Szombathelyi Ferenc
Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett.„A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.)Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé!
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
| Szombathelyi Ferenc | |
 | |
| Született | Knausz Ferenc 1887. május 17.[1] Győr |
| Elhunyt | 1946. november 4. (59 évesen) Pétervárad |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | katona |
| Kitüntetései | Vaskereszt |
| Halál oka | akasztás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szombathelyi Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vitéz Szombathelyi Ferenc (1934-ig Knausz Ferenc, egyes források szerint Knauz Ferenc, Moson, 1887. május 17. – Pétervárad, 1946. november 4.) magyar katonatiszt, vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke (HVKF). A honvédkari vezetősége alatt, a Délvidék magyar megszállása során történt újvidéki vérengzés (1942) miatt a népbíróság 1946-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, ennek ellenére kiadták Jugoszláviának, ahol háborús bűnösként megkínozták, majd a péterváradi erőd falánál agyonlőtték.[2] Sokáig elterjedt az a tévhit, hogy a kivégzés módja karóba húzás volt, ez azonban nem felel meg a valóságnak. Szemtanúk beszámolója alapján Lakatos Géza vezérezredes emlékirataiba is bekerült.[3] A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1994. március 16-án bűncselekmény hiányában hatályon kívül helyezte az ellene hozott népbírósági ítéletet.[4]
Életpályája
[szerkesztés]Apja a sváb cipész,[forrás?] Knauz Ferenc, mosoni lakos, édesanyja Szombathelyi Anna volt.[5][6]
- 1902 őszétől a Pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola növendéke lett.
- 1906. augusztus 18-án avatták hadapród őrmesterré, beosztották a nyitrai 14. honvéd gyalogezredhez.
- 1907. november 1-jén előléptették hadnaggyá, az ezred műszaki tisztje lett.
- 1910. október 1-jén Budapestre vezényelték, felsőbb tiszti tanfolyamra.
- 1911. augusztus 31-én „igen jó” minősítéssel befejezte tanulmányait.
- 1911 októberétől Bécsben tanult a Császári és Királyi Hadiiskolán.
- 1912. november 1-jétől főhadnagy. Bécsi tanulmányai után, 1914-ben elkezdte szolgálatát a temesvári VII. hadtestnél
- 1915. július 1-jétől vezérkari százados volt.
- 1916-ban és 1917-ben az erdélyi arcvonalon harcolt a 39. honvéd hadosztály vezérkari tisztjeként, majd a Honvédelmi Minisztériumba vezényelték. Szolgálati munkája elismeréseként megkapta a III. osztályú Katonai Érdemkeresztet (Verdienstkreuz) a hadidíszítményekkel és kardokkal, az Ezüst és Bronz Koronás Katonai Érdemérmet (Signum Laudis) a kardokkal, illetve a III. osztályú Vaskorona Rendet a hadidiszítményekkel és kardokkal.
- 1919-ben a Vörös Hadsereg főparancsnokságának hírszerző és kémelhárító osztályán a délszláv nyilvántartást vezette.
- 1919 és 1921 között a szombathelyi katonai körletparancsnokságon, illetve a 3. vegyesdandár parancsnokságon szolgált.
- 1921 után a vezérkari főnökség hadműveleti osztályára került.
- 1922. szeptember 1-jén vezérkari őrnaggyá, majd 1926. május 1-jén alezredessé léptették elő.
- 1926. szeptember 15-én a Hadiakadémia történelemtanára lett.
- 1929. november 1-jén vezérkari ezredes lett.
- 1931. szeptember 1-jétől 1933. május 1-jéig a szombathelyi 3. vegyesdandár vezérkari főnöke.
- 1933. május 1-jétől Budapestre vezényleték a honvédség főparancsnokának szárnysegédjének.
- 1934-ben felvette édesanyja vezetéknevét (Szombathelyi), mert a vitézi rang feltétele egy magyaros hangzású név is volt.
- 1936. augusztus 1-jétől a Honvéd Ludovika Akadémia I. főcsoport parancsnoka.
- 1937. május 1-jén tábornokká léptették elő.
- 1938 októberétől a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese.
- A Felvidék visszacsatolása után, az új VII. hadtest élére 1939. január 15-étől Szombathelyit nevezték ki.
- 1939. november 1-jén altábornaggyá léptették elő.
- A Szovjetunió ellen bevetett Kárpát-csoport vezetőjévé nevezték ki, majd a megszállt szovjet területek katonai közigazgatásának vezetője lett.
