Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek

Évek: 1938 – 1939 – 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945 – 1946 – 1947 – 1948

• január 1–3. – A keleti fronton a szovjetek támadást indítanak a térség északi részén harcoló német erők bekerítésére.
• január 10. – A szovjet Doni Front megkezdi a Sztálingrádnál bekerített csapatok felszámolását.
• január 12. – A tüzérségi előkészítést követően – 10.30-kor hadosztálynyi erővel – megindul a Vörös Hadsereg támadása Urivnál.
• január 13. – A magyar főparancsnokság összevonja a rendelkezésére álló tartalékokat és ellentámadást indít; a nap végére sikerül elérni az előző napon elvesztett állásokat.
• január 14. – Az urivi hídfőnél áttört szovjet csapatok a betörés helyét 40 km széles és 20 km mély réssé tágítják.
• január 14–26. – Winston Churchill és Franklin D. Roosevelt Casablancában tárgyal, és elhatározzák az olaszországi partraszállást.
• január 15. – A Lengyel Munkáspárt KB nyílt levélben fordul az emigráns kormány lengyelországi képviseletéhez, melyben Nemzeti Harci Front létrehozására tesz javaslatot.^[1]
• január 16. – 20.30-kor a magyar 2. hadsereg parancsnoksága kiadja a parancsot, miszerint – a visszavonulás biztosítása, valamint a szovjet támadás lassítása érdekében – Osztrogozsszkot minden körülmények közt tartani kell. A szovjetek megsemmisítik a miskolci 13. gyalogezredet, az egység nagy része elesik, kisebbik része fogságba kerül.
• január 18.
  • A szovjet csapatok áttörik Leningrád blokádját.
  • Podszerednyeje és Ilovszkoje térségében a bekerítő hadmozdulatot végző szovjet csapatok tűzösszeköttetést létesítenek egymással.
  • K. Sz. Moszkalenko tábornok jelentős erőket csoportosít át Osztrgozsszk bevételére, így az 1. páncéloshadosztály vissza tudja foglalni az időközben elesett Alekszejevkát, s a bekerítésből kivezető út 21-éig nyitva marad.
  • A Magyar 2. hadsereg leharcolt részei számára az Oszkol-völgyben jelölnek ki gyülekezőhelyet.
• január 19. – A fellépő krónikus lőszerhiány miatt mind Osztrogozsszk, mind Ilovszkoje védői a kitörnek. A repülő csoportnak sikerül rést ütni a várost körülvevő gyűrűn, s azt áttörniük. A kitörést vezető Csukás Kálmán vezérkari alezredes hősi halált hal. A megmaradt csapatok visszahúzódva Heppes Aladár százados vezetése alatt újra körvédelemre rendezkedik be.
• január 20. – Vargyassy Gyula vezérőrnagy az Oszkol völgyében gyülekező erőkből harccsoport alakítására és Bugyennij védelmére kap parancsot. A szovjet hadvezetés megkezdi a voronyezs-kasztornojei hadművelet előkészítését, amely 23-án veszi kezdetét.
• január 21. – A szovjet csapatok Oszkol völgyét támadják.
• január 23. – Az angolok elfoglalják Tripolit.
• január 24. – A németek kiüríttetik a voronyezsi hídfőt.
• január 25. – A szovjet csapatok bevonulnak Voronyezsbe.
• január 27.
  • Megsemmisül a magyar 3. gyalogezred.
  • Amerikai B-17-esek első légitámadása németországi célpontok (Wilhelmshaven) ellen.
• január 29. – A szovjet csapatok beveszik Kasztornojét, de nem sikerül harapófogóba zárniuk a teljes német 2. hadsereget.
• január 30. – A lemondott Raeder helyett Dönitz lesz a német haditengerészet új főparancsnoka.
• január 31. – Seydlitz tábornok kapitulál Sztálingrádban.

• február 1.
  • Stomm Marcel vezérőrnagy ‑ miután többszöri utánpótlási kérelmét a német vezetés elutasítja ‑ feloszlatja hadtestet.
  • Paulus tábornagy fogságba esik.
• február 2.
  • A németek nem engedélyezik a magyar alakulatok számára az utak használatát, ezért Gorsecsnojéig ‑ az úttal párhuzamosan – a magas hóban, onnantól Sztarij Oszkolig a vasúti töltésen – erős partizántámadások közepette – viszik végbe a visszavonulást.
  • Friedrich Paulus tábornagy 6. német hadseregének utolsó erői is kapitulálnak Sztálingrádnál.

