Nagyszékely
Református templom
Nagyszékely címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Tamási
Jogállás	község
Polgármester	Klubecz Istvánné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	7085
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	380 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	11,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	36,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 38′ 46″, k. h. 18° 31′ 42″46.64623, 18.5282646.646230°N 18.528260°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 46″, k. h. 18° 31′ 42″46.64623, 18.5282646.646230°N 18.528260°E
Nagyszékely Pozíció Tolna vármegye térképén
Nagyszékely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszékely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyszékely (németül Großsäckl) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

A Tolnai-Hegyhát egyik kistelepülése, zsáktelepülés, Pincehely felől közelíthető meg. A Sárszentlőrinc és Pincehely közti 6312-es út húzódik végig a település területén, de a Sárszentlőrinc-Nagyszékely szakasz nagy része szilárd burkolat nélküli mezőgazdasági út.

Talán a község egyik, első, - Székely - elnevezésével találkozhatunk egy 1428-ban keltezett oklevélben, mely Bottka Miklós szerződésével kapcsolatos. Nagy valószínűséggel az okiratban szereplő Alsó- és Felső-Szekel a mai Kisszékely és Nagyszékely községekkel azonos.

Az 1400 körül felbukkanó név már Püspök előtaggal kezdődik, de a második tag már több helyen nem egyezik meg: ismerjük a székhely és székely elnevezést egyaránt.

1585: „Úgy a magyar, mint az udvari kamara azt ajánlotta őfelségének, hogy e falvakat, névszerint Püspökszékhelyt, Parragszékhelyt, Egrest (Felső- vagy Alsórácegrest), Kölesdet, Czétényt, Bikádot és Bannt adományozza Huszár Péternek; mert hiszen Püspökszékhelyt úgyis ő foglalta vissza a töröktől.” Dr. Dénes József is egyértelműen jelöli meg Püspökszékely és a mai Nagyszékely települések azonosságát. Az eddigi adatok szerint a Püspökszékely – Nagy-Székely névváltozás időpontja 1595-1680 közötti időszakra tehető.

Többen a település nevét az egykor, a végvári területekre betelepített székelyekkel hozzák kapcsolatba, habár ez még egyáltalán nem bizonyított tény. A székhely-székely, azaz Zekhel-Zekel változás, a 17. század második felére tehető. Tény, hogy 1680-tól a székhely elnevezés már nem fordul elő. Az a lehetőség sem zárható ki, hogy csak elírásról van szó.

A sváb betelepülés után egyaránt előfordul a Sackl és Sekel elnevezés ugyan, de az utóbbi válik gyakoribbá. Az egyik kifejezés valószínűleg a német megfelelő, a másik pedig a sváb nyelvjárás változata. A korabeli magyar elnevezése a településnek már Nagy-Székely. Hogy pontosan mikor vált hivatalossá az elnevezés, pontosan nem tudható. A Nagyszékhely elnevezés hivatalosan sehol sem szerepelt.

A település környéke – a mai Tolnai-hegyhát – már a bronzkorban lakott volt. A római korból Wosinsky Mór nagyszékelyi kutatásai, ásatásai szolgáltattak bizonyítékokat a környék betelepültségéről. A középkorban már lakott település volt, templomának alapjai 13. századiak. A török megszállás alatt szinte teljesen elnéptelenedett.

A 18. század 20-as éveitől kezdődően a faluban nagyrészt református vallású hesseni németek települtek le, akik elkezdték a falu felvirágoztatását. A 19. század elején templomot építettek, gimnáziumot alapítottak, Nagyszékely a környék leggazdagabb településévé vált. Lélekszáma a 19. század végére elérte a 3500 főt.

