Horvát kuna
| Horvát kuna (hrvatska kuna (horvátul)) | |
| ISO 4217 kód | HRK |
| Devizajel | kn |
| Ország |  Horvátország |
| Használat kezdete | 1994. május 30. |
| Bevonás ideje | 2022. december 31. |
| Infláció | |
| Mértéke | -1,8% [1] |
| Árfolyam | |
| Aktuális árfolyam | XE Currency Converter |
| Ehhez rögzítik | 1 EUR = 7,53450 HRK |
| Váltópénz | |
| lipa | 1/100 |
| Érmék | |
| Használatban | 10, 20, 50 lipa, 1, 2, 5 kn |
| Bankjegyek | |
| Használatban | 10, 20, 50, 100, 200, 500 kn |
| Európai árfolyam-mechanizmus (ERM) | |
| Kezdete | 2020. július 10. |
| €-val helyettesítve (nem készpénz) | 2023. január 1. |
| €-val helyettesítve (készpénz) | 2023. január 1. (készpénzes fizetések lehetséges 2023. január 14-ig) |
| Euró árfolyam | 7,53450 HRK |
| Sáv | 15.0% |
| Kibocsátó | |
| Központi bank | Horvát Nemzeti Bank Weboldala |
| Bankjegynyomda | Giesecke & Devrient Weboldala |
| Pénzverde | Hrvatski monetarni institut Weboldala |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Horvát kuna témájú médiaállományokat. | |
A horvát kuna (horvátul: hrvatska kuna) Horvátország hivatalos pénzneme volt 1994 és 2022 között. Váltópénze a lipa. A kuna szó jelentése horvátul nyest, pénznévvé azért vált, mert a középkorban a nyestbőrt fizetőeszközként használták. A lipa szó jelentése horvátul hárs.
2022. június 1-jén az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy 2023-tól a horvát kunát az euró váltsa fel.[2] 2023. január 14-ig a kuna és az euró párhuzamosan forgalomban volt, azóta már csak az eurót lehet használni.[3]
Története
[szerkesztés]Mikor Pannónia római provincia volt, az adókat az akkor igen nagyra becsült nyestbőrben kellett leróni – innen származik a marturina vagy mardurina szó (horvátul kunovina), ami nyestbőradót jelent (martus latin jelentése nyest). A kuna több szláv államalakulatban is szolgált fizetőeszközként, ezek közül legjelentősebb a Kijevi Rusz és a helyébe lépő államalakulatok, melyek egészen a korai 15. századig használták; értéke egyenlő volt 1/25 (később 1/50) hrivnya ezüsttel.
A középkori Horvátországban sokféle idegen pénz forgott, kb. 1018 után pedig saját pénzt vezettek be. 1255 és 1384 között a horvát bán nyesttel díszített érméket veretett (báni dénár), de később ezek az érmék – Horvátország önállóságának csökkenésével – fokozatosan visszaszorultak.
A második világháború idején
[szerkesztés]A kuna bevezetése ismét felmerült, amikor a Jugoszláv Királyságon belül 1939-ben létrehozott Horvát Bánság saját pénz kibocsátását fontolgatta. Végül a Független Horvát Állam 1941. július 26-án bevezette a kunát, amely 1:1 arányban lépett az addig használt jugoszláv dinár helyébe. Váltópénze a banica volt (1 kuna = 100 banica). Árfolyama 1 márka = 20 kuna arányban a birodalmi márkához volt rögzítve, a bankjegyeket a németországi Giesecke & Devrient cég nyomtatta.
Ekkor veretett érmék: 0,50 kuna, 1 és 2 kuna (1942. szeptember 25.) 10 kuna (1941. augusztus 30.) 50, 100, 500 és 1000 kuna (1942. május 26.) 5 000 kuna (1943. július 15.) 1000 és 5 000 kuna (1943. szeptember 1.)
A 10 000 kunást csak előkészítették és 1 darab ma is megtalálható a Lipcsei múzeumban.
1945. február 28-án készítettek 50 000 kunás bankót is, de a háború végén már nem adták ki.