    

• február 3. – Németországban 4 napos nemzeti gyászt rendelnek el.
• február 4. – A III. hadtest maradványai sikeresen befejezik visszavonulásukat.
• február 5. – Szovjet csapatok beveszik Sztarij Oszkol városát.
• február 7. – Szent-Györgyi Albert Isztambulban az angol kormány megbízottaival tárgyal Magyarország átállásáról.
• február 8. – Szovjet csapatok beveszik Kurszk városát.
• február 9. – Hosszú harcok után az amerikaiak elfoglalják Guadalcanalt.
• február 11. – A Szovjetunió ismét elutasítja, hogy anyagi támogatást nyújtson Tito partizánjainak.^[2]
• február 14.
  • Rommel sikeres támadása Afrikában, a Kasserine-hágónál.
  • Rosztov szovjet kézre kerül.
• február 16. – A szovjetek beveszik Harkovot.
• február 18. – Totális mozgósítást rendelnek el Németországban.
• február 19. – Német ellentámadás indul a szovjetek Déli Frontja ellen.
• február 27. – Angol kommandós akció a norvégiai Vermorkban lévő nehézvizet melléktermékként előállító műtrágyagyár ellen.

• március 2. – Az amerikaiak elsöprő győzelmet aratnak a japánok felett a Bismarck-szigeteknél.
• március 3. – Az 1. önálló csehszlovák ezred – szovjet területen – Szokolov városánál átesik a tűzkeresztségen.^[3]
• március 8. – A szlovák katolikus püspökök pásztorlevélben tiltakoznak a zsidók üldözése ellen.
• március 9. – Rommel betegszabadságra megy, utóda von Arnim vezérőrnagy.
• március 10. – A minisztertanács elutasítja a német kérelmet újabb magyar csapatok küldésére.
• március 16.
  • A szövetségesek támadásba lendülnek a Mareth-vonalon, Észak–Afrikában.
  • A németek visszafoglalják Harkovot.
• március 22. – Winston Churchill elfogadja a javaslatot, hogy Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsához (AVNOJ) is küldjenek megbízottakat.^[2]
• március 29. – Varga Józseftől az Iparügyi Minisztérium irányítását Bornemissza Géza veszi át, míg a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszteri feladatokat a továbbiakban Zsindely Ferenc látja el.

• április 2–4. – Kállay Miklós magyar miniszterelnök hivatalos látogatást tesz Rómában és a Vatikánban.
• április 5. – A németek a prágai börtönben elkezdik a bebörtönzött cseh hazafiak kivégzését. (1945. április 26-ig 1 075 személyt végeznek ki.)^[4]
• április 13. – A Szmolenszk melletti Katyń közelében található erdőben a német katonák tömegsírokat fedeznek fel, bennük több mint 4 ezer lengyel tiszt holttestével. (Az áldozatok 1939 szeptemberében Kelet-Lengyelországban estek szovjet hadifogságba, s kivégzésükig a kocelski táborban tartották fogva őket. A Szovjetunió a németeket vádolja a barbár tettel.)^[1]
• április 17–18. – Horthy Miklós kormányzó Hitlernél.
• április 19. – A varsói gettófelkelés első napja.^[5] (A gettólázadást május 16-án verik le.)
• április 25. – A Szovjetunió megszakítja diplomáciai kapcsolatait a londoni lengyel emigrációs kormánnyal, mivel a kormány a katyńi ügy nemzetközi kivizsgálását követeli.^[1]
• április 30.
  • Japánban totális mozgósítást rendelnek el.
  • A német hatóságok minden német zsidót megfosztanak állampolgárságuktól. (Az állami önkénynek kiszolgáltatottak minden megmaradt vagyona az államra szállt.)^[6]

