Brno
| Brno | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország | ||
| Régió | Morvaország | ||
| Kerület | Dél-morvaországi | ||
| Járás | Brno városi | ||
| Polgármester | Markéta Vaňková | ||
| Irányítószám | 602 00 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 400 566 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1610 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 237 m | ||
| Terület | 230,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 11′ 43″, k. h. 16° 36′ 30″49.195278°N 16.608333°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 43″, k. h. 16° 36′ 30″49.195278°N 16.608333°E | |||
| Brno weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brno témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Brno (ˈbr̩no; németül: Brünn; elavult középkori elnevezésekkel magyarul: Berén, Börön[2] vagy Börénvásár; latinul Bruna; jiddisül ברין, Brin) mind népességét, mind területét tekintve Csehország második legjelentősebb városa, Morvaország legnagyobb városa, a történelmi Morva Őrgrófság fővárosa. Brno a Dél-morvaországi kerület központja, melyen belül önálló járást alkot, a Brno városi járást. A város a Svitava és a Svratka összefolyásánál fekszik. Becsült lakossága 2023. január 1-jei állapot szerint 396 101 fő volt. Agglomerációjának[3] lakosságát általában 800 000 főre teszik.[4] A környék állandó lakossága a 2004-es népszámláláskor 730 000 fő volt.[5]
Brno Csehország igazságszolgáltatási intézményeinek székhelye. Itt van az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság és a Legfőbb Ügyészség is. Mindezek mellett itt van számos államigazgatási intézmény székhelye is. Ezek közé tartozik az ombudsman,[6] a Versenyvédelmi Hivatal,[7] valamint a Cseh Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Felügyelőség is.[8] Brno a 13 felsőoktatási intézményhez tartozó 33 karával és 89 000 hallgatójával felsőoktatási központ is egyben.[9] A törvényi előírásoknak megfelelően a Cseh Televíziónak[10] és a Cseh Rádiónak is van itt stúdiója.[11]
A Brnói Kiállítóközpont Európa legnagyobb ilyen jellegű építményegyüttesei közé tartozik, és világszinten is ez a 23. legnagyobb.[12] A komplexum 1928-ban nyílt meg, és innentől kezdve a városban folyamatosan tartanak kiállításokat és vásárokat is.[13] Brno híres az itt megtartott motor- és egyéb futamokról, melyeknek az 1930-as Grand Prix-bajnokság óta a Masarykův okruh ad otthont.[14] Egy másik, a helyhez kapcsolódó nemzetközi esemény az Ignis Brunensis Nemzetközi Tűzijáték Fesztivál,[15] melyet naponta 100-200 ezer ember tekint meg.[16]
A legtöbb látogatót a Špilberk vár, valamint a Szent Péter és Pál-katedrális vonzza a városba. Mind a két építmény a Petrov-hegyen, az óváros területén, a város szívében helyezkedik el. Ezek a város legnevezetesebb építményei és gyakran a település szimbólumaiként emlegetik. A város másik, megmaradt vára a Brnói-víztározó közelében fekvő Veveří vára.[17] Ehhez az épülethez, mint Brno számos más helyéhez, több legenda is kapcsolódik.[18][19] Brno egy másik fontos építménye a funkcionalista Tugendhat-villa, mely szerepel a UNESCO világörökségi helyszíneinek listáján is.[20]
A magyar névhasználat
[szerkesztés]Középkori magyar neve Berén, később azonban ez kikopott a használatból és a 19. századi magyar szövegekben már a németből átvett Brünn az egyeduralkodó. A kommunista uralom évtizedeiben szigorúan az adott ország nyelvén használt településnév szabályát alkalmazták, így a magyar szövegekben teret nyert a Brno változat, miközben Magyarországon elhomályosult az azonosság a Brünn névvel. 1990-től mindkét névváltozat használatban van, a használó ízlésétől, tudásától és a kontextustól függően. A szlovákiai és csehországi magyar sajtó általában a Brünn változatot használja, de tulajdonnevekben, például helyi sportklubok, cégek esetében gyakran a cseh elnevezést.[21]
Fekvése
[szerkesztés]A város a Dél-morvaországi kerületben, a Cseh–Morva-dombság, a Drahany-dombság és a Brünni-alföld határán, a Svitava és a Svratka folyók völgyében fekszik, a Pozsonyt Prágával összekötő D1-es és D2-es autópálya mellett. A várostól északra található a szakadékokban és barlangokban bővelkedő Morva-karszt.
