Casablanca (Marokkó)
| Casablanca | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Marokkó | ||
| Régió | Nagy Casablanca | ||
| Polgármester | Nabila Rmili | ||
| Irányítószám | 20000-20200 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3 499 000 fő (2018)[1] | ||
| – elővárosokkal | 3 850 000 fő | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 115 m | ||
| Terület | 324 km² | ||
| – elővárosokkal | 1 615 km² | ||
| Időzóna | WET (UTC+0) WET (UTC+1) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 33° 35′ 57″, ny. h. 7° 37′ 12″33.599167°N 7.620000°WKoordináták: é. sz. 33° 35′ 57″, ny. h. 7° 37′ 12″33.599167°N 7.620000°W | |||
| Casablanca weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Casablanca témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Casablanca (spanyol „fehér ház”, sztenderd arab neve: الدار البيضاء ad-Dār al-Bayḍāʼ; Marokkói arab: dar elbeïda الدار البيضا , berber: Anfa) város Marokkó nyugati részén, az Atlanti-óceán partján.
A város Marokkó gazdasági fővárosa[2] (a politikai főváros Rabat); itt található az ország fő kikötője és haditengerészeti (Marokkói Királyi Flotta) központja. Nagy-Casablanca régió központja.
Területe 324 km², népessége 3,1 millió, ezzel Marokkó és a Magreb legnagyobb, Afrika hatodik legnagyobb városa. (Nagy-Casablancáé 1615 km², illetve – a 2005-ös népszámlálás szerint – 3,85 millió.)
Éghajlat
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 31,1 | 29,4 | 32,2 | 32,8 | 36,6 | 37,5 | 40,1 | 39,5 | 40,5 | 37,8 | 34,7 | 30,3 | 40,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 17,3 | 18,0 | 19,6 | 20,2 | 21,9 | 24,1 | 25,8 | 26,3 | 25,7 | 23,8 | 20,9 | 18,7 | 21,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 9,2 | 10,4 | 11,8 | 13,2 | 15,6 | 18,7 | 20,5 | 20,9 | 19,7 | 16,8 | 13,3 | 11,1 | 15,1 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −1,5 | −0,7 | 2,3 | 5,0 | 7,4 | 10,0 | 13,0 | 13,0 | 10,0 | 7,0 | 4,6 | −2,7 | −2,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 68 | 45 | 38 | 40 | 15 | 3 | 1 | 1 | 9 | 37 | 86 | 74 | 417 |
| Havi napsütéses órák száma | 190 | 189 | 241 | 262 | 294 | 285 | 303 | 294 | 258 | 234 | 191 | 183 | 2923 |
| Forrás: Pogoda.ru.net[3] , NOAA (sun, 1961–1990)[4] | |||||||||||||
Történelem
[szerkesztés]A Francia Protektorátus előtt
[szerkesztés]
A mai Casablanca területét legalább a 7. századtól berberek lakták.[5] Az arab hódítások idején egy kis független királyság, Anfa uralta a környéket, amíg 1068-ban meg nem hódították az Almorávidák. A 14. században, a Merinida dinasztia uralma idején Anfa kikötőjének fontossága megnőtt. A 15. század elején a város ismét független államot alkotott. Biztonságos kikötőt nyújtott a kalózok és tengeri rablók ellen és hamarosan a portugálok célpontjává vált, akik 1468-ban el is pusztították a várost.
Anfa romjain a portugálok 1515-ben erődöt építettek. A körülötte kinőtt várost Casabranca néven emlegették, ami portugálul „fehér házat” jelentett. 1580 és 1640 közt a területet Spanyolország uralta, majd ismét portugál kézbe került. A portugálok 1755-ben hagyták el, miután egy földrengés elpusztította a város jó részét. A várost Mohammed ben Abdallah (1756-1790) szultán (Iszmáil marokkói szultán unokája, George Washington szövetségese) építtette újra. A város arab neve الدار البيضاء ad-Dār al-Bayḍāʼ (fehér ház) volt, spanyol neve Casa Blanca.