• május 6. – Dánia megszünteti a Dán Szabadcsapatok nevű katonai alakulatot, amely a Wehrmacht oldalán harcolt a Szovjetunióban.
• május 7.
  • Az angol-amerikai csapatok elfoglalják Tuniszt és Bizertát.
  • Czapik Gyula korábbi veszprémi püspök kerül az egri érseki székbe. (Székébe június 30-án iktatják be.)
• május 8. – A Szovjetunióban megalakul a Lengyel Hazafiak Szövetsége.^[1]
• május 13. – Tunéziában megadja magát a Hans-Jürgen von Arnim tábornok vezette német 5. páncéloshadsereg – amelyet azért hoztak létre, hogy a szövetségesek várható észak-afrikai partra szállását megakadályozza.
• május 15. – A III. internacionálé feloszlik, miután a kommunista pártok munkáját már nem segíthette elő.
• május 16. – A varsói gettó felkelésének leverése. (Megtorlásul a német egységek módszeresen „felszámolják a lázadókat”, azaz elpusztítják a gettó túlélő lakóit, a sok ezer halott pontos száma ma sem ismert.)
• május 19. – Berlint „zsidómentesnek” nyilvánítják.^[5]
• május 22. – Karl Dönitz tengernagy felfüggeszti az észak-atlanti őrjáratokat.
• május 23–29. – A britek tömeges légitámadást hajtanak végre Dortmund ellen.
• május 29. – A Wuppertal elleni légitámadásban 2450 ember veszti életét.

• június 1–11. – A szakadatlan légi és haditengerészeti bombázás alá vett Pantelleria-sziget 11-én megadja magát a szövetségeseknek.
• június 10. – A szövetségesek elindítják a Pointblank hadműveletet.
• június 12. – Távozik a Honvédelmi Minisztérium éléről nagybaconi Nagy Vilmos miniszter, s a tárca vezetését a továbbiakban Csatay Lajos látja el.
• június 20–24. – A szövetségesek megindítják az első „ingabombázást”.

• július 4. – Władysław Sikorski, a londoni emigráns lengyel kormány elnöke máig tisztázatlan okok miatt repülőgép-szerencsétlenség áldozata lesz Gibraltár közelében.^[1]
• július 5. – A kurszki csata kezdete.
• július 9–10. – Az angol és amerikai csapatok partra szállnak Szicíliában.
• július 11. – Barcza György – volt londoni követ – Bernben hivatalosan találkozik Allen Welsh Dulles amerikai megbízottal.
• július 12. – A prohorovkai páncélosütközet, a kurszki csata tetőpontja
• július 13. – Sikorski halála után Stanisław Mikołajczyk alakít új emigráns lengyel kormányt.^[1]
• július 19. – Mussolini katonai segítséget kér Hitlertől Feltrében.
• július 22. – A szövetségesek kezére kerül Palermo.
• július 24.
  • A Fasiszta Nagytanács nem szavazza meg a bizalmat Mussolininak.
  • A Külügyminisztérium élére Ghyczy Jenő kerül.
• július 25. – Letartóztatják Benito Mussolinit és megalakul a Badoglio-kormány.
• július 28. – Az olasz király feloszlatja a Nemzeti Fasiszta Pártot és a fasiszta szervezeteket.
• július 28. – Az angolszász hatalmak bombázótámadása Hamburg ellen. Súlyosan megrongálódik a Szent Miklós-templom.
• július 31. – Bajcsy-Zsilinszky Endre memorandumot nyújt át Kállay Miklósnak, követelve a kormány irányváltoztatását, a háborúból való kilépés módozatainak kimunkálását.

• augusztus 1.
  • A japánok kikiáltják Burma függetlenségét.
  • A Tidal Wave (Árhullám) hadművelet kezdete, melynek keretében a szövetségesek nagyszabású légitámadást indítanak a Ploiești környékén fekvő olajmezők és finomítók ellen.^[7]
• augusztus 3. – Szovjet ellentámadás indul a voronyezsi és a Sztyeppei Fronton, a középső frontszakaszon azonban nincs erejük támadni.
• augusztus 5.
  • Kállay Miklós miniszterelnök tárgyalásokba kezd a Kisgazdapárt, a Demokrata Párt és az SZDP vezetőivel, akikkel megegyezik a hintapolitika folytatásában.
  • A szovjetek visszafoglalják Orjolt és Belgorodot.
  • A németek kivonulnak Harkovból.
  • Az angolok beveszik Cataniát.
• augusztus 13. – A szövetséges hadvezetés első alkalommal indít légitámadást Bécsújhely ellen. (Október 1-jén és november 2-án megismétlik a bombázást.)^[7]
• augusztus 17. – Szicília egésze a szövetségesek kezére kerül, az olaszok felszabadítóként ünneplik az amerikaiakat.
• augusztus 19. – Veress László külügyminisztériumi tisztviselő Kállay Miklós miniszterelnök megbízásából Isztambulban közli az angolokkal, hogy elfogadják a feltétel nélküli megadás elvét és készek együttműködni.
• augusztus 23. – A német seregek kivonásával ér véget a kurszki csata.
• augusztus 23–29. – A szárszói találkozó.
• augusztus 24. – A német Birodalmi Belügyminisztérium vezetését Heinrich Himmler veszi át.