Végül 1945. június 30. és július 9. között a kunát kivonták a forgalomból, helyébe az 1944-től kibocsátott jugoszláv dinárt vezették be 1 dinár = 40 kuna átváltási árfolyammal.
Az 1990-es években bevezetett kuna
[szerkesztés]1991 augusztusában a Horvát Pénzügyi Bizottság úgy döntött, hogy a korona (horvátul: kruna) lesz az állandó horvát pénznem, annak századrésze pedig a banica. 1993 júliusában azonban 10 parlamenti képviselő javaslatára mégis a kunát választották meg új pénznemnek.[4]
Az új pénznemet 1994 júniusában vezették be az addigra már elinflálódott dinár helyett 1 kuna = 1000 dinár értékben. A névválasztás vitákat gerjesztett a horvátországi szerb kisebbség körében, hiszen a szerbeket üldöző Független Horvát Államnak is ez volt a pénzneme, ami – véleményük szerint – nemkívánatos kontinuitást fejezne ki. A horvát kormányzat ezzel szemben a római kori és középkori hagyományok jelentőségét állította szembe, valamint azt, hogy már a Horvát Bánságban is tervezték a kuna bevezetését. Az ellenzők inkább a kruna (a korona neve horvátul) pénznevet javasolták az osztrák-magyar koronára utalva. Végeredményben a vita fölöslegesnek tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy a kuna mint fizetőeszköz a horvát történelem sokkal nagyobb részén ível át, mint amit a második világháborús bábállam képvisel.
A kuna forgalombahozataláért a Horvát Nemzeti Bank felel.
Érmék
[szerkesztés]A lipaérméken Horvátországban előforduló növények, a kunaérméken állatok láthatók, melyek nevét páratlan verési évszám esetén horvátul, páros évszám esetén latinul tüntetik fel. Az 1 és 2 lipás érmék hivatalos fizetőeszközök, de csekély értékük miatt 2009 óta nem verik, forgalomban nem találkozni velük.
| Névérték | Műszaki paraméterek | Hátlap | ||
|---|---|---|---|---|
| Átmérő | Tömeg | Összetétel | ||
| 1 lipa | 17 mm | 0,7 g | 98% alumínium, 2% magnézium | kukorica (Zea mays) |
| 2 lipa | 0,92 g | szőlővessző (Vitis vinifera) | ||
| 5 lipa | 18 mm | 2,5 g | 72% réz, 27,5% cink | kocsányos tölgy (Quercus robur) |
| 10 lipa | 20 mm | 3,25 g | dohány (Nicotiana tabacum) | |
| 20 lipa | 18,5 mm | 2,9 g | 95% vas, 5% nikkel | olajfa (Olea europaea) |
| 50 lipa | 20,5 mm | 3,65 g | (Degenia velebitica), (káposztaféle) | |
| 1 kuna | 22,5 mm | 5 g | 65% réz, 23,2% nikkel, 11,8% cink |
fülemüle (Luscinia megarhynchos) |
| 2 kuna | 24,5 mm | 6,2 g | kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) | |
| 5 kuna | 26,5 mm | 7,45 g | 63,1% réz, 23,2% nikkel, 13,7% cink |
likai barna medve (Ursus arctos) |
Bankjegyek
[szerkesztés]A bankjegyek mind küllemükben, mind címletükben hasonlítanak az egykori német márka bankjegyekhez, a tízmárkás és az első kiadású tízkunás esetében a megtévesztésig, ezért a tízkunást rövid időn belül újra kellett nyomni más színnel. A bankjegyeket a németországi Giesecke & Devrient és a Cebs Austria cégek gyártják.
