Dabas
Dabas-Sári római katolikus templom
Dabas címere Dabas zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Dabasi
Jogállás	város
Polgármester	Kőszegi Zoltán (Fidesz)[1]
Irányítószám	2370
Körzethívószám	29
Testvértelepülései	Lista Besztercebánya[2] Tržič Barót Albenga Zenta Staunton Szemet Budapest XV. kerülete Ajton község Munkács Abrudbánya
Népesség
Teljes népesség	17 527 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség	100,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	165,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 11′, k. h. 19° 19′47.183333333333, 19.31666666666747.183333°N 19.316667°EKoordináták: é. sz. 47° 11′, k. h. 19° 19′47.183333333333, 19.31666666666747.183333°N 19.316667°E
Dabas Pozíció Pest vármegye térképén
Dabas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dabas témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dabas város Pest vármegyében, a Dabasi járás székhelye. Alsódabas és Felsődabas egyesítésével keletkezett 1950-ben, majd 1966-ban hozzá csatolták Gyónt és Sárit is.

Pest vármegye délkeleti részén, a Pesti-hordalékkúpsíkság és a Kiskunsági-homokhát találkozásánál fekszik. A mai város a területén korábban különálló négy falu (Gyón, Alsódabas, Felsődabas és Sári), illetve két, mára belterületté átalakult tanyacsoport (Dabasi Szőlők és Sáribesnyő) összevonásával jött létre. Dabas mintegy 15 kilométer hosszan nyúlik el a Budapestet Kecskeméttel összekötő 5-ös főút mentén. Északi részei a Pesti-síkságon, míg déli területei a kiskunsági homokhátságon fekszenek. A település nyugati határában ér véget a Duna–Tisza-csatorna.

Legfontosabb útvonala az 5-ös főút, amely északnyugat-délkeleti irányban végighúzódik a teljes területén, összeköttetést biztosítva úgy Budapest, mint a délebbre eső nagyobb alföldi városok (Kecskemét, Szeged) felé, miközben a lakott területeit mégis csak súrolja, azokat keletről elkerüli. A várost alkotó, egykor önálló községek központjain a Taksonytól Bugyin át idáig, majd Tatárszentgyörgyön keresztül egészen Kecskemétig vezető 5202-es út húzódik végig, ez tekinthető Dabas tényleges főutcájának. Fontos útvonala a 4606-os út is, amely Pilissel és a 4-es főút térségével kapcsolja össze. Érinti még a területét a 4604-es út, amely Ócsa felé biztosít összeköttetést, illetve jó néhány további, öt számjegyű út, amelyek a környező településekkel és tanyákkal kötik össze. Fontos szerepet tölt be Dabas közúti közlekedésében az M5-ös autópálya is, amely ugyan a közigazgatási területét nem érinti, de viszonylag kis távolságban húzódik tőle, és a szomszédos Újhartyánban csomóponttal rendelkezik.

A várost érintő autóbuszvonalak egyrészt Budapesttel és Kecskeméttel, másrészt a környező településekkel biztosítanak közlekedési kapcsolatokat.

A hazai vasútvonalak közül Dabast a Budapest–Kecskemét-vasútvonal érinti, amelynek egy állomása (Dabas vasútállomás) és egy megállóhelye (Gyón megállóhely) van a város területén. Budapest és Lajosmizse felé járnak személyvonatok.

Dabas első említése 1270-ből való. Gyón is ebben az időszakban alakulhatott ki. A tatárjárás lényegében elpusztította a két falut. A 15. században ismét népes települések alakultak ki a mai város helyén, ám 1597-ben a törökök a falvakat kirabolták, a terület ismét lakatlanná vált.

A települések ismételt benépesedése csak a 18. század elején indult meg. Elsősorban katolikus szlovák és magyar jobbágycsaládok költöztek a területre. Az 1720-as években a Halász család vált Alsódabas és Gyón nagy részének tulajdonosává, mellettük még öt nemesi család volt birtokos. A birtokszerzést követő időszakban a település nagy fejlődésnek indult, népessége megsokszorozódott protestáns szlovák és magyar lakosokkal. Közben egy újabb falu, Felsődabas is kialakult, lakossága nagyrészt magyar nemzetiségű és katolikus volt. Dabas református temploma 1793-ban épült. Szintén a 18. században alakult ki Dabas jellegzetes településszerkezete, ahol a zsellérházak a nemesi kúriák köré épült kisebb csoportokat alkottak. Sári lakosai nagyrészt szlovák nemzetiségű jobbágyok voltak, a 20. századig nagyban elzárkóztak a külvilágtól.