• szeptember 1. – Megérkezik az első külföldi segélyszállítmány – angolszász részről – a jugoszláv partizánokhoz. (Fegyverzetük jelentősen feljavul, az év végére 300 ezer fős szervezett seregük van, s az ország mintegy felét ellenőrzik.)^[2]
• szeptember 3.
  • A Badoglio-kormány aláírja a feltétel nélküli kapitulációt.
  • A britek partra szállnak Calabriában.
• szeptember 8.
  • Nyilvánosságra hozzák az olasz megadást.
  • A Donyec-medence egésze a szovjetek kezére kerül.
• szeptember 9.
  • A Badoglio-kormány kapitulálására válaszul a német csapatok megszállják Észak- és Közép-Olaszországot.
  • Felkelés tör ki Korzikán a német megszállókkal szemben.
  • Amerikai partraszállás Salernonál.
• szeptember 10. – A németek megszállják Rómát.
• szeptember 11. – A Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazdapárt közös nyilatkozata a háború folytatása ellen.
• szeptember 12. – Német ejtőernyősök – Otto Skorzeny parancsnoksága alatt – kiszabadítják fogságából Benito Mussolinit.
• szeptember 14. – Lisszabonban az Egyesült Államok katonai attaséja tárgyal Hollán Sándor követségi tanácsossal a magyar kiugrással kapcsolatban.
• szeptember 17. – A szovjetek beveszik Brjanszkot.
• szeptember 18.
  • A szövetségesek megszállják Szardíniát.
  • Megalakul a Salói olasz fasiszta köztársaság.
• szeptember 20. – Bari a szövetségesek kezére kerül.
• szeptember 25. – Szovjet kézre kerül Szmolenszk, s a Vörös Hadsereg több helyen elérik a Dnyepert.
• szeptember 27. – Antifasiszta felkelés kezdődik Nápolyban.
• szeptember 30. – A német vezérkar befejezi Magyarország katonai megszállásának tervét, mely a Margarethe fedőnevet kapja.

• október 1. – Az angol-amerikai csapatok bevonulnak Nápolyba.
• október 4. – A szövetségesek elfoglalják Korzikát.
• október 6. – Kijev felszabadul a német megszállás alól, az év végére pedig egész Kelet-Ukrajnából kiszorítják a németeket.^[8]
• október 7. – A Vörös Hadsereg megkezdi az átkelést a Dnyeperen.
• október 10. – Spanyolországban hivatalos határozat születik a Kék Hadosztály hazarendeléséről az orosz frontról
• október 13. – Olaszország hadat üzen Németországnak.
• október 14. – Lengyelországban több mint 300 fogolynak sikerül megszöknie a sobibori haláltáborból.
• október 30. – A krími fronton közel háromezer szlovák katona áll át a szovjet oldalra. (Belőlük hozzák létre a 2. csehszlovák ejtőernyősbrigádot.)^[4]

