Tisá beáv (héberül: תשעה באב, áv kilencedike, tisha beav, tisha b'av) a jeruzsálemi szentély pusztulásának emléknapja.

Ezen a böjtnapon egy sor tragikus történelmi eseményre is emlékezik a zsidóság:

• A Tóra szerint (Számok könyve 13–14.) Isten ezen a napon döntötte el, hogy a kételkedés miatt negyven évig kell vándorolniuk a pusztában, hogy egy új nemzedék jusson csak be Kánaánba, az ígéret földjére.
• I. e. 586. – az első jeruzsálemi templomot (Salamon templomát) kifosztották és porig égették a babilóniaiak,
• 70. – a második templomot a rómaiak (a Titus vezette légiók) rombolták le.
• 135. – A Bar Kohba-felkelést leverik a rómaiak, Bar Kohbát megölik, az utolsó erődöt, Betér várát e napon foglalják el.
• 136. – A Bar Kohba felkelés után egy évvel lerombolták a rómaiak Jeruzsálem városát és helyén Aelia Capitolina néven új várost építettek, amelynek területére a zsidók évszázadokon át nem léphettek be.

A templomok lerombolása egyben mindkét zsidó állam megszüntetésével volt egyenlő. A zsidókat kiűzték országukból.

(1) „Öt dolog történt atyáinkkal… tisá beávkor.”

(3) „Tisá beávkor rendeltetett el atyáinknak, hogy nem mehetnek be az országba, és lerombolták a Szentélyt először és másodszor, és elfoglalták bétert, és felszántották a várost.”

forrás: Misna Böjt traktátus, IV.

Az izraelita hagyomány azt is tartja, hogy Józsefet ezen a napon adták el Egyiptomba rabszolgának (majd követte őt a családja). Közvetve tehát a nép egyiptomi rabszolgasága is ezen a napon dőlt el.

A történelem során ez a nap (áv 9.) további tragikus eseményekkel mélyítette a böjt bánatát.

• 1095. – Az első keresztes háborúról dönt II. Orbán pápa a clermont-i zsinaton.
• 1242. – A Talmud megégése.
• 1290. – I. Eduárd angol király aláírja a zsidók száműzéséről szóló dokumentumot Angliában.
• 1492. – A zsidók kiűzése Spanyolországból (Alhambrai dekrétum).
• 1914. – Az első világháború kezdete.
• 1942. – Megkezdődik a tömegmészárlás a treblinkai megsemmisítő táborban.

(Ezen események nem feltétlenül pontosan áv hónap kilencedikén történtek, ám a hagyomány azt tartja róluk.)

A tisá beáv teljes böjtnap, vagyis előző nap napnyugtától aznap az első három csillag feljöttéig nem esznek és nem isznak. Szigarúan véve a gyász áv hó 10. délig tart. Vannak akik áv hónap első kilenc napjában nem fogyasztanak semmilyen húsfélét.

Azok, akik nagyon vallásosak, már tamuz hónap 17-én megkezdik a gyászt, vagyis nem borotválkoznak, nem vágatnak hajat, és nem ünnepelnek (tamuz 17-én törték át Jeruzsálem városfalát II. Nabú-kudurri-uszur seregei).

• Tilos az étel- és italfogyasztás.
• A böjt előtti utolsó étkezésnél az egyik fogást (mely rendszerint tojás) hamuval hintik meg.
• Tizedikén délig nem esznek húst és nem isznak bort, mert a szentély egészen addig égett.
• A tisztasági mosdáson kívül tilos a fürdés, mosakodás.
• A férfiak nem borotválkoznak, a nők nem festik ki magukat.
• Nem viselnek bőrcipőt, általában vászon- vagy posztópapucsban járnak.
• A zsinagógát elsötétítik és az elsötétített templomban jönnek össze, csak egy gyertya ég (az előimádkozó asztalán).
• Suttognak.
• Kerülik az üdvözlést, köszönést és kézfogást.
• Nem mosolyognak.
• Nem tanulmányozzák a Tórát, mert az megörvendezteti a szívet. (éppen ezért, ha szombatra esnék a nap, akkor a következő napra kerül át)
• A komolyabban vallásosak nem dolgoznak.
• Tilos a házasélet.
• Délig alacsony zsámolyon ülnek.
• A zsinagógában este Jeremiás sirálmait (מגילת איכה – Megilát Échá) olvassák és gyászéneket énekelnek.
• A nap folyamán gyászimákat (kinót) mondanak az ima után.
• Leveszik a párochetot (a frigyszekrény függönye) és a felolvasóasztal terítőjét.
• A vallási jelvényeket (tálit és tfilin) nem veszik föl reggel, csak délután.

A betegeknek szabad rövidebb böjtöt tartani.

Tisa beáv után megváltozik a hónap elnevezése: menáhem áv, vagyis vígasztaló áv lesz a neve.

Egyes vélekedések szerint a gyász okafogyottá vált, hiszen 1948-ban létrejött Izrael Állama, 1967-ben Jeruzsálem újra egyesült. A zsidó nép azonban nem akar felejteni, és a két templom elpusztulását nem látja helyreállítottnak, a templom nem áll. Egyes vélekedések szerint a holokauszt gyászát is tisá beávkor tartják meg. A keresztények szerint a templom már nem helyhez kötött, mert Isten mindenkivel személyesen kapcsolatot tart Szentlélek személye által.

A Templom-hegyen ma az iszlám egyik fontos mecsetje áll (Sziklamecset, épült 691-ben).

• Judaisztikai szakirodalmi művek listája

• rabbi.hu – A zsidó lélek és a böjtök
• zsido.hu – Az ősi Jeruzsálem Archiválva 2005. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Tisa Beav a Siratófalnál
• Jeles napok - Tisa Beáv

Sablon:Zsidó ünnepek m v sz A judaizmus legfontosabb ünnepei, gyásznapjai és böjtjei
Sábát	Nyugalomnap
Nagyünnepek	Pészah és Széder Lág báómer Sávuót Szlíchót Rós ha-sána Jom kippur Szukkót Hósáná rábá Smíni aceret Szimchat Tórá Hanuka Tu bisvát
Egyéb jeles időszakok	Tisá beáv Gedaljá böjtje Táánít Eszter Purim Ómerszámlálás Elúl, a megtérés hónapja
zsidó ünnepek