Kisvejke
Falurészlet népi lakóházzal és szentélyfülkével
Kisvejke címere Kisvejke zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Bonyhádi
Jogállás	község
Polgármester	Farkas-Jókai Noémi (független)[1]
Irányítószám	7183
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	359 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	35,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 22′ 50″, k. h. 18° 24′ 47″46.380638888889, 18.41298055555646.380639°N 18.412981°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 50″, k. h. 18° 24′ 47″46.380638888889, 18.41298055555646.380639°N 18.412981°E
Kisvejke Pozíció Tolna vármegye térképén
Kisvejke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvejke témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisvejke (németül Kleinwecken) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban. Jellegzetes halmazfalu.

A Dunántúli-dombságban, a Völgységben fekszik, a vármegye délnyugati részén, Tolna és Baranya határán. A megyeszékhely, Szekszárd körülbelül 35 kilométerre, Bonyhád mintegy 20 kilométerre található. A szomszédos települések: Závod, Lengyel és Mucsfa.

Közúton a 6-os főút bonyhádi és a 65-ös főút murgai szakasza felől közelíthető meg a legegyszerűbben, de mindkét irányból csak mellékutak vezetnek a községbe. Bonyhád felől a majosi városrészt Kurddal összekötő 6538-as úton érhető el a település, Murga felől pedig Tevelig a 6535-ös, onnan a 6537-es úton, Závodon keresztül.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a körülbelül 15 kilométerre lévő Kurd vasútállomás,^[3] a MÁV 40-es számú (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalán.

• 1990–1994: Höfler József (független)^[4]
• 1994–1998: Höfler József (független)^[5]
• 1998–2002: Höfler József (független)^[6]
• 2002–2006: Höfler József (független)^[7]
• 2006–2010: Höfler József (független)^[8]
• 2010–2014: Höfler József (független)^[9]
• 2014–2019: Höfler József (független)^[10]
• 2019–2024: Farkas-Jókai Noémi (független)^[1]
• 2024– :

Az önkormányzat képviselő-testülete 2010-ig 5 főből és a polgármesterből állt, 2010-ben a vonatkozó jogszabály értelmében lecsökkent a megválasztható képviselők száma. A településen cigány és német nemzetiségi önkormányzat is működik.

A hagyomány szerint Fülep, Vercs és Hosszú nevű kanászok alapították, akik egy-egy forrásnál telepedtek le.

A régészeti leletek tanúsága alapján a település környéke már a bronzkor óta lakott. A 14. században királyi birtok volt. A középkori falu a közeli Csókafői-völgyben állt. Valószínűleg a török hódoltság idején elpusztult, mert 1696-ban néptelen pusztaként írták le. A 18. század elején magyar telepesek érkeztek ide, és újraéledt a falu.

A faluhoz kapcsolódó érdekesség, hogy 1938-ban a templomát be kellett zárni, mert a magyarok és a svábok között verekedés tört ki az épület miatt.

A település népességének változása:

• 1930: 736 fő
• 1990: 420 fő
• 2001: 453 fő
• 2009: 423 fő

2001-ben a lakosok kb. 93%-a magyarnak (ezen belül kb. 15,5% cigány, kb. 2,5% német nemzetiségűnek) vallotta magát, míg kb. 7% nem válaszolt.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 68,9%-a magyarnak, 14,8% cigánynak, 30,9% németnek mondta magát (29,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 29,4% cigánynak, 12,4% németnek, 0,6% románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 71%-a római katolikus, kb. 3,5%-a evangélikus és kb. 2,5%-a református vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 23%.^[11]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,5%, református 2,3%, evangélikus 7,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 3,3% (35,7% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben vallása szerint 29,1% volt római katolikus, 1,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% ortodox, 0,3% református, 1,1% egyéb katolikus, 4,8% felekezeten kívüli (62,7% nem válaszolt).^[13]

A Pécsi egyházmegye (püspökség) Szekszárdi Esperesi Kerületében lévő Závodi plébániához tartozik, mint fília. Római katolikus templomának titulusa: Szent György vértanú.

A Dunamelléki Református Egyházkerület Tolna Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

A Déli Evangélikus Egyházkerület Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Majos-Mucsfai Társult Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

• Római katolikus (Szent György-) templom: Eredetileg 1826-ban épült, de 1902-ben teljesen újjáépítették.

• Látnivalók Tolna megyében - VendégVáró Útikönyvek Well-PRess Bt., Miskolc, 1996. ISBN 963-85620-1-3

• A bő termés sem menti meg a kajszividék cselédeit Az Origo.hu cikke a Kismagyarország sorozatban (2013. július 30.)
• Kisvejke - terkepcentrum.hu Archiválva 2011. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben

Sablon:Tolna megye települései m v sz Tolna vármegye települései
Megyei jogú város	Szekszárd
Városok	Bátaszék Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Gyönk Nagymányok Paks Simontornya Tamási Tolna
Nagyközségek	Decs Fadd Hőgyész Nagydorog Pincehely
Községek	Alsónána Alsónyék Aparhant Attala Báta Bátaapáti Belecska Bikács Bogyiszló Bonyhádvarasd Bölcske Cikó Csibrák Csikóstőttős Dalmand Diósberény Döbrököz Dunaszentgyörgy Dúzs Értény Fácánkert Felsőnána Felsőnyék Fürged Gerjen Grábóc Györe Györköny Gyulaj Harc Iregszemcse Izmény Jágónak Kajdacs Kakasd Kalaznó Kapospula Kaposszekcső Keszőhidegkút Kéty Kisdorog Kismányok Kisszékely Kistormás Kisvejke Kocsola Koppányszántó Kölesd Kurd Lápafő Lengyel Madocsa Magyarkeszi Medina Miszla Mórágy Mőcsény Mucsfa Mucsi Murga Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Nagyvejke Nak Németkér Ozora Őcsény Pálfa Pári Pörböly Pusztahencse Regöly Sárpilis Sárszentlőrinc Sióagárd Szakadát Szakály Szakcs Szálka Szárazd Szedres Tengelic Tevel Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád Váralja Várdomb Várong Závod Zomba