• november 1. – A Wehrmacht Főparancsnoksága (OKW) kiadja irányelveit Magyarország megszállásának előkészítésére.
• november 2. – A szövetségi hatalmak egyesített politikájának értelmében az USA vezérkari főnökei utasítást adnak Magyarország és Románia kiugrasztására a háborúból „tekintet nélkül a következményekre”.
• november 5. – Amerikai 3. légicsoport támadása Rabaulban a japán flotta ellen.
• november 12. – Kállay Miklós miniszterelnök a költségvetési vita során külpolitikai expozéjában kifejti, hogy a háború a nagyhatalmak ügye, és a magyar kormány nem támad, de megvédi az ország határait, illetve fenntartja a belső rendet.
• november 16. – A torinói sztrájkkal hatalmas sztrájkhullám veszi kezdetét a német megszállás ellen Észak-Olaszországban.
• november 20. – Amerikai partraszállás a Gilbert-szigeteken.
• november 23. – A Lengyel Munkáspárt első titkárává Władysław Gomułkát választják.^[9]
• november 28. – Maglódi Wodianer Andor lisszaboni magyar követ kézhez kapja a Kállay-kormány restaurációra vonatkozó irányvonalát, melyet az angolszászoknak kell átadnia.

  

• november 28. – A teheráni konferencia nyitónapja, amin Roosevelt amerikai elnök, Churchill brit miniszterelnök és Sztálin szovjet vezető vesz részt.^[10]
• november 29. – Jugoszláviában megalakul az ideiglenes nemzeti kormány.
• november 29–30. – Az AVNOJ II., „államalapító” ülésszaka. (Átalakul törvényhozó testületté, ideiglenes kormányt hoz létre Tito vezetésével, nem ismeri el az emigráns kormányt. Kimondja, hogy Jugoszlávia új berendezkedése föderalista lesz.)^[2]

• december 1. – A teheráni konferencia zárónapja.^[10]
• december 7. – Dwight David Eisenhowert kinevezik a szövetséges partraszálló csapatok főparancsnokává.
• december 12. – Edvard Beneš Moszkvában a szovjetekkel csehszlovák–szovjet katonai és politikai együttműködési, barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést ír alá.^[4]
• december 15. – A Szovjetunió megszakítja kapcsolatait a londoni emigráns jugoszláv kormánnyal, s elismeri Tito kormányát.^[2]
• december 18. – Ifjabb Horthy Miklós a volt washingtoni követően keresztül levelet juttat el Bernbe a kapitulációról.
• december 20. – Charlie Brown–Franz Stigler-incidens
• december 24. – Megalakul a Szlovák Nemzeti Tanács, mint a szlovákiai antifasiszta ellenállás központi szervezete.^[4]
• december 31. – Szovjet csapatok elfoglalják Zsitomirt.

• január–március – Tárgyalások a Lengyel Munkáspárt és az emigrációs kormány lengyelországi képviseletének tagjai között, amelyek az emigrációs kormány egyik képviselőjének (Piekalkiewicz) letartóztatása miatt megszakadnak.^[1]
• március – Szegedy-Maszák Aladár, a Külügyminisztérium tisztviselője Stockholmban az angolokkal tárgyal a békekötésről.
• április – Szakadás következik be a Lengyel Szocialista Pártban, amikor a „Baloldal” elválik a „Szabadság, Egyenlőség, Függetlenség” frakciótól, s létrehozza a Lengyel Szocialisták Munkáspártját.^[1]
• május – Szlovákia területén kialakulnak az első partizáncsoportok.^[4]
• nyáron – Csehországban létrejönnek az első partizáncsoportok.^[4]
• augusztus–szeptember – A jugoszláv partizánhadsereg az olasz kapituláció idején a jugoszláv területen lévő 15 olasz hadosztályból 11-et lefegyverez.^[2]
• november – A Lengyel Munkáspárt közzéteszi Miért harcolunk mi? című programnyilatkozatát, melyben a nagyipar államosítását és a demokratikus földreformot követeli. (Elismeri, hogy a lengyel államot az emigráns kormány képviselje.)^[1]

• június 10. Biró László szabadalmaztatja a golyóstollat.