| Névérték | Előoldal | Hátoldal | Leírás | Dátumok | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Méret | Szín | nyomtatás | kibocsátás | visszavonás | |||
| 5 kuna | Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc Kristóf |
Varasd óvárosa | 122 mm × 61 mm | zöld | 1993. október 31. |
1994. május 31. |
2007. április 7.[5] |
| 10 kuna | Juraj Dobrila | a pólai colosseum | 126 mm × 63 mm | szürke | 2001. március 7. |
2001. június 18. |
2023. január 16. |
| 20 kuna | Josip Jelačić | Vukovár | 130 mm × 65 mm | vöröses | 1993. október 31. |
1994. május 30. | |
| 50 kuna | Ivan Gundulić | Dubrovnik | 134 mm × 67 mm | kék | 1993. október 31. |
1994. május 30. | |
| 100 kuna | Ivan Mažuranić | Fiume; Szt. Vitus temploma | 138 mm × 69 mm | sárga | 1993. október 31. |
1994. május 31. | |
| 200 kuna | Stjepan Radić | Eszék; Tvrđa | 142 mm × 71 mm | barna | 1993. október 31. |
1994. május 31. | |
| 500 kuna | Marko Marulić | Split; Diocletianus palotája |
146 mm × 73 mm | barnás | 1993. október 31. |
1994. május 31. | |
| 1000 kuna | Ante Starčević | I. Tomiszláv horvát király szobra és a zágrábi Mária Mennybemenetele Székesegyház |
150 mm × 75 mm | kékesszürke | |||
Emlékérmék
[szerkesztés]Emlékérmék:[6]
- 25 kuna:
- Horvátország, mint az EU tagjelöltje (2004. június 18.) (30 000 darab)
- A horvát függetlenség nemzetközi elismerésének 10. évfordulója. (2002. január 15.) (200 000 darab)
- 2000. (300 000 darab)
- EURO (300 000 darab)
- EXPO-Lisszabon, 1998. (300 000 darab)
- Horvátország az ENSZ tagjaként (300 000 darab)
- A horvát eszperantisták első konferenciája (300 000 darab)
- Horvát dunamente (300 000 darab)
- 5 kuna:
- A Senjben glagolica írással íródott könyv 500. évfordulója (1 000 000 darab)
- 2 kuna, 20 és 1 lipa:
- A Horvát Nemzeti Bank 1995. július 15-én 500,000 darab, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet 50. évfordulójának emlékére szóló kétkunásat adott forgalomba.[7]
- 1 kuna, 5 és 2 lipa:
- 1996. évi nyári olimpiai játékok - Atlanta (1 kuna: 1 000 000 darab)
- 50 lipa
- 1996-os angliai labdarúgó Európa-bajnokság (900 000 darab)
- 10 lipa
Érdekességek
[szerkesztés]A horvát 2 kunás érme és a magyar 10 forintos érme súlyra, alakra hasonló, emiatt a horvátországi parkolóautomaták összetévesztették a 2000-es években e két érmét. A 2011-ben a horvát parkolási cég vezetője elismerte, hogy többször találtak 10 forintos érméket az automatákban.[8]
A horvátországi magyar nyelvjárásban kúna formában írják a pénznemet.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ www.tradingeconomics.com, 2016 május
- ↑ Kroatien darf den Euro einführen
- ↑ Interneten dől el az euró
- ↑ Što će biti s novčanicama i kovanicama kune nakon uvođenja eura? (horvát nyelven)
- ↑ Visszavonás dátuma[halott link]
- ↑ Nemzeti bank oldala. [2014. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 18.)
- ↑ 2 kune (amerikai angol nyelven). www.hnb.hr. (Hozzáférés: 2021. október 13.)
- ↑ átverik a magyar turisták a horvátokat. borsonline.hu. (Hozzáférés: 2011. november 11.)
- ↑ kúna a kuna helyett. kepesujsag.com
További információk
[szerkesztés]| Eurózóna | |
|---|---|
| Euró előtti | Belga frank · Ciprusi font · Észt korona · Finn márka · Francia frank · Görög drachma · Holland forint · Horvát kuna · Ír font · Lett lat · Litván litas · Luxemburgi frank · Máltai líra · Monacói frank · Német márka · Olasz líra · Osztrák schilling · Portugál escudo · San Marinó-i líra · Spanyol peseta · Szlovák korona · Szlovén tolár · Vatikáni líra |
| ERM II | |
| Egyéb | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
