Teleki Blanka
Született	1806. július 3. Kővárhosszúfalu
Elhunyt	1862. október 23. (56 évesen) Párizs
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Brunswick Karolina
Foglalkozása	szobrász, festőművész, író; leánynevelő-intézeti igazgató, pedagógiai szakíró
Sírhelye	Montparnasse-i temető[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Teleki Blanka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Széki gróf Teleki Blanka (Kővárhosszúfalu, 1806. július 3.^[3] – Párizs, 1862. október 23.) a magyar nőnevelés egyik úttörője, a nők művelődési egyenjogúságának híve.

Az erdélyi arisztokrata gróf széki Teleki családban, Nagybánya közelében született. Édesapja Teleki Imre (1782-1848), édesanyja pedig korompai gróf Brunszvik Karolina (1782–1843), az első magyarországi óvodák megalapítójának, gróf Brunszvik Teréznek a húga volt. Két ifjabb testvére: Teleki Emma (De Gerando Ágost neje) 1809-ben, Miksa 1813-ban született.

Fiatalon Münchenben és Párizsban festészetet, Budán Ferenczy Istvánnál szobrászatot tanult. Későbbi pályájára a legnagyobb hatással mégis nagynénje, Brunszvik Teréz volt, aki magával vitte külföldi utazásaira. Blanka is a nőnevelést választotta hivatásául: 1846-ban magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet nyitott Pesten, a mai Szabadság téren. Ez az iskola számít az első olyan magyarországi leányiskolának, ahol szakszerű oktatás folyt. A kiváló tanárok között volt Vasvári Pál (történelem), Hanák János (természetrajz) és Leövey Klára (nevelőnő). A szabadságharc alatt, 1848 végén kénytelen volt az intézetet bezárni; Leövey Klárával előbb Debrecenbe, Nagyváradra, végül Szegedre menekült. A szabadságharc bukása után részt vett a hadbíróság elől bújdosó forradalmárok rejtegetésében. Pálfalvára (Szatmárpálfalva), az egyik Teleki-kúriára vonult vissza. A település szinte megközelíthetetlen volt, ezért az üldözöttek nagy számban menekültek ide.^[4] Párizsban élő nővérén keresztül kapcsolatot tartott a magyar emigrációval és miután a bécsi rendőrség kezére jutott a levelezése, 1851-ben Bécsben elfogták, és Pestre, az Újépületbe szállították.^[5] Teleki Sándor honvédtiszt így emlékezett erre az eseményre: „Teleki Blankát elfogták, sok mindennel vádolták, ágyukat, a szent István koronáját és palástját keresték házában, ásattak a pálfalvi kertben, s különösen azzal gyanusiták, hogy ezrekben küldi ki a pénzt külföldre az emigránsoknak. Kötél és ón terhe alatt volt tiltva velünk, politikai bélpoklosokkal, érintkezni.”^[6] 1853-ban a haditörvényszék 10 évi várfogságra ítélte; az ítéletet is az Újépületben hirdették ki. Teleki Blanka Brünnben, Olmützben és végül Kufsteinben raboskodott.

Miután 1857. május 11-én amnesztiával szabadult a kufsteini börtönből, többé nem tért haza. Ausztriában, majd Franciaországban élt, a húgánál. Ekkor a menekültek ügyét karolta fel. Párizsban érte a halál. A montparnasse-i temetőben helyezték nyugalomra.^[7]

• Teleki Blanka-díj
• 2006. október 11-én a Párizsi Magyar Intézet emléktáblát helyezett el Teleki Blanka grófnő és testvére, Emma egykori lakhelyén, a Vaugirard utca 37. szám alatt álló párizsi épület homlokzatán.^[8]
• A Montparnasse-i temetőben nyugszik.^[9] 2008-ban egy elképzelés szerint tervezték ugyan hamvai hazahozatalát és a martonvásári Brunszvik-kriptában való újratemetését, de ez az elképzelés nem realizálódott.^[10]

• Újbudai Teleki Blanka Általános Iskola^[11] (1119 Budapest, Bikszádi u. 61-63.)
• Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola (Székesfehérvár)
• Teleki Blanka Szakképző Iskola és Kollégium (9700 Szombathely, Simon István u. 2.)
• Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola (1095 Budapest, Mester u. 23.)
• Teleki Blanka Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,^[12] Füzesabony
• Teleki Blanka Gimnázium, Budapest XIV. kerülete
• Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Tiszalök, Ady Endre út 35.)
• Karcagi Szakképzési Centrum Teleki Blanka Gimnázium, Technikum és Kollégium Mezőtúr
• Teleki Blanka Leánykollégium, (7621 Pécs, Apáca utca 23, ma Ciszterci Nevelési Központ^{[halott link]} Szent Margit Kollégium)
• Teleki Blanka Székhelykollégium – Városi Középiskolai Kollégium, Zalaegerszeg
• Teleki Blanka Kollégium, Szeged
• Teleki Blanka Középiskolai Kollégium, Veszprém

• De Gerando Ágoston: Teleki Blanka élete (Budapest, 1892);
• Szathmáry Károly: Gróf Teleki Blanka életrajza (Bp., 1886);
• Teleki Blanka és köre (Válogatta, sajtó alá rendezte, bevezetéssel ellátta Sáfrán Györgyi, Bp., 1963 illetve Kriterion, 1979).
• Kertész Erzsébet: Szeretném Blankát boldognak látni (Bp., 1998);
• Kertész Erzsébet: Teleki Blanka (Bp., 1966)^[13]

• ↑ MÉL: Magyar életrajzi lexikon
• ↑ Bplex: Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 498–499. o. ISBN 963-05-6411-4  
• ↑ NőkL 97: Kertész Erzsébet, 97/11 NŐK LAPJA
• ↑ Kempelen: Kempelen Béla: Magyar nemes családok - Teleki
• ↑ Erdély ma 2012-02-21: Cseh Gizella: Teleki Blanka. Erdély ma, (2012. február 21.) arch Hozzáférés: 2012. március 16.
• ↑ Múlt-kor: Múlt-kor történelmi portál
• ↑ okm.gov.hu: Oktatási és Kulturális Minisztérium - Emléktábla két női forradalmárnak Párizsban
• ↑ Kertész 1966, 1978: Moly · Kertész Erzsébet: Teleki Blanka