• a népi mozgalom balatonszárszói írótalálkozója
• Illyés Gyula: Válogatott versek – költemények
• Radnóti Miklós: Negyedik ekloga – vers
• Weöres Sándor: Bolond Istók – elbeszélő költemény
• Pilinszky János: Gyász – vers
• Nagy István: Oltyánok unokái – regény
• Kodolányi János: Zárt tárgyalás – esszé
• Veres Péter: Parasztsors magyar sors – tanulmánykötet
• Remenyik Zsigmond: Az atyai ház – színmű
• Howard Fast: Tom Paine polgártárs (Citizen Tom Paine) – a legtöbb eladással bíró regények egyike Amerikában, történelmi fikció
• William Saroyan: Az emberi színjáték (The Human Comedy) – regény
• Thomas Mann: József és testvérei című tetralógia IV. kötete
• Hermann Hesse: Az üveggyöngyjáték (Das Glasperlenspiel) – regény
• Franz Werfel: A meg nem születettek csillaga (Stern der Ungeborenen) – úti-regény, publikálva 1945-ben
• Bodo Uhse: Bertram hadnagy (Leutnant Bertram) – kritikai regény a náci Luftwaffe egyik tisztjéről, mexicói emigrációban írta, megjelent 1944-ben
• Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (le Petit Prince) – népszerű meseregény
• Louis Aragon: Az omnibusz utasai (Les Voyageurs de l'impériale) – regény, a „Való világ” regényciklus darabja
• Elsa Triolet (Louis Aragon asszonya): Az avignoni szerelmesek (Les amants d'Avignon) – regény
• Jean-Paul Sartre: A legyek (Les Mouches) – színmű, premier
• Jean-Paul Sartre: A Lét és a Semmi (L'Être et le Néant) – egzisztencialista filozófiai mű (Egzisztencializmus), a szerző egyik kiemelkedő alkotása
• António Alves Redol: Földbérlet (Fanga) – regény
• Erico Verissimo: A többi néma csend (O resto é silêncio) – brazil regény
• Borisz Gorbatov: Az apák ifjúsága (Junoszty otcov) – háborús regény
• Jevgenyij Lvovics Svarc: A sárkány (Drakon) – színmű, a személyi kultusz korabeli szatírája

• november 22. – Libanon függetlenné válik Franciaországtól.

A II. világháború

• január 24. – Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök casablancai találkozója
• augusztus 23. Apor Vilmos védnöksége alatt, a győri püspöki palotában megalakul a Katolikus Szociális Népmozgalom (KSzN), a KDNP elődszervezete.
• november 22. – a Kairói találkozó Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill angol miniszterelnök és Csang Kaj-sek kínai párt és állami vezető megegyezik Japán háború utáni sorsáról
• november 28. – Teheráni konferencia, Teheránban találkozik Franklin Delano Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin

• A Csepeli Weisz-Manfréd FK megvédi NB1-es bajnoki címét. Ez a klub második bajnoki elsősége.