- 1941. szeptember 6-án a kormányzó kinevezte a honvéd vezérkar élére. Szombathelyi új politikája az erők megőrzését részesítette előnyben. Véleménye szerint minél kisebb haderőt kell a német szövetséges részére biztosítani, hogy a háború után a Közép-Európában kialakuló politikai vákuumban a magyar haderő döntő tényező legyen.
- A jobboldali vezérkarban erős visszatetszést keltett, hogy Szombathelyi szigorú vizsgálatot, majd hadbírósági eljárást indított Feketehalmy-Czeidner altábornagy, Grassy vezérőrnagy, Deák ezredes, Zöldi főhadnagy ellen az „1942-es újvidéki vérengzés” miatt.
- 1941. november 1-jétől vezérezredes, illetve október 23-ától magyar királyi titkos tanácsos volt.
- 1943-1944-ben igyekezett kapcsolatot teremteni az angolszász hatalmakkal, ami gyakorlati eredménnyel nem járt.
- 1944. március 18-án, ismerve a magyar hadsereg pontos összetételét, illetve létszámát, az ellenállást eredménytelennek minősítve, a kormányzót a német megszállás jóváhagyására buzdította.
- 1944. április 19-én, német nyomásra felmentették beosztásából, majd nyugállományba vonult.
- 1944 nyarán a szélsőjobboldali sajtóban támadások indultak ellene, melyeket az új vezérkari főnök, Vörös János állíttatott le.
- Szombathelyit társaival együtt 1944. október 11. és 12-én a Honvéd Vezérkar főnökének bírósága elé állították, ahol felmentették, de a nyilas hatalomátvétel miatt a megerősítésre nem került sor.
- Az új kormányzat lefogatta, majd Sopronkőhidára, utána Németországba szállíttatta, ahonnan az amerikai csapatok szabadították ki.
- Az új magyar kormány kommunista nyomásra az amerikaiaktól mint háborús bűnöst kikérte.
- 1945. június 19-én az új vezérkar lefokozta, és kizárta a honvédségből.
- 1945. október 23-ától előzetes letartóztatásba került.
- A budapesti Népbíróság 1946. május 22-én Szombathelyit bűnösnek találta népellenes bűntettben, és hivatali hatalommal való visszaélés bűntettében, ezért életfogytiglani tartó fegyházbüntetésre ítélte.
- Ries István igazságügy-miniszter törvénytelenül kiadta a titói Jugoszláviának, ahol egy látszatper keretében halálra ítélték és kivégezték.
- 1994. március 16-án hozott ítéletében a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága bűncselekmény hiányában hatályon kívül helyezte a Népbíróság 1946-os elmarasztaló ítéletét.
Kötetei
[szerkesztés]- Szombathelyi Ferenc visszaemlékezései; bev. Gosztonyi Péter, Csicsery-Rónay István; Occidental Press, Washington, 1980
- Szombathelyi Ferenc visszaemlékezései; előszó Csicsery-Rónay István, bev. Gosztonyi Péter; Occidental Press, New Brunswick, 1980
- Szombathelyi Ferenc visszaemlékezése, 1945; sajtó alá rend., bev., jegyz. Gosztonyi Péter; Zrínyi, Bp., 1990 (Sisak és cilinder sorozat)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ Archivált másolat. [2009. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 26.)
