Szu–33
Szu–33 az Admiral Kuznyecov fedélzetén
NATO-kód	Flanker–D
Funkció	Többcélú haditengerészeti vadászrepülőgép
Gyártó	Szuhoj
Tervező	Mihail Petrovics Szimonov
Ár	35 millió USD
Rendszeresítők	Oroszország
Személyzet	1 fő
Első felszállás	1977. május 20.
Szolgálatba állítás	1984. december
Méretek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz	21,94 m
Fesztáv	14,70 m 7,40m (felhajtott szárnyakkal) m
Magasság	5,93 m
Szárnyfelület	62 m²
Tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szerkezeti tömeg	18 400 kg
Max. felszállótömeg	33 000 kg
Hajtómű
Hajtómű	2 db Ljulka AL–31F utánégetős gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő	2×122,8 kN
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Max. sebesség	2,17 Mach nagy magasságon
Legnagyobb repülési magasság	17 000 m
Emelkedőképesség	230 m/s
Szárny felületi terhelése	483 kg/m²
Tolóerő-tömeg arány	0,83
Maximális túlterhelés	+8g
Fegyverzet
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Beépített fegyverzet	1 db 30 mm-es Grjazev–Sipunov GS–301 gépágyú 150 darab lőszerrel
Fegyverfelfüggesztő pontok	10
A Wikimédia Commons tartalmaz Szu–33 témájú médiaállományokat.

A Szu–33 a Szu–27 vadászrepülőgép hajófedélzeti üzemeltetésre átalakított változata, melyet az 1980-as évek végére fejlesztettek ki, eredetileg Szu–27K típusjelzéssel. Oroszország egyetlen repülőgép-hordozóján, az Admiral Kuznyecovon áll rendszerben. A kisebb leszállósebesség elérése érdekében a törzs két oldalán, a szárnyak előtt kacsaszárnyak vannak, ezek a Szu–27 későbbi változatain is megjelennek. A hajófedélzeti üzemeltetésnek megfelelően szárnyainak és vízszintes vezérsíkjainak külső része felhajtható, fékhoroggal ellátták. Ellentétben más országok repülőgép-hordozóival, a Kuznyecovon nincsen gőzkatapult, amely felszálláskor felgyorsítaná a repülőgépet, csak az angol hordozókon alkalmazotthoz hasonló síugrósánc, de a kedvező aerodinamikai tulajdonságokkal rendelkező repülőgép felszállásához ez is elég, ezért orrfutója (bár a szárazföldi változaténál erősebb, ikerkerekes kialakítású) nem alkalmas a katapultálásra. A repülőgép a levegőben utántölthető.

• Szu–33KUB^[1]

• A Szu–33 a Szuhoj Tervezőiroda honlapján (oroszul) Archiválva 2007. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben

• A repülőgépet gyártó "Szuhoj" Vállalat honlapja Archiválva 2020. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Szu–33-asok és az Admiral Kuznyecov repülőgép-hordozó. Videóklip a YouTube-on (02:46 perc)

Sablon:Negyedik generációs vadászrepülőgépek m v sz Negyedik generációs vadászrepülőgépek
AMX  F–15 Eagle •  F–16 Fighting Falcon •  F/A–18 Hornet •  F–20 Tigershark  Mirage F1 •  Mirage 2000  Tejas  Azarakhsh •  Saeqeh  Lavi  Mitsubishi F–2  FC–1  J–10  MiG–29 •  MiG–31 •  Szu–27  F–CK–1 Ching Kuo
Négy és feledik generációs vadászrepülőgépek	Eurofighter Typhoon  F/A–18E/F Super Hornet  Rafale  Szu–30 •  Szu–33 •  Szu–34 •  Szu–35  JAS 39 Gripen
Prototípusok és meg nem épült repülőgépek	Novi Avion •  Super Mirage 4000
További vadászrepülőgépek: Második világháborús •  Első generációs •  Második generációs •  Harmadik generációs •  Negyedik generációs •  Ötödik generációs