• január 2. – Edward Klosinski, lengyel operatőr († 2008)
• január 6. – Marton László Kossuth-díjas magyar rendező, színigazgató († 2019)
• január 15. – Jordán Tamás, Kossuth-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató, a nemzet színésze
• január 19. – Janis Joplin, amerikai énekesnő († 1970)
• január 22. – Cseh Tamás, Kossuth-díjas magyar zeneszerző, énekes, előadóművész († 2009)
• január 26. – Esztergályos Cecília, Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész
• február 4. – Wanda Rutkiewicz lengyel hegymászó († 1992)
• február 5. – Michael Mann, amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer
• február 5. – Moór Marianna, Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész
• február 9. – Kránitz Lajos, Jászai Mari-díjas magyar színész († 2005)
• február 9. – Joe Pesci amerikai színész
• február 10. – Kertész Péter Jászai Mari-díjas magyar színész
• február 15. – Oravecz Imre, Kossuth-díjas magyar költő
• február 23. – Kozák András, Kossuth-díjas magyar színész, művészeti vezető († 2005)
• február 24. – George Harrison, brit zenész, énekes, a The Beatles tagja († 2001)
• február 24. – Bihari Mihály, politológus, az Alkotmánybíróság elnöke
• március 4. – Jeney Zoltán, magyar zeneszerző († 2019)
• március 5. – Balázs Péter, Kossuth-díjas magyar színművész
• március 9. – Robert James Fischer, amerikai sakkozó († 2008)
• március 11. – Lukáts Andor Kossuth-díjas magyar színész, rendező
• március 13. – Árkossy István, magyar festőművész, grafikus
• március 15. – David Cronenberg, kanadai filmrendező
• március 19. – Kiss Benedek, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító
• március 21. – Dunai Antal, olimpiai bajnok magyar labdarúgó
• március 27. – Solymos Tóni magyar énekes, gitáros
• március 29. – Eric Idle, angol színész, a Monty Python-csoport tagja
• március 29. – Vangelis Oscar-díjas görög zeneszerző († 2022)
• április 5. – Brunner Győző magyar dobos, a Metro, Taurus és Korál együttesek tagja († 2021)
• április 9. – Szabó G. Zoltán irodalomtörténész, kritikus († 2018)
• április 14. – Fenyvesi Csaba, háromszoros olimpiai bajnok magyar párbajtőrvívó († 2015)
• április 24. – Gordon West, angol labdarúgó († 2012)
• április 26. – Bálint András, Kossuth-díjas magyar színész, rendező, színigazgató, érdemes művész
• április 27. – Fritz József, magyar matematikus, az MTA tagja
• április 27. – Vancsik Zoltán, magyar politikus († 2001)
• május 5. – Michael Palin, angol színész, a Monty Python-csoport tagja
• május 6. – Ralph W. Moss amerikai szakíró, író
• május 8. – Laux József magyar rock- és jazzdobos, az Omega és az LGT tagja († 2016)
• május 12. – Czipri Éva, magyar költő († 1974)
• május 13. – Juhász Jácint, Jászai Mari-díjas magyar színész († 1999)
• május 14. – Botár Endre, magyar színész
• május 14. – Demján Sándor, magyar üzletember, vállalkozó († 2018)
• május 16. – Grunwalsky Ferenc, magyar filmrendező, operatőr
• május 17. – Kóbor János, Kossuth-díjas magyar énekes, Omega tagja († 2021)
• május 22. – Betty Williams, Nobel béke-díjas északír politikus († 2020)
• május 23. – Hütter Csaba magyar agrármérnök, politikus, földművelésügyi miniszter
• június 1. – Beer Miklós, váci püspök
• június 11. – Oleg Boriszovics Vidov, orosz színész († 2017)
• június 12. – Benkő László, Kossuth-díjas magyar zenész, zeneszerző, billentyűs, Omega tagja († 2020)
• június 23. – Madarász Csilla, magyar úszó, edző († 2021)
• július 3. – Kurtwood Smith, amerikai színész
• július 7. – Kígyós Sándor, magyar szobrász († 1984)
• július 7. – Toto Cutugno, olasz énekes, dalszerző († 2023)
• július 8. – Szakcsi Lakatos Béla, Kossuth-díjas magyar zongoraművész és zeneszerző, a nemzet művésze († 2022)
• július 25. – Janet Margolin, amerikai színésznő († 1993)
• július 26. – Mick Jagger, többszörös Grammy-díjas angol rockzenész, dalszerző, The Rolling Stones énekese
• augusztus 2. – Max Wright, amerikai színész († 2019)
• augusztus 3. – Bollobás Béla, matematikus
• augusztus 8. – Harangozó Teri, magyar énekesnő († 2015)
• augusztus 17. – Robert De Niro, amerikai színész, producer
• augusztus 30. – Adamis Anna, magyar költő, dalszövegíró, előadó
• szeptember 7. – Gloria Gaynor, amerikai énekesnő
• szeptember 8. – Frank Mária, magyar úszó, gyermekorvos († 1992)
• szeptember 15. – Erdélyi Éva, magyar úszó († 1978)
• szeptember 15. – Foltin Jolán, Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus, a nemzet művésze († 2019)
• szeptember 16. – Márton András, Jászai Mari-díjas magyar színész, politikus
• szeptember 17. – Kis János, magyar filozófus, politikus
• szeptember 25. – Csomós Mari, Kossuth-díjas magyar színésznő, a nemzet színésze († 2023)
• szeptember 28. – Kerényi Imre, Kossuth-díjas magyar rendező, színigazgató († 2018)
• szeptember 28. – J. T. Walsh, amerikai színész († 1998)
• október 1. – Jean-Jacques Annaud, francia filmrendező
• október 7. – Szalai Csaba magyar költő, újságíró († 2005)
• október 8. – Tajti József, magyar labdarúgó, edző
• október 11. – John Nettles, angol színész, a Kisvárosi gyilkosságok főszereplője
• október 22. – Catherine Deneuve, francia színésznő
• november 1. – Salvatore Adamo, francia nyelvű belga énekes
• november 5. – Sam Shepard, amerikai színész, forgatókönyvíró, író, filmrendező († 2017)
• november 17. – Lauren Hutton, amerikai színésznő
• november 18. – Káldi Nóra, Jászai Mari-díjas magyar színművésznő († 1993)
• november 19. – Király László, József Attila-díjas erdélyi magyar író, költő
• november 19. – Vajda László, Jászai Mari-díjas magyar színművész († 1995)
• november 20. – Ferencz Zsuzsanna, kolozsvári születésű magyar író, újságíró, műfordító († 2010)
• november 21. – Barótfi István gépészmérnök, egyetemi tanár
• november 30. – Terrence Malick, amerikai filmrendező
• december 8. – Jim Morrison, amerikai énekes, költő († 1971)
• december 12. – Rajhona Ádám, Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész († 2016)
• december 15. – Hesz Mihály, olimpiai bajnok magyar kajakozó
• december 16. – Koltai Róbert, Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész
• december 17. – Márfi Gyula, veszprémi érsek
• december 18. – Keith Richards, angol gitáros, zeneszerző, énekes, The Rolling Stones tagja
• december 22. – Petri György, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító († 2000)
• december 24. – Tarja Halonen, Finnország elnöke
• december 24. – Claude Brosset, francia színész († 2007)
• december 30. – Zsámbéki Gábor, Kossuth-díjas magyar rendező, színházigazgató