Éghajlata
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 0,2 | 3,1 | 8,5 | 14,4 | 19,5 | 22,6 | 24,5 | 24,2 | 20,2 | 14,1 | 6,6 | 1,9 | 13,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −5,2 | −3,3 | −0,2 | 3,9 | 8,3 | 11,4 | 12,7 | 12,6 | 9,5 | 5,0 | 0,9 | −3,0 | 4,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 25 | 24 | 24 | 32 | 61 | 72 | 64 | 56 | 38 | 31 | 37 | 27 | 490 |
| Havi napsütéses órák száma | 45 | 72 | 121 | 169 | 220 | 221 | 235 | 218 | 162 | 124 | 51 | 40 | 1677 |
| Forrás: World Meteorological Organization (UN)[22] , NOAA[23] | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 12,2 | 17,6 | 24,3 | 28,0 | 29,7 | 38,2 | 36,0 | 34,9 | 32,0 | 26,5 | 20,1 | 14,4 | 38,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −24,1 | −22,2 | −18,6 | −5,1 | −1,9 | 1,8 | 3,6 | 3,0 | −0,7 | −5,5 | −13,1 | −19,4 | −24,1 |
| Forrás: World Meteorological Organization (UN) World Weather Information Service – Brno. World Meteorological Organization, 2011 [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013), NOAA[23] | |||||||||||||
Története
[szerkesztés]A város a Nagymoráviához tartozott a 9. században, a monda szerint egy Bryno nevű törzsfő alapította, neve sáros, mocsaras helyet jelent.[24]
Várossá a 13. században, javarészt német telepesek bevándorlása révén fejlődött: 1243-ban I. Vencel cseh király adott neki városi jogokat. Várát 1241-ben a Magyarország felé tartó tatárok nem bírták elfoglalni. A Přemysl- és a Luxemburgi-dinasztia alatt egy részfejedelemség, később őrgrófság központja volt, ahol az éppen uralkodó cseh király testvérei, unokatestvérei gyakorolták a hatalmat. Időközben Olmützöt megelőzve fokozatosan Brno vált Morvaország székhelyévé (véglegesen csak a 17. századra).
A huszita háborúk idején Brno 1421-ben Zsigmond király oldalára állt, és a husziták 1428-ban és 1430-ban sem tudták elfoglalni. A katolikus morva rendek a kelyhes Podjebrád György cseh királlyal szemben Hunyadi Mátyás magyar király oldalára álltak, aki 1469-ben Brno várát, a Špilberket is elfoglalta, így a város 1490-ig magyar uralom alatt állt. 1488-ban Brnóban nyomtatták ki a Thuróczi-krónikát.
A harmincéves háború sok szenvedést okozott lakóinak, de Brno ellenállt a támadásoknak: 1645-ben a francia Raduit de Souches vezetésével hősiesen visszaverték Lennart Torstenson svéd–erdélyi seregeit. Várát megerősítették, így mind a törökök, mind a poroszok (1742) ostromainak ellenállt. Spielberg hírhedt börtönében raboskodott pl. Trenck báró, a magyar jakobinusok (Kazinczy Ferenc, Batsányi János), mindenféle forradalmár és 1849-es honvédjeink. 1805-ben Napóleon foglalta el, és egy éjszakát töltött a városban az austerlitzi csata előtt, 1809-ben pedig felrobbantatta bástyáinak egy részét.
Híres posztóipara miatt az „osztrák Manchester” néven emlegették, 1780-ban már húsz textilmanufaktúrája volt. 1788-ban kőszenet találtak környékén, ami fellendítette az ipart és a kereskedelmet, majd 1839-ben elérte a vasút is, és a régi osztrák birodalom legnagyobb (javarészt német lakosságú) gyárvárosa lett.