A fejlődésnek a gazdasági válság vetett véget, de már a század első éveitől kezdve egyre többen az amerikai kontinensen kerestek megélhetést, és ott találtak új otthonra összesen több mint ötszázan. Azóta a település lélekszámbeli és anyagi hanyatlása napjainkig tart. Az első világháborúnak mintegy 50, a másodiknak – a bevonuló szovjet katonák kegyetlenkedéseinek polgári áldozataival együtt – több mint 100 halálos áldozta volt. A megszállás kegyetlenségei a teljes női lakosságot is érintették.^[3]

A világháború után, 1947-ben szenvedte el a falu a legnagyobb vérveszteséget: a magyarországi németek kitelepítése során a nagyszékelyi lakosság csaknem 80%-a kényszerült elhagyni otthonát, hazáját – szülőföldjét; jószágaikat, házaikat, földjeiket – múltjukat. Házaikba legnagyobb számban a már hosszabb ideje a környéken tartózkodó, a Sió-csatorna mederbővítési munkálatait befejező nagyrészt békésszentandrási kubikosok, kisebb számban a lakosságcserébe belekényszerített felvidéki magyarok költöztek.

Napjainkra a környékbeli munkahelyek (Simontornyai Bőrgyár, TSZ-ek stb.) megszűnése miatt a lakosság nagy része elköltözött, munkanélkülivé lett, vagy nyugdíjas. A kilencvenes évektől lassú beköltözés is megindult a csendes, nyugodt, régi idők hangulatát árasztó zsákfaluba. A falu lakossága 2007-ben kb. 450 fő volt.

• 1990–1994: Tippel Péter (független)^[4]
• 1994–1998: Tippel Péter (független)^[5]
• 1998–2002: Tippel Péter (független)^[6]
• 2002–2006: Várkonyi Zoltán (független)^[7]
• 2006–2010: Várkonyi Zoltán (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2010–2014: Várkonyi Zoltán (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2014–2019: Klubecz Istvánné (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2019–2024: Klubecz Istvánné (Fidesz-KDNP)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98%-a magyarnak, 1% németnek, 1% románnak mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,6%, református 20,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 35,6% (7,8% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 0,8% cigánynak, 0,5% románnak, 0,3% ukránnak, 0,3% szlováknak, 6,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21% volt református, 17,2% római katolikus, 0,8% evangélikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 24,7% felekezeten kívüli (35,9% nem válaszolt).^[12]

Nagyszékely református templomegyüttese az országban egyedülálló. A kisebbik templom román kori eredetű, a nagyobbik Tolna megye legnagyobb református temploma, ezt a betelepült német lakosság építette magának a 18-19. század fordulóján közvetlenül a kis templom mellé. Bővebb információ itt

A falu jellegzetessége még a megmaradt épített környezet – a második világháború óta szinte egyáltalán nem épült új ház a településen, így a még megmaradt, jórészt gazdagabb sváb porták, hosszú parasztházak egyedi 20. század eleji hangulatot varázsolnak a falunak.

• Egy Nagyszékelyről szóló kiadvány weblapja, mellékletei

Sablon:Tolna megye települései m v sz Tolna vármegye települései
Megyei jogú város	Szekszárd
Városok	Bátaszék Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Gyönk Nagymányok Paks Simontornya Tamási Tolna
Nagyközségek	Decs Fadd Hőgyész Nagydorog Pincehely
Községek	Alsónána Alsónyék Aparhant Attala Báta Bátaapáti Belecska Bikács Bogyiszló Bonyhádvarasd Bölcske Cikó Csibrák Csikóstőttős Dalmand Diósberény Döbrököz Dunaszentgyörgy Dúzs Értény Fácánkert Felsőnána Felsőnyék Fürged Gerjen Grábóc Györe Györköny Gyulaj Harc Iregszemcse Izmény Jágónak Kajdacs Kakasd Kalaznó Kapospula Kaposszekcső Keszőhidegkút Kéty Kisdorog Kismányok Kisszékely Kistormás Kisvejke Kocsola Koppányszántó Kölesd Kurd Lápafő Lengyel Madocsa Magyarkeszi Medina Miszla Mórágy Mőcsény Mucsfa Mucsi Murga Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Nagyvejke Nak Németkér Ozora Őcsény Pálfa Pári Pörböly Pusztahencse Regöly Sárpilis Sárszentlőrinc Sióagárd Szakadát Szakály Szakcs Szálka Szárazd Szedres Tengelic Tevel Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád Váralja Várdomb Várong Závod Zomba