A 19. században Casablanca a virágzó brit textilipar egyik fő gyapjúellátója lett és fellendültek a tengeri szállítások, ezért a vidék lakossága felduzzadt. Az angolok ekkor kezdték el beszállítani a mai Marokkó nemzeti itala, a puskaportea alapanyagát.
Az 1860-as évekre Casablancának mintegy ötezer lakója volt, ami az 1880-as évek végére tízezerre nőtt.[6] Amikor 1906-ban a francia gyarmatosítók – akkor még mint egy független szultánság hivatalnokai – ideérkeztek, Casablancának mintegy 12 ezer lakója volt. Ezután szédületes ütemű fejlődés kezdődött, és 1921-re a lélekszám 110 ezerre szökött fel.[7]
A francia uralom
[szerkesztés]
1907 júniusában a franciák vasutat akartak építeni a kikötő közelében, egy temetőn keresztül. A feldühödött helyiek rátámadtak a francia munkásokra és zavargások kezdődtek. A rend helyreállítására francia csapatok szálltak partra, de a város nagy károkat szenvedett, mielőtt helyreállt a nyugalom. Ezzel gyakorlatilag megkezdődött a francia gyarmatosítás, bár hivatalosan csak 1910-ben vezették be a francia uralmat.
Az 1942-ben készült híres film, a Casablanca a gyarmatosítás állapotában mutatja be a várost, amelyben európai hatalmak vetélkedése folyt. A film szereplői nemzetközi kavalkádot mutatnak: van köztük amerikai, francia, német, cseh, bolgár, orosz. (Egyetlen arab szereplője van, jelentéktelen szerepben: Abdul, az ajtószolga.)
Az 1940-es és 1950-es években Casablanca leginkább a franciaellenes zavargásairól volt ismert. 1953 karácsonyán egy bombamerénylet szörnyű pusztítást okozott.
Gazdaság
[szerkesztés]A város gazdaságában meghatározó az ipar szerepe. Itt koncentrálódik az ország termelő üzemeinek 55%-a és az iparban foglalkoztatottak 60%-a. Az ország teljes foglalkoztatásában is 39% a szerepe, a villamosenergia-fogyasztásból pedig 35%.[2]
Infrastruktúra
[szerkesztés]Közlekedés
[szerkesztés]Casablanca és Mohammedia kikötői Marokkó külkereskedelmi szállításainak 55%-át bonyolítják. A légiutasok 51%-a a város repülőterét használja.[2]
Casablanca tömegközlekedési rendszerének fejlesztése az 1950-es években kezdődött, amivel az egyik legrégebbinek számít Afrikában. 2009-ben fogadták el a városi közlekedési tervet (PDU), melynek első eredménye a 2012-ben megnyitott 31 km hosszú villamosvonal. A következő években egy könnyűmetró építését is tervezik.[8]
Oktatás
[szerkesztés]- EMLYON Business School
- Toulouse Business School
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2018. szeptember 24., http://citypopulation.de/Morocco-Cities.html, https://web.archive.org/web/20180924175129/http://citypopulation.de/Morocco-Cities.html
- ↑ a b c Casablanca – A Prosperous City (angol nyelven). Nagy-Casablanca, 2007. (Hozzáférés: 2014. június 13.)[halott link]
- ↑ Climate Averages for Casablanca (russian nyelven). Weather and Climate (Погода и климат). (Hozzáférés: 2016. október 15.)
- ↑ Casablanca Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2016. október 15.)
- ↑ Casablanca - Jewish Virtual Library
- ↑ Pennell (2003), i. m. 121. o.
- ↑ Pennell (2003), i. m. 149. o.
- ↑ CIVITAS Forum Conference 2014 (angol nyelven). CIVITAS Initiative, 2013. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 18.)
Források
[szerkesztés]- Pennell (2003): Pennell, C.R.. Morocco from Empire to Independence (angol nyelven). Oxford: Oneworld Publications (2003). ISBN 9781851683031
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap (arab, francia, angol, spanyol)
- Idegenforgalmi oldal
- Online Casablanca Map - Indik.ma
- The Portal of Casablanca
- Casablanca entry in Lexicorient Archiválva 2005. április 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Tourist map
- Casablanca at the Magic Morocco
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
