For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Tápiószőlős.

Tápiószőlős

Tápiószőlős
Református templom
Református templom
Tápiószőlős címere
Tápiószőlős címere
Tápiószőlős zászlaja
Tápiószőlős zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásCeglédi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Szoboszlay Árpád (független)[1]
Irányítószám2769
Körzethívószám53
Népesség
Teljes népesség2887 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség88,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 17′ 08″, k. h. 19° 51′ 13″47.285500°N 19.853600°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 08″, k. h. 19° 51′ 13″47.285500°N 19.853600°E
Tápiószőlős (Pest vármegye)
Tápiószőlős
Tápiószőlős
Pozíció Pest vármegye térképén
Tápiószőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápiószőlős témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tápiószőlős község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A legközelebbi várostól, Ceglédtől északra fekszik, közúton 15 km-re, a Cegléd–Nagykáta közti 311-es főúton érhető el. A falu központja, ahol a Polgármesteri Hivatal is található kb. 2 km-re van a helységtáblától. Földrajzilag a Gerje–Perje-sík része.

Környező települések

[szerkesztés]
Újszilvás, Tápiószele, Tápiószentmárton, Cegléd.

Története

[szerkesztés]

A település – amely több mint fél évszázada önállósult[3] – területén az időszámítás és a honfoglalás előtt különböző nomád népek éltek: a szkíták, a szarmaták és az avarok a kedvező földrajzi környezet miatt telepedtek le. Honfoglaló őseink ugyancsak tartósan megtelepedtek a környéken, hiszen a kistáj földrajzi környezete jól megfelelt életmódjukhoz. A honfoglalás után a kereszténység gyors térhódítását jelzi a falu területén megtalált három, valószínűleg a 12. századból való kőtemplom maradványa.

„1947-ben Tápiószelének „Halesz” nevű határrészéből „Tápióhalesz” néven községet alapítottak. E nevet 1948-ban, Tápiószőlősre változtatták.”[4]

A település fő jelképe a szőlőtőke, amelyet a címer képletesen megjelenít, nem bizonyult időtállónak. Jelenleg a helyi ipar, illetve az ingázás biztosítja a megélhetést. A mezőgazdasági művelés ágazat jelentősége a korábbinak a töredékére csökkent. Az ágazaton belül a szőlőművelés teljesen megszűnt, mára csak pár tucatnyira tehető a szőlő tőkék száma a faluban.

2016-ban két ízben rendezték meg a Vidéki Offline Játékok nevű e-sport rendezvényt.[5]

Évente rendszeres programok várják a településre látogatókat, amelyek közül az egyik legismertebb a Tápiószőlősi Amatőr Fogathajtó Verseny, amelyet nyaranta rendeznek, s a környék egyik jelentős eseménye.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Veres Mihály (független)[6]
  • 1994–1998: Veres József (független)[7]
  • 1998–2002: Veres József (független)[8]
  • 2002–2006: Veres József (független)[9]
  • 2006–2010: Lajtai Sándorné (független)[10]
  • 2010–2014: Veres József László (független)[11]
  • 2014–2019: Dr. Szoboszlay Árpád Károly (független)[12]
  • 2019–2024: Dr. Szoboszlay Árpád (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2928
2885
2792
2802
2928
2887
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2,6% cigánynak, 0,8% németnek, 0,7% románnak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,3%, református 22,6%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,9% (24,3% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,9% volt római katolikus, 15,9% református, 0,5% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 0,2% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 16,2% felekezeten kívüli (38,7% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent István király szobor[15]
  • Református templom
  • Katolikus templom[16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Történelmünk Archiválva 2013. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben„...Ezen felül több értékes lelet került elő, pl. az 1934-ben a Blaskovich-fivérek által feltárt szarmata sírból is. ”
  4. A református egyházközség története Idézet a lapról
  5. https://allevents.in/cegl%C3%A9di/ii-vid%C3%A9ki-offline-j%C3%A1t%C3%A9kok/272118766463174#[halott link]
  6. Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  8. Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  11. Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  12. Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  13. Tápiószőlős Helységnévtár
  14. Tápiószőlős Helységnévtár
  15. Szent István király szobra Tápiószőlős honlapjának üdvözletében
  16. A katolikus egyházközségről „Önálló plébánia csak 1948-ban lett Tápiószőlős, amelynek addig HALESZ volt a neve (de erről a névváltozásról a helybeliek bizonyára sokkal többet tudnak mesélni). Ettől kezdve van bejegyzés a Kereszteltek, Házasultak és Halottak Anyakönyvébe. Az első keresztelés 1948. szeptember 15-ei dátummal lett bejegyezve. Előtte az anyakönyvezést is Tápiószelén végezték. Az első plébános Reszler József volt, aki felépítette a templom mellett a plébániát.”

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Tápiószőlős
Listen to this article

This browser is not supported by Wikiwand :(
Wikiwand requires a browser with modern capabilities in order to provide you with the best reading experience.
Please download and use one of the following browsers:

This article was just edited, click to reload
This article has been deleted on Wikipedia (Why?)

Back to homepage

Please click Add in the dialog above
Please click Allow in the top-left corner,
then click Install Now in the dialog
Please click Open in the download dialog,
then click Install
Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list,
then click Install
{{::$root.activation.text}}

Install Wikiwand

Install on Chrome Install on Firefox
Don't forget to rate us

Tell your friends about Wikiwand!

Gmail Facebook Twitter Link

Enjoying Wikiwand?

Tell your friends and spread the love:
Share on Gmail Share on Facebook Share on Twitter Share on Buffer

Our magic isn't perfect

You can help our automatic cover photo selection by reporting an unsuitable photo.

This photo is visually disturbing This photo is not a good choice

Thank you for helping!


Your input will affect cover photo selection, along with input from other users.

X

Get ready for Wikiwand 2.0 🎉! the new version arrives on September 1st! Don't want to wait?