Ostrava
Látkép az Újvárosházáról
Ostrava címere Ostrava zászlaja
Közigazgatás
Ország	Csehország
Kerület	Morva-sziléziai
Járás	Ostrava városi
Kerületei	23
Polgármester	Tomáš Macura (ANO)
Irányítószám	702 00
Testvérvárosok	Lista Split Miskolc Drezda Oral Coventry Katowice Kassa Pittsburgh Shreveport Pireusz Szumi
Népesség
Teljes népesség	284 765 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	1573 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	260 m
Terület	214,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 50′ 08″, k. h. 18° 17′ 33″49.835555555556, 18.292549.835556°N 18.292500°EKoordináták: é. sz. 49° 50′ 08″, k. h. 18° 17′ 33″49.835555555556, 18.292549.835556°N 18.292500°E
Ostrava weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ostrava témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ostrava (németül Ostrau, lengyelül Ostrawa, cseh kiejtése: [ˈostrava], kb. osztrává) ipari jellegű város Csehország északkeleti részén, Morvaország és Szilézia határán, a lengyel határ közelében. Ostrava a Lučina, Odera, Opava és Ostravice patakok, illetve folyók összefolyásánál fekszik. Mivel Ostrava a Morva kapunál fekszik, kiváló éghajlata van, amit a sokszínű növény- és állatvilága is tanúsít. A város teljes területe 214 km² és 23 városi kerületre oszlik. Lakosságának száma 317 ezer. Ostrava a Morva-sziléziai kerület központja. Csehország harmadik legnagyobb városa. Ostrava törvényhatósági jogkör mellett járási jogú város is. Az Ostrava városi járás egy a négy városi járás közül (Prága, Brno és Plzeň (Pilsen)) Csehországban. Ha számításban vesszük, hogy a nagy Ostravai agglomeráció lakossága 796 000, akkor a prágai agglomeráció mellett a második legnagyobb az országban.^[2] Népsűrűsége 1443 lakos/km². A városi illetve járási tanács székhelye az ostravai Új városháza (Nová radnice). Északtól délig (Antošovice–Nová Bělá) Ostrava hossza 20,5 km, kelettől nyugatig (Bartovice–Krásné Pole) 20,1 km. A városban székel az Ostrava-Opavai Egyházmegye püspöke is. Ostrava területén négy városi műemlékvédelmi körzet található.^[3]

Az eredeti település az Ostrá (Ostravice) (magyarul éles) folyó partján helyezkedett el. A város neve feltehetőleg ettől a folyótól származik és mai napig is ez a folyó osztja két részre a várost morva Ostravára (továbbiakban Morvaosztrava) és sziléziai Ostravára (továbbiakban Szilézosztrava). 1763-ban a sziléziai városrészben gazdag feketeszén lelőhelyet fedeztek fel. 1828-ban alakult meg a Rudolf huta, amely acélgyártással foglalkozott. Eredeti tulajdonosától a Rothschild családhoz került, akik Vítkovicének nevezték el. A vasmű megalapítása jelentős mértékben elősegítette a város fejlődését. A 20. század második felére Ostrava lett a köztársaság "acél szíve". A szén miatt jelentős földgáz lelőhely is van Ostraván. A város címerében egy fehér ló és egy arany rózsa látható. A fehér ló vélhetőleg kereskedelmi jelentőségére utal. Az arany rózsa Thurzó Szaniszló alamóci püspök címeréből származik.

A rendszerváltozás után a kémiai és kohászati ipar erőteljes visszaesése után bezárták a bányák legnagyobb részét is (a város területén már nincs bányászat). A költséges környezeti tisztítások után Ostrava környékét nagyrészt sikerült megtisztítani ezen iparágak káros hatásaitól. A városban a több védett területet is kialakítottak. A természeti képződmények közül legnagyobb jelentőséggel bír a svéd gránit kőbálványok. Különleges képződmény a halda Ema is. Manapság már csak a gépészeti ipar bír nagy jelentőséggel a város területén. A Jeseníky és a Beskydy (Beszkidek) turistáinak egyik kiindulópontja.

Ostrava története a Kr. u. VIII. században kezdődik, így a város a mai Csehország egyik legrégebben lakott települése. Ostrava területén három vár is volt régen morva Ostraván, sziléziai Ostraván és Landek területén, de csak a sziléziai ostravai vár maradt meg mind a mai napig.

