Dubrovnik régi magyar nevén Raguza (horvátul Dubrovnik, latinul: Rausium később Ragusium, olaszul: Ragusa), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján. Dubrovnik-Neretva megye székhelye, lakosainak száma 43 728. Az Adria gyöngyének nevezett várost korábban a Délszláv Athénnek is titulálták. A középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja volt a Raguzai Köztársaság székhelyeként, hosszú ideig a Velencei Köztársaság riválisa volt. Virágkorát a 15. és 16. században élte, amikor 40 000 lakosával Európa legnagyobb városai közé emelkedett. I. Lajos magyar király 1358-ban megszerezte Velencétől, és egészen 1526-ig magyar fennhatóság alá tartozott. A város egyúttal a horvát művészet, nyelv és irodalom egyik központja, lakhelye sok híres költőnek, írónak, festőművésznek és tudósnak. Központja 1979 óta a Kulturális Világörökség részét képezi.

Földrajz

• Megyék: Belovár-Bilogora megye – Bród-Szávamente megye – Dubrovnik-Neretva megye – Eszék-Baranya megye – Isztria megye – Károlyváros megye – Kapronca-Körös megye – Krapina-Zagorje megye – Lika-Zengg megye – Muraköz megye – Pozsega-Szlavónia megye – Šibenik-Knin megye – Split-Dalmácia megye – Sziszek-Moslavina megye – Tengermellék-Hegyvidék megye – Varasd megye – Verőce-Drávamente megye – Vukovár-Szerém megye – Zára megye – Zágráb megye – Zágráb város
• Síkságok: Drávamenti-síkság – Alsó-Száva-síkság
• Hegységek: Dinári-hegység
• Tenger: Adriai-tenger
• Tengeröblök: Kvarner-öböl
• Legnagyobb szigetek: Krk (408 km²), Cres (400 km²), Brač (396 km²), Hvar (289 km²), Pag (187 km²), Dugi Otok (117 km²), Rab (86 km²).
• Fél-szigetek: Isztriai-félsziget – Pelješac-félsziget
• Folyók: Duna – Dráva – Száva – Kulpa – Mura – Neretva – Mirna – Krka – Zrmanja – Cetina
• Tájegységek: Dalmácia – Drávaköz – Isztriai-félsziget – Muraköz – Szerémség – Szlavónia
• Nemzeti parkok: Brioni Nemzeti Park – Kornati Nemzeti Park – Krka Nemzeti Park – Mljet-sziget – Paklenica Nemzeti Park – Plitvicei-tavak – Risnjak hegymasszívum - Észak-Velebit hegyvonulat

Jellasics József horvát bán

A népvándorlás korát megelőzően a horvátok a Kárpát-hegység északkeleti lejtőin éltek. Ezt a vidéket középkori források még Fehér-Horvátország néven említik (a mai Lengyelország délkeleti része, Krakkó környéke). A horvátokat a 7. század végén telepítette le Bizánc a Balkán-félsziget nyugati részén határőr funkcióban.

Az Adriai-tenger északi partvidékéig húzódó horvát törzsek szláv nyelvet beszéltek, és két nagyobb fejedelemséget hoztak létre a 19-20. századi horvát történelemírás szerint:

• Az északi horvát államot a történészek a Pannon-Horvátország (Panonska Hrvatska) névvel jelölik. Lakói főleg mezőgazdasággal, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak.
• A déli horvát állam Tengermelléki Horvátország (Primorska Hrvatska) néven ismert. Lakói főleg a latin nyelvű városok (Dalmácia) és Velence kulturális és gazdasági befolyásának voltak kitéve.

• Horvát Nemzeti Színház

• Művészetek
  • Képzőművészetek: Ivan Meštrović
• Irodalom: a horvát irodalom klasszikusai: Ivo Andrić, Dobriša Cesarić, Ivan Gundulić, Ante Kovačić, Ivan Goran Kovačić, Miroslav Krleža, Marko Marulić, Antun Gustav Matoš, Ivan Mažuranić, Vesna Parun, August Šenoa, Dragutin Tadijanović, Tin Ujević
• Fizikusok: Ruđer Bošković, Nikola Tesla

Horvátország gasztronómiája természeti adottságai miatt rendkívül sokrétű. A török, a magyar, az olasz konyha hatásai is befolyásolták mai képét.

Rangsor	Címer	Város	Népesség
1		Zágráb	0 792 875
2		Split	0 178 192
3		Fiume	0 128 735
4		Eszék	0 107 784
5		Zára	00 75 082
6		Nagygorica	00 63 511
7		Bród	00 59 507
8		Póla	00 57 765

(2011-es adatok)

• Labdarúgás: Horvát labdarúgó-válogatott, Horvát labdarúgó-szövetség, Prva HNL
  • Labdarúgóklubok: Hajduk Split, Dinamo Zagreb
  • Labdarúgók: Davor Šuker, Robert Prosinečki, Slaven Bilić, Igor Tudor, Robert Jarni, Dario Šimić, Zvonimir Boban, Dado Pršo, Ivica Olić, Josip Šimunić, Stipe Pletikosa, Luka Modrić, Niko Kranjčar
• További sportok: Horvátország az olimpiai játékokon, Horvát férfi kézilabda-válogatott, Horvát férfi vízilabda-válogatott,
• További ismertebb sportolók: Janica Kostelić, Ivica Kostelić, Goran Ivanišević, Blanka Vlašić, Ivano Balić, Igor Vori, Blaženko Lacković

Tomiszláv, IV. Krešimir, Dmitar Zvonimir, Jurisics Miklós, Zrínyi Miklós (hadvezér), Zrínyi Miklós (költő), Josip Jelačić, Josip Broz Tito, Nikola Tesla, Ljudevit Gaj, Miroslav Krleža, Sanja Doležal, Franjo Tuđman, Ivan Bebek, Toni Kukoč Még több

• Közlekedés

• Nemzeti vasúttársaság: Hrvatske željeznice
• Repülőterek: Zágráb-Franjo Tuđman repülőtér, Pólai repülőtér

Ez a szócikk Horvátország turizmusát tárgyalja, azon belül az ország turisztikai felosztását, a legfontosabb és legjellegzetesebb turisztikai látnivalókat, a természetjárás, üdülő- és gyógyturizmus fő jellemzőit, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások, a szállás, étkezés és közlekedés adottságait.

Horvátországban a turizmus a gazdaság vezető ágazata. Az ország tengerparti sávjában rekordmértékű a turistaforgalom.

Több módon is az Horvátország portál segítségére lehetsz:

• Bővítsd a csonkokat
• Készíts új cikkeket
• Kategorizáld megfelelően a szócikkeket
• Illusztráld a cikkeket
• Vitázz a projektről

Természeti: | Plitvicei-tavak

---

Kulturális:

Dubrovnik óvárosa | Split történelmi műemlékegyüttese Diocletianus palotájával | Euphrasius-bazilika | Trogir történelmi központja | Szent Jakab-katedrális (Šibenik) | Stari Grad-síkság

Lásd még: Horvátország világörökségi helyszínei, Kategória:Horvátország világörökségi helyszínei