Szedres
A Bezerédj István által 1836-ban alapított Nepomuki Szent János-templom
Szedres címere Szedres zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Szekszárdi
Jogállás	község
Polgármester	Kovács János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	7056
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	1974 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	47,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	46,31 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 28′ 44″, k. h. 18° 41′ 06″46.478888888889, 18.68493055555646.478889°N 18.684931°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 44″, k. h. 18° 41′ 06″46.478888888889, 18.68493055555646.478889°N 18.684931°E
Szedres Pozíció Tolna vármegye térképén
Szedres weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szedres témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szedres község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban. Szedres község településrésze Apátipuszta külterület is, amely a település központjától mintegy 1 kilométer távolságra található.^[3]

Szekszárdtól 15 kilométerre északra, Pakstól 20 kilométerre délnyugatra fekszik.

• Közúton: a település központján a Szekszárd-Székesfehérvár között húzódó 63-as főút halad végig, amelybe itt torkollik bele Tengelic felől a 6235-ös út, és itt ágazik ki Medina, illetve a 6317-es út irányába a 6316-os út. A község közigazgatási területét érinti még az M6-os autópálya, illetve az azt a 63-as főúttal összekötő, Szedres belterületét egyúttal elkerülő 631-es főút is.
• Vonattal korábban a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalán volt megközelíthető. Szedres megállóhely Tengelic és Fácánkert között helyezkedett el, mintegy 3 kilométerre keletre a falu központjától. A viszonylag nagy távolság miatt fokozatosan lecsökkent a személyforgalom; emiatt 2009. december 13-tól nem állnak meg itt a vonatok.

A falut Bezerédj István alapította. Nevét a selyemhernyó-tenyésztés miatt ültetett eperfákról kapta (amiket itt „szederfának” neveznek). A Bezerédj család a Zala vármegyei Bezeréd faluból származtatható, a családfát a 14. század elejéig tudták visszavezetni. A család Zsigmond királytól kapott címert 1431-ben.

Bezerédj István (1796-1856) volt Tolna vármegye első népképviselője, a jobbágyfelszabadító és az első önként adózó magyar nemes. Az 1832-1847 közötti országgyűléseken az úrbér, a jobbágyok és földesurak közötti jogviszony szabályozása és a közteherviselés szószólója. Az 1836-i törvények meghozatala után örökváltsági szerződést kötött jobbágyaival, 1844. december 16-án pedig arra kötelezte magát, hogy Tolna vármegyében fekvő ingatlanai után önként adót fizet.

• 1990–1994: Koleszár Mihály (független)^[4]
• 1994–1998: Koleszár Mihály (MSZP)^[5]
• 1998–2002: Koleszár Mihály (független)^[6]
• 2002–2006: Koleszár Mihály (független)^[7]
• 2006–2010: Koleszár Mihály (független)^[8]
• 2010–2014: Kovács János (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2014–2019: Kovács János (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2019–2024: Kovács János (Fidesz-KDNP)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 11,4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,3%, református 14,2%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 18,8% (21,1% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,7% németnek, 0,1% lengyelnek, 0,1% bolgárnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,3% volt római katolikus, 12,2% református, 0,8% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 15% felekezeten kívüli (42,8% nem válaszolt).^[12]

• A falu szélén, Hídjapusztán (a Medinára vezető út közelében) található a Bezerédj-kastély, amelyben ma speciális gyermekotthon működik.
• A Balogh (Illés)-kastély Kajmádpusztán áll. A 19. század közepén emelt kúriát 1928-ban építették át mai formájára.
• A Fiáth-kastély a falutól kb. egy km-re, a Tengelicre vezető út mentén, Apátipusztán fekszik (jelenleg 'Lovas Udvarház' néven panzió).^[13]

• Dél-Mezőföld turistatérkép

• Bezerédj István (1796-1856)
• Szedres az utazom.com honlapján
• Szedres vasúti megállóhelye

Sablon:Tolna megye települései m v sz Tolna vármegye települései
Megyei jogú város	Szekszárd
Városok	Bátaszék Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Gyönk Nagymányok Paks Simontornya Tamási Tolna
Nagyközségek	Decs Fadd Hőgyész Nagydorog Pincehely
Községek	Alsónána Alsónyék Aparhant Attala Báta Bátaapáti Belecska Bikács Bogyiszló Bonyhádvarasd Bölcske Cikó Csibrák Csikóstőttős Dalmand Diósberény Döbrököz Dunaszentgyörgy Dúzs Értény Fácánkert Felsőnána Felsőnyék Fürged Gerjen Grábóc Györe Györköny Gyulaj Harc Iregszemcse Izmény Jágónak Kajdacs Kakasd Kalaznó Kapospula Kaposszekcső Keszőhidegkút Kéty Kisdorog Kismányok Kisszékely Kistormás Kisvejke Kocsola Koppányszántó Kölesd Kurd Lápafő Lengyel Madocsa Magyarkeszi Medina Miszla Mórágy Mőcsény Mucsfa Mucsi Murga Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Nagyvejke Nak Németkér Ozora Őcsény Pálfa Pári Pörböly Pusztahencse Regöly Sárpilis Sárszentlőrinc Sióagárd Szakadát Szakály Szakcs Szálka Szárazd Szedres Tengelic Tevel Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád Váralja Várdomb Várong Závod Zomba