• közel 30 000 évvel ezelőtt: Landekon kialakul az első állandó mammut-vadász település.

• VIII. század körül: szláv település
• X. század: itt áll a holaszic szláv törzs vára
• 1267: Morvaosztrava első írásos említése Bruno (1245–1281) alamóci püspök oklevelében
• 1279 előtt: Ostrava városi kiváltságokat kap, az ostravai Szent Vencel templom első írásos említése.
• 1297: először említik a szilézosztravai várat
• 1362: IV. Károly és cseh király vásártartási jogot ad Ostravának
• 1371–1376: a városfalak kiépítése
• 1428: a várost a husziták foglalják el
• 1437–1848: a város a hukvaldi uradalom része
• 1539: az óvárosháza első írásos említése

A 19. század második felében az ipar erőteljes fejlődése következtében Ostrava a Habsburg Birodalom ipari központjává válik.

• 1556: A legnagyobb tűzvész a városban; a főtér csaknem összes háza elpusztul
• 1618–1648: harmincéves háború, dán (1626) majd svéd (1642–1650) megszállás
• 1625: pestisjárvány, közel 500 ember hal meg, az akkori lakosságnak majdnem a fele
• 1747: a helyi posta megalapítása
• 1763: szénre lelnek (a Burňa völgyben)
• 1828: vashuta megalapítása (Rudolf huta, a későbbi Vítkovicei vasmű)
• 1847: vasúti összeköttetés Béccsel és Krakkóval (Ferdinándi észak vasút)
• 1862: megalapítják a Cseh Társaságot
• 1868: Engedély iskolaalapításra
• 1869: Az első gázmű megalapítása; távíró állomás alapítása; Ostrava-střed (Ostrava-központi) pályaudvar megépítése.
• 1870: gázvilágítás kiépítése a városban
• 1872: új városi gázvezeték kiépítése
• 1875: Ostravai matice (Matice ostravská-szláv kultúregyesület) megalapítása
• 1877: Alacsonyabb német reáliskola megalapítása
• 1879: Zsinagóga építése
• 1880: nagy árvíz az Oderán és az Ostravicán
• 1883-1889: Az Isteni Megváltó Katedrális építése
• 1884: A Fifejdy-i kórház építésének kezdete
• 1890: A városi vízművek alapítása Nová Ves-en
• 1894: Cseh Nemzeti Ház megnyitása – a cseh kultúra központja; városi közlekedés kezdete a Morvaosztrava – Mariánské Hory vonalon
• 1895: Német Ház megnyitása – a német kultúra központja; az első villanyerőmű megépítése
• 1897: az első cseh nyelvű reálgimnázium megalapítása
• 1898: Nyilvános könyvtár és olvasóterem nyitása
• 1900: a Lengyel Ház megnyitása – a lengyel kultúra központja
• 1903: Munkásotthon megnyitása Vítkovicén
• 1904: az Ipar és Mesterségek Múzeumának megalapítása
• 1906: az Imperial Szálló építése
• 1907: a városi színház építése (német színház), a mai Antonín Dvořák Színház
• 1913. április 18.: a városi tanács telket vesz az Újvárosháza építésére
• 1914: acél híd építése az Ostravicán, a mai Miloš Sýkora híd (Most Miloše Sýkory)
• 1914–1918: az első világháború

A 20-as 30-as években a város területén áruházakat építettek (Bachner, Brouk a Babka áruház,…).

• 1919: a Morva-sziléziai Nemzeti Színház (Národní divadlo moravskoslezské) megalapítása
• 1923: versenypályázat kiírása az Újvárosháza építésére
• 1924: az ún. Nagy Ostrava (Velká Ostrava) kialakulása – az eredeti városközponthoz (Morvaosztrava) hat morva települést csatolnak)
• 1926: megépül a Művészetek Háza (Dům umění)
• 1928: megépül a "Brouk a Babka" áruház
• 1929: A Cseh Rádió ostravai stúdiójának megalapítása
• 1930: Megépül az Újvárosháza
• 1929–1934: gazdasági válság

• 1939. március 14.: a német katonaság bevonul a városba, októberben elindul az első zsidó transzport a San folyó melletti Nisko "átnevelőtáborába"
• 1939–1945: a második világháború
• 1941. július 1.: Újabb 4 morva és 8 sziléziai települést csatolnak Morvaosztravához (Mährisch Ostrau)
• 1944. augusztus 29.: Az Egyesült Államok 15. bombázó flottája Ostravát támadja, a városközpontban súlyos károk keletkeznek
• 1945. április 30.: a városból kiűzik a németeket