A 19. században a környék köznemesei aktív szerepet vállaltak a reformkorban, illetve a vármegye irányításában. A település társadalmi élete is megindult, 1836-ban létrejött a nemesi alapítású Kaszinó. Ebben az időszakban indult meg Alsódabas és Gyón iparosodása is, amelyhez kiegyezést követően a pesti járás déli részének közigazgatási funkciói is társultak. Amikor 1886-tól a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Alsódabas lett a Pesti közép járás székhelye, melynek elnevezése 1898-tól Alsódabasi, majd 1950-től Dabasi járás lett. Vasúti kapcsolata 1895-től van Budapesttel.

Az 1947-ben Alsódabast és Felsődabast egyesítették. Az 1960-as években a község arculata nagyban megváltozott, amint a közintézmények, hivatalok új épületbe költöztek. 1966-ban Sári és Gyón is Dabas részévé vált.
Dabas 1989-ben kapott városi rangot. A középkorban csak egy Dabas volt ismeretes, s mint népes helyet már 1270-ben említik az oklevelek. Gyón IV. Béla alatt már fennállt, s ugyan a tatárjáráskor elpusztult, de a 15. század közepére ismét lakott település. A török hódoltság végére az egész környék elnéptelenedett, s az 1690-es összeírás alkalmával mint lakatlan területet vették számba.

A város négy eltérő történelmi múltra visszatekintő, egymástól markánsan különböző rétegződésű község összevonása eredményeként alakult ki. A város északi felén elterülő Sári, amit - akárcsak szomszédait - a török 1597 körül pusztított el. Új birtokosa az 1700-as évek elején katolikus szlovák úrbéresekkel telepítette be. A település déli felén Gyón található. Pusztáit az 1720-as években kezdték betelepíteni református magyar, majd evangélikus szlovák jobbágyokkal. A Sárival szomszédos Felsődabas annyiban hasonlít hozzájuk, hogy ide is telepítettek jobbágyságot, katolikus magyar úrbéres lakossága a 18. században önálló községgé szerveződhetett. Alsódabas, szomszédjával, Gyónnal együtt került az 1720-as években a Halász család kezébe. A pusztát benépesítő református család és rokonaik ide viszont sosem telepítettek jobbágyságot. 1916. december 31-én a Vay-kastélyban megnyílt Első Magyar Hadiárvaház javára rendeztek nagyszabású előadást az alsódabasi ifjak. Erről 1917. január 18-án, rövidhírben a Budapesti Hírlap is számot adott: „ A Vay Péter pápai protonotárius által létesített gyóni hadiárvaház javára az alsódabasi társaság ifjúsága Sáska Dinnyés Lajosné vezetésével műkedvelő előadást rendezett. Az előadás tiszta jövedelme 3183 korona 28 fillér volt”.^[4] Alsó- és Felsődabast 1947-ben kormányhatározattal egyesítették, 1966-ban pedig hozzácsatolták Gyónt és Sárit is. 1970-re Dabas így érte el a 13 000-es, valóban kisvárosias népességet, s miután a fejlesztési prioritások nyomán kiépültek a várossá nyilvánítás infrastrukturális feltételei, nagyközségi, 1984-től városi jogú nagyközségi rangot kapott, melyre 1989-ben a várossá nyilvánítás tett pontot.

A zsidó lakosság lélekszáma Gyónon 1804-1825 között 114-ről 166 főre gyarapodott, amit némi csökkenés követett; Alsódabason pedig 78-ról 212-re növekedett a számuk. Lélekszámuk ezután itt is csökkent ( kb. 40 fővel), de a forradalom küszöbén a dabasi zsidóság ismét 210 lelket számlált, a református egyházközségtől bérelt földet temetőnek, továbbá saktert is tartott. A két protestáns templom köré épült népes Gyónnak 1848-ban már 220 zsidó lakója volt, akik a reformkorban zsinagógát is építettek. A többi felekezethez hasonlóan a gyóni hitközség népiskolát is fenntartott.