• január 1. – Rejtő Jenő író (* 1905)
• január 3. – Ferenczy Tibor magyar rendőrtiszt, országgyűlési képviselő (* 1881)
• január 7. – Nikola Tesla szerb származású elektromérnök, fizikus (* 1856)
• január 14. – Lévay Sándor hadnagy, a komáromi 6. tábori tüzérezred 1. ütegének parancsnoka (* 1919 ?)
• január 19. – Csukás Kálmán vezérkari alezredes, a 2. repülődandár vezérkari főnöke (* 1901)
• január 21. – Bálint György magyar író, műfordító (* 1906)
• január 22. – Peidl Gyula politikus (* 1873)
• február 8. – Mokcsay Dezső magyar katonatiszt, országgyűlési képviselő (* 1886)
• február 23. – Theodor Eicke német katona, a Totenkopf SS hadosztály megszervezője (* 1892)
• február 27. – Salamon Ernő költő (* 1912)
• március 4. – Ita Wegman holland orvosnő (* 1876)
• március 28. – Szergej Rahmanyinov orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester (* 1873)
• április 18. – Jamamoto Iszoroku japán tengernagy, a második világháborúban az összevont japán flotta vezetője (* 1884)
• április 24. – Fehér Gyula magyar római katolikus pap, pápai prelátus, esztergomi nagyprépost, felsőházi tag (* 1858)
• május 8. – Borsos István amerikai magyar református lelkész, misszionárius (* 1872)
• május 31. – Sztojka Sándor görögkatolikus püspök (* 1890)
• június 1. – Bárczy István Budapest polgármestere, majd egy rövid ideig főpolgármestere (* 1866)
• június 26. – Karl Landsteiner osztrák biológus és orvos (* 1868)
• október 9. – Pieter Zeeman holland fizikus aki 1902-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott Hendrik Lorentz-cel, amiért felfedezte a róla elnevezett Zeeman-hatást (* 1865)
• október 12. – Papp Ferenc irodalomtörténész, az MTA tagja (* 1871)
• október 12. – Max Wertheimer cseh pszichológus, a pszichológia alaklélektani irányának egyik megalapítója (* 1880)
• október 31. – Max Reinhardt osztrák színházi rendező (* 1873)
• november 6. – Fest Aladár gimnáziumi tanár, igazgató, pedagógiai szakíró, tankerületi főigazgató, királyi tanácsos (* 1855)
• november 12. – Werkner Lajos kétszeres olimpiai bajnok vívó (* 1883)
• november 16. – Ján Nálepka szlovák katona, a Szovjetunióban szervezett szlovák partizánegység parancsnoka és az egyetlen szlovák katona, aki a Szovjetunió hőse címet viselte (* 1912)
• december 14. – John Harvey Kellogg amerikai orvos (* 1852)
• december 27. – Keményfy (Hartmann) János irodalomtörténész, kritikus, az MTA tagja, jeles Petőfi-kutató (* 1875)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1943 témájú médiaállományokat.