- ↑ http://vmek.oszk.hu/03300/03393/03393.htm
- ↑ Lásd Györkei Jenő: Idegen bírák előtt
- ↑ familysearch.org ifjabb Knauz Ferenc keresztelői adatlapja
- ↑ familysearch.org Kanuz Ferencné Szombathelyi Anna gyászjelentése
További információk
[szerkesztés]- Dombrády, Lóránd. Szombathelyi Ferenc a népbíróság előtt (magyar nyelven). HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Line Design (2007)
- Dombrády, Lóránd. Szombathelyi Ferenc vezérezredes (magyar nyelven). HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (2012)
- Györkei, Jenő. Idegen bírák előtt. Szombathelyi Ferenc újvidéki pere és kivégzése (magyar nyelven). Budapest: Zrínyi Kiadó (2002)
- Burány, Nándor. A vezérezredes utolsó levele (magyar nyelven) (2002) (regény)
- Rövid életrajza (holt link)
- Lakatos Géza: Ahogyan én láttam (Visszaemlékezések), München, 1981, Aurora Könyvek
- Kaló József: Szombathelyi Ferenc a Magyar Királyi Honvédség élén[halott link] PDF – PhD értekezés (Debrecen, 2010) (holt link)
- Szombathelyi Ferenc; szerk. Csicsery-Rónay István; Occidental Press–Századvég, Bp., 2002 (Csillagos órák, sorsfordító magyarok)
- Dombrády Lóránd: Szombathelyi Ferenc a népbíróság előtt; HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum–Line Design, Bp., 2007
- Bokodi-Oláh Gergely: Egy vezérkari főnök, két év alatt, négy bíróság előtt. Szombathelyi Ferenc vezérezredes elleni perek, 1944–1946; 2. jav. kiad. szerzői, Bp., 2009
- Dombrády Lóránd: Szombathelyi Ferenc vezérezredes; HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Bp., 2012 (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára)
A Honvéd Vezérkar főnökei | |
|---|---|
| A Magyar Vörös Hadsereg főnökei | |
| Nemzeti Hadsereg | Horthy Miklós ellentengernagy (1919–1920) · Soós Károly gy. tábornok (1919) · Berzeviczy Béla altábornagy (1920–1922) |
| Magyar Királyi Honvédség | Lorx Győző tábornok (1922) · Janky Kocsárd altábornagy (1922–1930) · Rőder Vilmos altábornagy (1930–1935) · Somkuthy József altábornagy (1935–1936) · Rátz Jenő altábornagy (1936–1938) · Keresztes-Fischer Lajos altábornagy (1938) · Werth Henrik altábornagy (1938–1941) · Szombathelyi Ferenc vezérezredes (1941–1944) · Vörös János vezérezredes (1944) · Beregfy Károly vezérezredes (1944–1945) |
| Magyar Honvédség | Vörös János vezérezredes (1945–1946) · Sólyom László altábornagy (1948–1950) · Bata István altábornagy (1950–1951) |
| Magyar Néphadsereg | Bata István altábornagy (1951–1953) · Székely Béla (1953–1954) · Tóth Lajos vezérőrnagy (1954–1956) · Kovács István vezérőrnagy (1956) · Hegyi László vezérőrnagy (1956–1957) · Tóth Lajos vezérőrnagy (1957–1961) · Ugrai Ferenc altábornagy (1957–1963) · Csémi Károly vezérőrnagy (1963–1973) · Oláh István vezérezredes (1973–1984) · Pacsek József (1984–1989) · Borsits László altábornagy (1989–1990) |
| Magyar Honvédség | Borsits László altábornagy (1990–1991) · Deák János vezérezredes (1991–1994) · Németh Sándor altábornagy (1994–1996) · Végh Ferenc altábornagy (1996–1999) · Fodor Lajos vezérezredes (1999–2003) · Szenes Zoltán altábornagy (2003–2005) · Havril András vezérezredes (2005–2009) · Tömböl László vezérezredes (2009–2010) · Benkő Tibor vezérezredes (2010–2018) · Korom Ferenc altábornagy (2018–2021) · Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy (2021–2023) · Böröndi Gábor (2023- ) |
A Magyar Megszálló Erők parancsnokai | |
|---|---|
| Kárpát-csoport1 | Szombathelyi Ferenc altábornagy (1941) • Farkas Ferenc vezérőrnagy (1941) • Olgyai Károly vezérőrnagy (1941) |
| Magyar Megszálló Csoport2 | Olgyai Károly vezérőrnagy (1941-1942) • Bogányi Károly altábornagy (1942) • Bakay Szilárd altábornagy (1942-1943) |
| Nyugati Megszálló Csoport | Sziklay György vezérőrnagy (1942) • Széchy Imre vezérőrnagy (1942-1943) |
| Magyar Királyi Megszálló Erők4 | Gyimessy Ernő altábornagy (1943) • Lakatos Géza vezérezredes (1943-1944) |
| VIII. hadtest | László Dezső altábornagy (1944) |
| Magyar Megszálló Csoport5 | Bor Jenő altábornagy (1944) • Vattay Antal altábornagy (1944) • Lengyel Béla altábornagy (1944) |
11941. október 6-ig.21942. február 9-től Keleti Megszálló Csoport néven, a Dnyepertől keletre.31942. február 9-től, a Dnyepertől nyugatra.4A Magyar Királyi Megszálló Erők Parancsnokságát feloszlatták, az alakulat egy rövid ideig a VIII. hadtest parancsnoksága alatt működött.5Megnevezése 1944. május 1-től II. tartalékhadtest volt. | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
Cover photo is available under {{::mainImage.info.license.name || 'Unknown'}} license.
Cover photo is available under {{::mainImage.info.license.name || 'Unknown'}} license.
Credit:
(see original file).