A zsidó családok többnyire kiskereskedőként, kisiparosként vagy szabadfoglalkozású értelmiségiként (mint ügyvéd, állatorvos, orvos) kereste kenyerét, de megtalálható volt fa-, mész-, épületanyag- kereskedő vagy földbirtokos is. 1941-ben a zsidó népesség Dabason 151 fő volt. A II. világháborúban a zsidó lakosság nagy részét elhurcolták, s a háború befejeztével a töredékük tudott visszatérni Dabasra, többen inkább Izraelt választottak új hazájuknak, és kivándoroltak. Mára már csak néhány család, leszármazott él Dabason. A dabasi és a gyóni zsinagógának is kopjafát állítottak 1995-ben, ami Csontos József dabasi református lelkész érdeme.

- A felső-dabasi zsidó temető az Andrássy út végén található meg. - A gyóni zsidó temető a Balla Pál utcában található.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,7% németnek, 0,5% románnak, 7,1% szlováknak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,4%, református 9,4%, evangélikus 4,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,5% (23,9% nem nyilatkozott).^[5]

2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% szlováknak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak és bolgárnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,9% volt római katolikus, 7,6% református, 3,2% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 10,1% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).^[6]

• 1990–1994: Horváth István (nem ismert)^[7]
• 1994–1998: Horváth István (FKgP-MIÉP-KDNP)^[8]
• 1998–2002: Kőszegi Zoltán (Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete)^[9]
• 2002–2006: Kőszegi Zoltán (Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete-Fidesz)^[10]
• 2006–2010: Kőszegi Zoltán (Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete-Fidesz)^[11]
• 2010–2014: Kőszegi Zoltán (Fidesz-Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete)^[12]
• 2014–2019: Kőszegi Zoltán (Fidesz)^[13]
• 2019–2024: Kőszegi Zoltán (Fidesz)^[14]
• 2024– : Kőszegi Zoltán (Fidesz)^[1]

• A polgármester-választás eredménye^[15]

• A képviselőtestület-választás eredménye^[16]

Mindazonáltal a nagy számú szektorban dolgozót semmiféle nagyüzem nem tömöríti. Így a termelés nem túl hatékony. A város ipari kultúrája még igen hiányos. Nagyrészt a fővárosban találnak munkát a szektorban dolgozók. Dabas legjelentősebb gazdasági intézményei a Dabasi Nyomda; és a város határában újonnan létesült a Dabasi Ipari Park, amely elsősorban logisztikai cégeket és Magyarország meghatározó vas- és acélkereskedését tömöríti. A település nagy átmenőforgalmának köszönhetően a kiskereskedelem nagyban jellemző.

A város vezetése a helyi ipar megteremtésén dolgozik, ennek érdekében jelentős kedvezményeket biztosít az itt megtelepedni szándékozóknak. Mindazonáltal a lakosság egy tekintélyes hányada továbbra is Budapesten keres munkát, bár az ingázás visszaszorulóban van.^[forrás?]

Dabas három városrészében (Dabas, Gyón, Sári) egy-egy önkormányzati-, Sáriban római katolikus általános iskola is,^[17] továbbá három óvoda, egy bölcsőde és egy zeneiskola működik. A város két középiskolája a Táncsics Mihály Gimnázium (régebben Táncsics Mihály Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola), valamint a Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola. A város kulturális életének legfontosabb intézménye a Kossuth Művelődési Központ (volt Nemesi Casino). A különböző településrészek kultúráját színesíti a Halász Móricz-kúria (Gyóni Faluház),^[18] a Sári Faluház és a Dabasi-szőlők Művelődési Ház. A város egy több mint 40 ezer kötetes könyvtárral is rendelkezik.

• Nemesi Casino
• Halász Móricz-kúria
• Halász Olivér-kúria (Városi Könyvtár)
• Gombay-Dinnyés-kúria (Helyi Értéktár)
• Róth-Szalay-Halász-kúria (Levendulás ház)
• Nemes-kúria
• Kossuth ház
• Kulturális negyed-kúria negyed és további kisnemesi kúriák
• Büszkeségpont 56-os emlékszoba
• Múltidéző Lakópont-népi építészeti érték
• Sári Tájház és Rétesház-népi építészeti érték
• Gyóni Tájház-népi építészeti érték
• Református templom (copf stílusú) és Kossuth koszorú
• Evangélikus templom és udvar-Gyóni Géza Emlékszoba
• Kapisztrán-Hunyadi-emléktorony
• Református öregtemető
• Kopjafás temető
• Zsidó temető
• Térségi Holokauszt Emlékpont