Az 1. Csehszlovák Köztársaság idején alakult meg a Masaryk Egyetem (1919), és Brno a Morávia-Szilézia Tartomány fővárosa lett. 1928 óta jelentős vásárváros. 1939-ben megszállta a náci Németország, és a Spielbergben sok ellenállót végeztek ki. A második világháború után a német lakosságot (20-30 000 embert) gyalog hajtották az osztrák határ felé, amibe sokan belehaltak: ez volt a hírhedt „brünni halálmenet”.
A szocialista időkben fontos gyára volt a Zetor traktorgyár, a Starobrno sörgyár és a Zbrojovka fegyvergyár. 1965 óta folyamatosan itt rendezik a MotoGP Cseh(szlovák) Nagydíjának futamait. 1992-ben a brnói Tugendhat-villában folytattak tárgyalásokat Csehszlovákia kettéválásáról.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Kapucinusok Szent Kereszt temploma: 1648–51 között épült a leghátborzongatóbb látványosság Brnóban. Szellőzőnyílásainak rendszere megőrizte a szerzetesek kiszáradt földi maradványait, akik 1780-ig temetkeztek ide. Összesen 153 múmiát őriznek itt, köztük városi urakat és Trenck Ferenc báró, pandúrezredes (1711–1749) tetemét is, aki a Spielberg (ma: Spilberk) börtönében raboskodott haláláig. (Jókai Mór: A két Trenk c. regényében ő a „magyar Trenk”).
- Spielberg vára (Špilberk): Először 1277-ben említett gótikus stílusú vár, mely a 17–18. században terebélyes barokk erődítménnyé vált. 1795 utolsó három hónapjában itt raboskodott társaival együtt Kazinczy Ferenc. Ezekre az időkre a vár falán található márványtábla emlékeztet: „A magyar hazafiaknak, akik a vár börtönében szenvedtek a nemzeti függetlenségért és a haladásért. A magyar nép – 1964”. 1939–40-ben a Gestapo központja volt, 1961 óta itt található a Brnói Városi Múzeum.
- A petrovi Szent Péter és Pál-katedrális: XI. századi eredetű, javarészt gótikus stílusú püspöki székesegyház. Ez a katedrális látható a cseh 10 koronás érmén is.
- Szent Jakab-templom: a német telepesek templomaként épült gótikus stílusban, a XIII-XVI. században. Reneszánsz tornya 92 m magas.
- Újvárosháza: eredetileg dominikánus kolostor volt.
- Óvárosháza: gótikus főbejárat, reneszánsz torony. Itt látható a híres "brnói sárkány" és a "brnói kerék".
- Villa Tugendhat: 1929-ben a németet Mies van der Rohe építette, kiemelkedő funkcionalista építmény. 2002 óta az UNESCO által nyilvántartott világörökség része.
- Kiállítási Terület: Európa legelegánsabb vásárterülete, melyet 1928-ban alapítottak. A vásárvárost harminc mérnök tervezte, állandó és időszaki pavilonok állnak itt.[25]
Közlekedés
[szerkesztés]A brnói közlekedési vállalat 13 villamosvonalat, 13 trolibuszvonalat (Csehország legnagyobb trolibuszhálózata) 40 nappali és 11 éjszakai buszjáratot működtet. A villamosoknak nagy hagyományuk van Brnóban; az első lóval vontatott járat 1869-ben indult. A városi tömegközlekedés a IDS JMK nevű rendszerbe integrálódik a régió közlekedési hálózatával és néhány nagyobb környékbeli várossal együtt. A város metró (S-Bahn) rendszer kiépítését is tervezi, hogy a felszíni közlekedést tehermentesítse.[26]
Az első vasút 1839-ben épült meg Brno és Bécs között. Ez volt az első működő vasútvonal a mai Cseh Köztársaság területén. Brno ma nemzetközi jelentőségű vasúti elágazás. Kilenc megálló és vasútállomás bonyolít személyszállítást. A jelenlegi főpályaudvart, ami a régió vasútközlekedésének központja, naponta 50 000 utas használja, kb. 500 vonat érkezik és indul.