A háború után szükségessé vált a bombatámadások által okozott károk kijavítása. Az 50-80-as években a város hihetetlenül felduzzadt a kiterjedt építkezések miatt, illetve, mivel a szocializmus alatt, mint ipari várost kiemelt figyelemmel kezelték. Elkezdődött a lakótelepek kiépítése Hrabová, Zábřeh és Poruba városrészekben. A nehézipar intenzív fejlődése kezdődött el. A 60-as években Černá loukán kiállító városrészt építettek. Folytatódott a város történelmi jellegének eltüntetése, érzéketlen szocialista építményekkel a városközpontban. Josef Kempný polgármestersége idejében folytatódott a lakótelepek kiépítése. És tervezeteket készítettek a városközpont alatti szén bányászat megkezdésére.1968 augusztusa után elkezdődött a már rendezett településrészek lakótelepekkel való beépítése (például Fifejdy). A 70-es években Eduard Foltýn polgármestersége alatt új területrendezést készítettek, felépültek a svinovi és frýdlanti hidak, felépül a kerületi kórház Porubán, tovább folytatódnak azonban az érzéketlen szocialista építkezések. Bedřich Lipina, a rendszerváltozás előtti utolsó polgármester, kibővítette a villanytelepet Třebovicén és elkezdte a központi víztisztító építését Přívoz városrészben és a kunčicei hulladékfeldolgozót.

• 1945: Příbramból átköltöztetik a Bányászati Főiskolát, amely később az Ostravai Egyetem lesz
• 1949–1951: az Új huta kiépítése
• 1950. március 13-14.: a város területén lévő kolostorok felszámolása a szerzetesek és szerzetesnővérek deportálása
• 1951: az ostravai állatkert megnyitása; a Zeneszínház (Divadlo hudby) alapítása;az Állami Tudományos Könyvtár (Státní vědecká knihovna) megalapítása
• 1953: Felsőbb Zenei Pedagógiai Iskola megalapítás, amely 1959-től konzervatórium, 1996-tól Janáček konzervatórium
• 1953: a Divadlo loutek színház megalapítása
• 1954: az ostravai Janáček filharmónia alapítása a rádió zenekarából
• 1959: Megalakul a Pedagógiai Tanszék, amely 1991-től Ostravai Egyetem néven működik; Leoš Janáček repülőtér megnyitása
• 1961: a Vítkovicei Kultúrház megnyitása, amely később a város kultúrháza lett
• 1976: 1924-től 33 községet egyesítettek Ostravával
• 1986: megnyitják a kultúra és sport palotát, a mai ČEZ Arénát
• 1989. december 17.: bársonyos forradalom, a város szocialista várostervezésének a vége

A bársonyos forradalom után Ostrava több várossal vette fel a kapcsolatot. Megalakult az Ostravai Egyetem (Ostravská Univerzita). A város bekapcsolódott a régiók nemzetközi együttműködésébe az Ouverture programon belül. Evžen Tošenovský polgármester létrehozta a vészhívó központot, amely egyedülálló egész Csehországban. Pozitívan értékelték működését az 1997-es morvaországi árvíz idején. Felépült a Divadlo loutek Ostrava színház és felújították az Antonín Dvořák Színházat. Több út is felépült.

• 1992: a Törvényhatósági jogú városok Polgármesterei Kollégiumának megalapítása
• 1993: megalakul a Felső-Szilézia és Észak-Morvaország Községeinek Társulása (Sdružení obcí Horního Slezska a severní Moravy); Területfejlesztési Ügynökség alapítása
• 1994. június 30.: a szénbányászat leáll.
• 1996. május 30.: létrejön az ostrava-opavai egyházmegye az Ad Christifidelium spirituali bullával, székhelye Ostrava.
• 1997. július 7-9.: az Odera, Opava és Ostravice által okozott nagy morvaországi árvíz, mely a város legtöbb mélyebb fekvésű részét elöntötte
• 1998. szeptember 27.: 162 év után a vasgyártás befejeződik a Vítkovicei Vasműben
• 2001: Röplabda Európa-bajnokság
• 2006. október 26-30.: Ostravában rendezik meg a férfi kulturisztika világbajnokságát
• 2006. november 2-4.: Ostravában rendezik meg a teamgym Európa bajnokságot
• 2007. január 1.: Ostrava városi járásába (okres Ostrava-město) újabb 12 községet csatolnak (Čavisov, Dolní Lhota, Horní Lhota és Velká Polom az Opavai járásból, Klimkovice, Olbramice, Vřesina és Zbyslavice a Nový Jičín-i járásból és Stará Ves nad Ondřejnicí, Šenov, Václavovice és Vratimov a Frýdek-místeki járásból)