• Besztercebánya, Szlovákia (1999. december 17.)
• Tržič, Szlovénia (2001. szeptember 22.)
• Barót, Románia (2004. január 29.)
• Albenga, Olaszország (2006)
• Zenta, Szerbia (2007)
• Staunton, Egyesült Államok (2010)
• Szemet, Szlovákia (2012)
• Újpalota, Magyarország (2012)
• Ajton község, Románia (2014)
• Munkács, Ukrajna (2016)
• Abrudbánya, Románia (2017)^[19]

• Itt született Bábel Balázs római katolikus pap, kalocsa-kecskeméti érsek.
• Alsódabason született Bátky Károly (1838-1888) tanító.
• Itt született Dabasi Farkas Pál (1873–1913) cigányprímás.
• Itt született Dinnyés Lajos (1901–1961) kisgazda politikus, 1947. május 31-től 1948. december 10-ig Magyarország miniszterelnöke
• Itt született Gyóni Géza (1884–1917) költő
• Alsódabason született Lenkei Erzsi (1886-?) színésznő.
• Itt született Sárközy Soma (Sámuel Károly) (1821–1853) ügyvéd, az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vértanúja.
• Itt született Vay Sándor gróf, született Vay Sarolta grófnő, író (1859–1918).
• Itt született Vay Péter gróf, előzőnek öccse, író, címzetes püspök, világutazó (1863–1948).
• Itt élt és hunyt el Kossuth László, Kossuth Lajos édesapja (1839. június 13.)
• Itt született Bajó Sándor református lelkész, honvédhadnagy (1832–1900)
• Itt szolgált Varga Mihály (1861) római katolikus plébános.

Itt forgatták 1949-ben a Ludas Matyi című, részben már színes magyar filmet.

• Dabas Város Önkormányzatának hivatalos honlapja
• Czagányi László: Ezer dabasi pillanat.  

• Dabas hivatalos honlapja
• Dabasról minden egy helyen
• Szent János Katolikus Általános Iskola
• Kossuth Lajos Általános Iskola
• Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola Archiválva 2021. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola

Sablon:Pest megye települései m v sz Pest vármegye települései
Megyei jogú város	Érd
Városok	Abony Albertirsa Aszód Biatorbágy Budakalász Budakeszi Budaörs Cegléd Dabas Diósd Dunaharaszti Dunakeszi Dunavarsány Fót Göd Gödöllő Gyál Gyömrő Halásztelek Isaszeg Kerepes Kistarcsa Maglód Monor Nagykáta Nagykőrös Nagymaros Ócsa Őrbottyán Örkény Pécel Pilis Piliscsaba Pilisvörösvár Pomáz Ráckeve Sülysáp Százhalombatta Szentendre Szigethalom Szigetszentmiklós Szob Tápiószele Tököl Törökbálint Tura Újhartyán Üllő Vác Vecsés Veresegyház Visegrád Zsámbék
Nagyközségek	Alsónémedi Bag Bugyi Csömör Dömsöd Ecser Felsőpakony Hernád Inárcs Kartal Kiskunlacháza Leányfalu Mogyoród Nagykovácsi Nyáregyháza Solymár Szada Szentmártonkáta Sződliget Taksony Táborfalva Tápiószecső Tápiószentmárton Tárnok Valkó
Községek	Acsa Apaj Áporka Bernecebaráti Bénye Budajenő Ceglédbercel Csemő Csévharaszt Csobánka Csomád Csörög Csővár Dánszentmiklós Dány Délegyháza Domony Dunabogdány Erdőkertes Farmos Galgagyörk Galgahévíz Galgamácsa Gomba Herceghalom Hévízgyörk Iklad Ipolydamásd Ipolytölgyes Jászkarajenő Kakucs Káva Kemence Kismaros Kisnémedi Kisoroszi Kocsér Kosd Kóspallag Kóka Kőröstetétlen Letkés Lórév Majosháza Makád Márianosztra Mende Mikebuda Monorierdő Nagybörzsöny Nagytarcsa Nyársapát Pánd Páty Penc Perbál Perőcsény Péteri Pilisborosjenő Pilisjászfalu Pilisszántó Pilisszentiván Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pusztavacs Pusztazámor Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Remeteszőlős Sóskút Szentlőrinckáta Szigetbecse Szigetcsép Szigetmonostor Szigetszentmárton Szigetújfalu Szokolya Sződ Tahitótfalu Tatárszentgyörgy Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószőlős Telki Tésa Tinnye Tóalmás Tök Törtel Újlengyel Újszilvás Úri Üröm Vasad Vácduka Vácegres Váchartyán Váckisújfalu Vácrátót Vácszentlászló Vámosmikola Verőce Verseg Zebegény Zsámbok