A közúti közlekedés területén Brno szintén jelentős központ. A D1-es autópálya vezet Prága és Ostrava felé, a D2-es autópálya pedig Pozsony felé. Az R52-es gyorsforgalmi út vezet Bécs felé, a tervezett R43-as út kapcsolja majd össze Brnót Morvaország északi részeivel. A város körgyűrű építésén is dolgozik, építés alatt áll a Královo Pole-i alagút, és további alagutakat is terveznek.
Légi közlekedés: Brnót két repülőtér szolgálja ki. Az egyik a Brnói repülőtér, melynek forgalma nagyot nőtt az utóbbi években. Innen Londonba, Rómába, Moszkvába, Szentpétervárra és más városokba van közvetlen járat. Ez a repülőtér a rendőrségi helikopterek egyik központjaként is szolgál.
A másik repülőtér egy kis füves repülőtér Brno Medlánky mellett, ezt főleg hobbirepülők és hőlégballonok használják.
A kerékpározás is nagyon elterjedt Brünnben, 38 kilométernyi kerékpárút vezet a városban. Egy hosszú bicikliút vezet Bécsig körülbelül 130 kilométer hosszan. Brnón számos túraútvonal is áthalad.
Közigazgatási beosztása
[szerkesztés]A várost 29 kerületre osztották:
| Brno közigazgatási felosztása | |||
|---|---|---|---|
| Kerület | Telekkönyvi terület | ||
| 1. | Brno-Bohunice | Bohunice | |
| 2. | Brno-Bosonohy | Bosonohy | |
| 3. | Brno-Bystrc | Bystrc | |
| 4. | Brno-Közép (Brno-střed) | Brünn város (Město Brno), Pisárky (részben), Óbrünn (Staré Brno), Stránice, Štýřice, Veveří, Trnitá (részben), Zábrdovice (részben) | |
| 5. | Brno-Černovice | Černovice | |
| 6. | Brno-Chrlice | Chrlice | |
| 7. | Brno-Ivanovice | Ivanovice | |
| 8. | Brno-Jehnice | Jehnice | |
| 9. | Brno-Jundrov | Jundrov (részben), Pisárky (részben) | |
| 10. | Brno-Kníničky | Kníničky | |
| 11. | Brno-Kohoutovice | Kohoutovice, Jundrov (részben), Pisárky (részben) | |
| 12. | Brno-Komín | Komín | |
| 13. | Brno-Královo Pole | Černá Pole (részben), Královo Pole, Ponava, Sadová | |
| 14. | Brno-Líšeň | Líšeň | |
| 15. | Brno-Maloměřice a Obřany | Maloměřice (részben), Obřany | |
| 16. | Brno-Medlánky | Medlánky | |
| 17. | Brno-Észak (Brno-sever) | (Černá Pole (részben), Husovice, Lesná, Soběšice, Zábrdovice (részben)) | |
| 18. | Brno-Nový Lískovec | Nový Lískovec | |
| 19. | Brno-Ořešín | Ořešín | |
| 20. | Brno-Řečkovice a Mokrá Hora | Mokrá Hora, Řečkovice | |
| 21. | Brno-Slatina | Slatina | |
| 22. | Brno-Dél (Brno-jih) | Komárov, Dolní Heršpice, Horní Heršpice, Přízřenice, Trnitá (részben) | |
| 23. | Brno-Starý Lískovec | Starý Lískovec | |
| 24. | Brno-Tuřany | Brněnské Ivanovice, Dvorska, Holásky, Tuřany | |
| 25. | Brno-Útěchov | Útěchov | |
| 26. | Brno-Vinohrady | Maloměřice (részben), Židenice (részben) | |
| 27. | Brno-Žabovřesky | Žabovřesky | |
| 28. | Brno-Žebětín | Žebětín | |
| 29. | Brno-Židenice | Zábrdovice (részben), Židenice (részben) | |
Gazdaság
[szerkesztés]Brno jelentős ipari központ: vegyi, elektromos, élelmiszer-, jármű- és építőipara, fegyver- és motorgyára, sörgyára, textilipara ma is fontos. Több nagyobb informatikai cég is jelen van: IBM, Motorola, SGI, Red Hat
Kultúra
[szerkesztés]- A város művelődési és művészeti központ is egyben.
