzött Don-vidéki bolgárok egy része Aszparuh kán vezetésével létrehozza a dunai bolgárok államát
• 681: Aszparuh bolgár kán a szlávokkal szövetségben csapást mér Bizáncra. Az első bolgár cárság
• 687: II. Pippin, austrasiai majordomus a tertryi győzelemmel egyesíti a két frank királyságot, és haláláig (714) teljhatalommal kormányozza a Meroving-királyok nevében. Pippin a Karoling-dinasztia megalapítója.

• Mohamed próféta fellépése, az iszlám és az Arab Birodalom (wd) születése az Arab-félszigeten.
• Mohamed halála (632) után utódai, a kalifák legyőzik az Újperzsa Birodalmat, a Bizánci Birodalomtól elhódítják Szíriát, Palesztinát, elfoglalják Egyiptomot, majd az egész Észak-Afrikát.
• 636: a jarmúki csatában az arabok győznek a Bizánci Birodalom seregei felett, majd a kadiszíjai csatában a Szászánida Perzsa Birodalom ellen is
• 639–642: Meghódítják Egyiptomot és a kalifák birodalmához csatolják
• 642: a nihávandi csatában az arabok döntő győzelmet aratnak a perzsák fölött, s ezzel nemsokára véget ért a Szászánida-dinasztia uralma (651); Iránt az arab kalifátushoz csatolják (642-656).
• 644–656: Oszmán, a harmadik kalifa alatt folytatódik az arab terjeszkedés: Ciprus, Rodosz, Örményország elfoglalása. A meghódított területeken arab katonai telepek létesülnek és megkezdődik az arab törzsek tömeges bevándorlása. Irán megőrzi perzsa jellegét, de átveszi a hódítók vallását és kultúráját.
• 656–661: Ali kalifa és az első fitna,
• 661: Muávija szíriai helytartó megalapítja az Omajjád-kalifák dinasztiáját (750-ig), és Medinából Damaszkuszba teszi át a birodalom székhelyét. Az iszlám hazája, az Arab-félsziget rövidesen elveszti politikai jelentőségét.
• 685–705: Abd al-Malik omajjád kalifa. Folytatódik az arab birodalom terjeszkedése.
  • 692: felépül a jeruzsálemi Sziklamecset, az iszlám első nagy épülete
  • 697-ben elfoglalják Bizánctól Karthágót és a 8. század elején Észak-Afrikában elérik az Atlanti-óceán partvidékét
  • Arab kereskedők jutnak el a Csád-tóhoz

• Kína: Parasztfelkelések megdöntik a Szuj-dinasztiát
  • 618–tól a Tang-dinasztia uralkodik
• 627: A bizánci hadsereg ninivei csatában (wd) megsemmisíti a Szászánidák államát
• 654: Japánban az ún. Taika-reformmal megkezdődik a centralizált bürokratikus állam kiépítése, kínai mintára
• 674–678: Konstantinápoly ostrománál először alkalmazzák a görögtüzet
• 682-től: A második Türk Birodalom virágzása Belső-Ázsiában

• Az angol nyelvű költészet első írásos emlékei
• 622: Mohamed „futása” (hidzsra). A próféta Mekkából Medinába menekül ellenlábasai elől. Ez az iszlám időszámítás kezdőpontja.

• Három ősi keresztény patriarchátust sodor el az iszlám áradata: Antiókhia, Jeruzsálem, Alexandria
• 664: Az angolszász püspökök a whitbyi zsinaton a római egyház mellett foglalnak állást. Az ír szerzetesség, amely nagy szerepet játszott Anglia megtérítésében, ezután háttérbe szorul.^[1]
• 680: III. konstantinápolyi zsinat

• I. Muávija, arab uralkodó, az Omajjád dinasztia alapítója

• Mohamed próféta (570/571 – 632)

Megjegyzés: A hetedik század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.

A Wikimédia Commons tartalmaz 7. század témájú médiaállományokat.