Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század

Évtizedek: 1240-es évek – 1250-es évek – 1260-as évek – 1270-es évek – 1280-as évek – 1290-es évek – 1300-as évek – 1310-es évek – 1320-as évek – 1330-as évek – 1340-es évek

Évek: 1285 – 1286 – 1287 – 1288 – 1289 – 1290 – 1291 – 1292 – 1293 – 1294 – 1295

• július 10. – Körösszeg várában három kun orgyilkos meggyilkolja IV. László királyt.^[1] (Lászlót a csanádi székesegyházban helyezik örök nyugalomra.^[2] A 27 éves király halálával fellángol a harc a trónkövetelők között.)^[3]
• július 23. – Miután András herceget Bécsből szerzetesek Magyarországra szöktetik, Ladomér érsek – a pápa értesítése nélkül – III. András néven magyar királlyá koronázza. (Az új királyt a főurak egy része és a külső hatalmak sem ismerik el.)^[3]
• augusztus 31. – Albert osztrák herceg – IV. Béla hűbérnyilatkozata alapján – trónkövetelőként lép fel, míg a pápa Martell Károlyt, V. István unokáját támogatja.^[3]

• október – Egy csaló IV. László testvérének kiadva magát trónigénnyel betör az országba, de kiverik. III. András hatalma megszilárdulni látszik, de a király az őt támogató főuraknak van kiszolgáltatva.^[3]
• az év folyamán –
  • I. Eduárd angol király száműzi a zsidókat Angliából (lásd még: tisá beáv).
  • A lisszaboni egyetem alapítása.
  • András kerül a győri püspöki székbe.^[4]
  • III. András feleségül veszi Fenennát, egy száműzetésben élő lengyel herceg leányát.^[5]
  • Küngös első írásos említése.

• I. Lipót osztrák herceg († 1326)

• május 10. – II. Rudolf osztrák herceg (* 1271)
• június 23. – IV. Henrik lengyel fejedelem (* 1258)
• július 10. – IV. László magyar király (* 1262)
• szeptember 26. – I. Margit skót királynő (* 1283)
• december 18. – I. Magnus svéd király (* 1275)
• Szaven-Pahlavuni Szibilla antiochiai fejedelemné (* 1240 körül)

A Wikimédia Commons tartalmaz 1290 témájú médiaállományokat.