- Kiemelkedő oktatási és kulturális intézményei: a Masaryk Egyetem, az Állatorvosi Főiskola, a Műszaki Főiskola és az Állami Filharmónia.
Vallás
[szerkesztés]- XVI. Benedek pápa ünnepi szentmisét tartott 2009. szeptember 27-én 120 000 fő részvételével a város repülőterén.
Sajtó
[szerkesztés]- Regionális esti hírlapja 1968 és 1989 között Brněnský večerník címmel jelent meg.
Híres emberek
[szerkesztés]- Karel Abraham – motorversenyző
- Kratochwill Károly, a Székely Hadosztály alapítója.
- Renner Péter - '56-os forradalmár.
- Kurt Gödel – matematikus
- Martin Havlát – Chicago Blackhawks jégkorong játékos
- Leoš Janáček – zeneszerző
- Viktor Kaplan – feltaláló
- Erich Wolfgang Korngold – zeneszerző
- Milan Kundera – író
- Adolf Loos – korai modern építész
- Ernst Mach – fizikus
- Jiří Mahen – író
- Gregor Mendel – a genetika alapítója
- Léon Minkus – zeneszerző
- Robert Musil – író
- Alexander Ypsilantis (1792–1828) – görög katonai parancsnok és nemzeti hős
- Jan Graubner (1948) olomouci érsek
Testvérvárosai
[szerkesztés]Brünn a következő városokkal áll működő partneri megállapodásban:[27]
.svg){kind=small}
További városok, amelyek Brno testvérvárosának tekintik magukat:
Érdekességek
[szerkesztés]- A 2889 Brno aszteroidát a városról nevezték el.
Népesség
[szerkesztés]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 73 771 | 176 645 | 237 659 | 314 235 | 371 463 | 378 327 | 377 028 | 380 681 | 398 510 | 400 566 |
| 1869 | 1900 | 1921 | 1961 | 1980 | 2012 | 2016 | 2019 | 2021 | 2024 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
- ↑ Melich János 1940: Brünn nevéről. Magyar Nyelv XXXVI/1, 1–19; 1940 Brünn. Magyar Nyelv 1940, 322–323.
- ↑ Nařízení vlády č. 105/1994 Sb., kterým se vyhlašuje závazná část územního plánu velkého územního celku Brněnské sídelní regionální aglomerace
- ↑ Adresy v České republice: Brno (cseh nyelven). Ministry of the Interior of the Czech Republic. [2013. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 23.)
- ↑ Urban Audit: City Profiles - Brno, 2004. [2007. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ The Public Defender of Rights. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ Office for the Protection of Competition. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ Czech Agriculture and Food Inspection Authority. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ (2010) „Brno v číslech” (cseh nyelven), 85. o, Kiadó: The Statutory City of Brno. [halott link]
- ↑ Statut ČT — Vše o ČT — Česká televize (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ Zákon 484/1991 Sb. o Českém rozhlasu - Informace o ČRo (cseh nyelven). [2011. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ Informace o společnosti - Veletrhy Brno (cseh nyelven). [2015. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
- ↑ Basic Info - BVV Trade Fairs Brno. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ 1930 - 1986 Automotodrom Brno. [2011. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ ABOUT THE FESTIVAL. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ Celková návštěvnost festivalových akcí (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ Weekend trip tip: hike to Veveří castle, take a ferry boat back to Brno. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ Veverské pověsti a legendy (cseh nyelven). [2013. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ Old Town Hall of Brno. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ Introduction. [2011. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ Lásd: [1][halott link], Kazinczy Ferenc Diákklub Brünn
- ↑ World Weather Information Service – Brno. World Meteorological Organization, Hiba: Érvénytelen idő. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013)
- ↑ a b Brno Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2013)
- ↑ Lásd még: Györffy, Gy. 1998: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Budapest, 355.
- ↑ Nyolcvanéves a Brnói Vásártársaság - sajtóközlemény[halott link]
- ↑ [2]
- ↑ Partnership agreements – Statutory City of Brno Archiválva 2007. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2006. december 19.)
Források
[szerkesztés]- Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.) ISBN 963-243-185-5
További információk
[szerkesztés]
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