Ostraván a villamosok 1894-től közlekednek, amikor elkezdődött a személy szállítás gőzhajtású villamosokkal. Az egyre bővülő hálózatot 1901-ben villamosították. Az újabb vonalakat elsősorban a központtól dél és kelet felé építették, elsősorban azért, hogy ne kereszteződjenek a Karvinára és Bohumínba vezető keskeny nyomtávú vasúttal. 1934-ben villamosították a vasutat Vítkovice városrészben is. A 20. század 40-es és 50-es éveiben az összes működő közlekedési társaságot felszámolták és egyesítették mint Ostrava város közlekedési vállalatát (Dopravní podnik města Ostravy). A szocializmus alatt Poruba lakótelepre és Nová Huť gyárba építettek ki újabb villamos vonalat. 1989 után a vonalak építése leállt. A 90-es évek végén csak egy vonalrész nyílt meg (Místecké ulice).

A trolibuszközlekedés csak a második világháború után indult meg, hasonlóan ahogyan a legtöbb cseh városban is. Ostraván az első trolibusz 1952-ben jelent meg, amikor a városközpont körüli vonal megépült. A 20. század 50-es és 60-as éveiben a trolibusz közlekedés fokozatosan kiszorította a keskeny nyomtávú vasutakat. A 70-es évek végén megépült egy újabb vonal a Fifejdy lakótelepre. A vonal bővítése csak a 90-es évek közepén állt le, amikor a trolibuszok elértek Koblovba.

• 1861: Hermann Zwierzina
• 1864: Alois Anderka
• 1873: Konstantin Grünwald
• 1880: Anton Lux
• 1888: Dr. Adalbert Johanny
• 1901: Dr. Gustav Fiedler
• 1918: Johann Ulrich (1918. december 17-ig)
• 1918: Jan Prokeš
• 1935: Josef Chalupník
• 1939: Dr. Josef Hinner
• 1940: SS Sturmbannführer Emil Beier
• 1945: Josef Lampa (ideiglenesen 3 hétre jelölve)
• 1945: Josef Kotas
• 1960: Jan Buchvaldek
• 1964: Ing. Josef Kempný
• 1968: Ing. Zdeněk Kupka
• 1971: RSDr. Eduard Foltýn
• 1986: Ing. Bedřich Lipina
• 1989: Ing. Lubomír Vejr, CSc.
• 1990: Ing. arch. Jiří Smejkal
• 1993: Ing. Evžen Tošenovský
• 2001: Ing. Čestmír Vlček
• 2002: Ing. Aleš Zedník
• 2006: Ing. Petr Kajnar
• 2014: Ing. Tomáš Macura

Ostrava 23 körzetre oszlik. Némely körzeten belül több katasztrális területet különböztetünk meg.

• Volgográd, Oroszország (1949)
• Coventry, Egyesült Királyság (1957, felújítva 1990)
• Katowice, Lengyelország (1960, felújítva 1996)
• Drezda, Németország (1971, felújítva 1995)
• Split, Horvátország (1976)
• Pireusz, Görögország (1997)
• Kassa, Szlovákia (2001)
• Miskolc, Magyarország (2001)
• Pittsburgh, Amerikai Egyesült Államok (2001)
• Wodzisław Śląski járás, Lengyelország (2005)

• Ostravai Egyetem (Ostravská univerzita)
• Bányászati Főiskola – Ostravai Műszaki Egyetem (Vysoká škola báňská – Technická univerzita Ostrava)
• Vállalkozási Főiskola

• Itt született 1960-ban Ivan Lendl teniszező

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ostrava című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Ostrava témájú médiaállományokat.

• Ostrava város tanácsa
• Visit Ostrava – oldal turistáknak
• Ostrava polgármestere – polgári társulás
• e-Ostrava – információs oldal
• ostravai oldalak Archiválva 2021. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben – linkek jegyzéke
• [24] – ostravai újság
• OstravaBlog Archiválva 2007. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben – a város hírei
• ostravaiak – a polgárok bloggja
• [25] – Fényképek a városról