Polner Ödön
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Született	Polner Ödön Zoltán János 1865. március 15.[1] Békéscsaba
Elhunyt	1961. február 7. (95 évesen)[1] Szeged
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Stojanovits Erzsébet (h. 1898–1961)
Foglalkozása	egyetemi oktató jogász
Tisztsége	egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Polner Ödön témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Polner Ödön (Békéscsaba, 1865. március 15.^[2] – Szeged, 1961. február 7.) közjogász, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező: 1908, rendes: 1930, tiszteleti: 1945–1949.), Bókay János (1822–1884) orvos, egyetemi tanár unokaöccse.

Kutatási területe: Közjog és politika.

Polner Lajos (1814–1879) szolgabíró, tiszti ügyész és Bókay Zsuzsanna (1831–1868)^[3] gyermekeként született. Szüleit korán elvesztette. Tizennégy éves korától Pesten élt rokonainál. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol jogtudományi oklevelet szerzett, majd joggyakorlatot folytatott a Budapesti Törvényszéken. 1891-ben az Igazságügyi Minisztériumba került. A következő évben segédfogalmazó lett és ügyvédi vizsgát tett. 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen a magyar közjog magántanárává habilitálták Magyarország és Ausztria közjogi viszonya témakörben. Tíz évvel később kinevezték egyetemi rendkívüli tanárrá. Miniszteriális tevékenysége alatt több fontos törvényjavaslat és államközi szerződés előkészítésében vett részt.

1914-től a pozsonyi, 1923-tól a szegedi Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanára.^[4] 1918–1919-ben a pozsonyi egyetem rektora volt. 1923-tól 1935-ig a Közjogi Tanszéket vezette. 1927/28-ban a szegedi egyetem prorektori, 1926/27-ben a Jogtudományi Kar prodékáni, 1928/29-ben dékáni tisztét töltötte be, 1929/30-ban ismét prodékán.

1931-ben nyílt alkalma tanulmányutat tenni Nyugat-Európában, Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Svájcban járt, feladata az egyetemi épületek tanulmányozása volt. 1935-ben nyugalomba vonult, mivel betöltötte a 70. életévét, de még több éven át megbízták a Diákvédő Iroda vezetésével. 1952-ben megszerezte az állam- és jogtudományok doktora tudományos fokozatot, de már 1949-től kiszorították a tudományos közéletből,^[5] tiltó listára^[6] került. Szegeden érte a halál, a Belvárosi temetőben nyugszik.^[7]

• Magyarország és Ausztria közjogi viszonya… (Budapest, 1891)
• A végrehajtó hatalom a magyar alkotmányban (Budapest, 1894)
• A közös ügyek (Budapest, 1902)
• A pragmatica sanctio és a házi törvények (Budapest, 1902)
• Das Staatsrecht des Königreichs Ungarn und seiner Mitländer (Pozsony, 1917)
• Az új választójogi törvényjavaslat (Budapest, 1918)
• Állami létünk és a nemzeti királyság. (Szeged, 1929)
• La costituzione attuale dell’Ungheria (Róma, 1930) (olaszul)
• La constitution de la Hongrie (Milánó, 1933) (olaszul)
• A Mária Terézia-rend közjogi jellege (Budapest, 1934) REAL-EOD
• Az államélet néhány főbb kérdése (Budapest, 1935) REAL-EOD
• A királykérdés megoldása (Miskolc, 1937)
• Három magyar közjogász: Nagy Ernő, Ferdinandy Gejza, Réz Mihály. (Budapest, 1941)^[8]
• Jelentések az 1937–38. tanévről : I. A diákjóléti és diákvédő iroda tizenötödik évi jelentése ; II. a Mensa Academica Publica hetedik évi tevékenysége.^[9] Várkonyi Hildebrand Dezső társszerzővel. (Szeged, 1938.)
• Jelentések az 1938–39. tanévről : I. A diákjóléti és diákvédő iroda tizenhatodik évi jelentése ; II. a Mensa Academica Publica nyolcadik évi tevékenysége. Várkonyi Hildebrand Dezső társszerzővel. (Szeged, 1939.)
• Jelentések az 1939–40. tanévről : I. a diákjóléti és diákvédő iroda tizenhetedik évi jelentése ; II. a Mensa Academica Publica kilencedik évi tevékenysége ; III. a szegedi egyetemi diákotthon első évi jelentése. Várkonyi Hildebrand Dezső, Purjesz Béla társszerzőkkel. (Szeged, 1940.)
• A magyar Szent Korona felső részének kérdése (Kolozsvár, 1943)

• MTA Jogtudományi Bizottsági tag (1929-)
• Acta Juridico-Politica, Szeged, társszerkesztő (1931–1935)
• Diákvédő Iroda vezető egyetemi tanára (1935–1938)

Felesége Stojanovits Erzsébet (1876–1966) volt, Terényi Lajos unokája és Terényi Lajos unokahúga, akit 1898. november 22-én Békéscsabán vett nőül.^[10]

Gyermekei:

• Polner Ödön (1899–1979)
• Polner Zsuzsanna (1900–1983)
• Polner János (1902–1980)
• Polner István (1903–1967)
• Polner Judit (1916–2006)

• Szegedi egyetemi almanach: 1921–1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Polner Ödön lásd 60. p.

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Buza László: Polner Ödön, a tudós. In Polner Ödön-emlékkönyv. I., Szeged, 1935
• Kiss Albert: Polner Ödön, a professzor. In Polner Ödön-emlékkönyv. II., Szeged, 1935
• Takács Imre: Polner Ödön és a közjogi dogmatizmus. Szeged, 1959
• Tudományos előadóülés Polner Ödön egyetemi tanárrá történt kinevezésének 85. évfordulóján : 2008. október 10. / szerk. Kiss Barnabás. Szeged, 2008
• Polner Ödön. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 27.)

Sablon:Magyar Szent Korona m v sz Magyar Szent Korona
A Szent Korona	A középkori Magyar Királyság története · A lengyelországi Magyar korona · A magyar királyok koronázása · A Szent Korona története · A Szent Korona ötvösszakmai vizsgálata · Magyar jelképek és ereklyék listája · Honvéd Koronaőrség · Szent Korona Testület · kutatásának története · Szent Korona-tan
Magyar koronázási jelvények	korona · palást · jogar · kard · kereszt · országalma
Neves kutatói	Alföldi András · Altenburger Gusztáv · Bertényi Iván · Franz Johann Joseph Bock · Decsy Sámuel · Deér József · Gerevich Tibor · Hampel József · Ipolyi Arnold · Karácsonyi János · Katona István · Koch Sándor · Kocsis István · Nyikogyim Pavlovics Kondakov · László Gyula · Lovag Zsuzsa · Oberschall Magda · Péri József · Polner Ödön · Révay Péter · Schwarz Gottfried · Szelényi Károly · Szvetnik Joachim · Timon Ákos · Tóth Endre · Tóth Zoltán József · Váczy Péter · Vajay Szabolcs · Varga Tibor · Varjú Elemér