Oroszország zászlaja
| Oroszország zászlaja | |
 | |
| Használat |  ? Polgári és állami zászló, polgári és állami lobogó |
| Arányok | 2:3 |
| Adoptálás | 1696. május 11. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszország zászlaja témájú médiaállományokat. | |
Oroszország zászlaja Oroszország állami jelképeinek egyike.
Leírása
[szerkesztés]Három egyenlő vízszintes sávból áll, amelynek színei fentről lefelé: fehér, kék, piros.
Története
[szerkesztés]Ez a lobogó adta a 19. században elterjedt pánszláv eszmék egyik alapkövét, amelynek hatására a mai szláv államok nemzeti jelképei között ezek a színek megtalálhatóak, az összetartozást jelképezve.
Egy régi legenda szerint a mai orosz zászló története egészen I. Péter cár uralkodásának idejéig vezethető vissza. A hagyomány ugyanis úgy tartja, hogy amikor Péter titokban 1699-ben Hollandiába utazott, hogy ott ellesse a hajókészítés fortélyait, megtetszett neki az ország tengeri lobogója. Miután hazatért Szentpétervárra, első dolga volt, hogy a holland színeket felhasználva az ő hajói is egy háromszínű lobogó alatt szeljék a habokat. Azonban a történelmi kutatások ezt a leírást cáfolják. Ennek nemcsak az az oka, hogy Péter uralkodásának idején a holland zászló három vízszintes sávja narancssárga, fehér és kék színekből tevődött össze, hanem az is, hogy a három színt már korábban is használták Oroszországban.
Az igazi eredethez közelebb állhat az a meglátás, miszerint a mai orosz zászló színei a Moszkvai Cárság címeréből származik. A címerben Szent György látható, fehér páncélzatban és fehér lovon, amint kék pajzsával és kék köpenyében küzd a gonoszt megtestesítő sárkány ellen. A pajzs ezt a jelenetet vörös háttérrel ábrázolja. Más meglátások szerint a színek Szűz Mária ruhájának színeit jelképezik, akinek oltalmába ajánlották Oroszországot.
Az bizonyosnak tekinthető, hogy még Péter cár utazása előtt a 17. században használatba helyezték a háromszínű lobogót, amelynek azonban alakja és sávozása nem hasonlított a mai lobogóra. Az első fehér-kék-piros zászló valószínűleg csak a tengeren jelképezte az országot. A három sáv mellett a lobogón helyet kapott még a cári címer is, vagy egy kereszt. A zászló mai formájának kialakulásában már bizonyosan volt köze a cári utazásnak, hiszen akkoriban Hollandia volt az egyetlen olyan állam, amely hajóin egységes lobogókat alkalmazott. A trikolórt tehát Péter feltehetőleg innen vette át. 1705-ben már Oroszország hivatalos kereskedelmi zászlaja lett a ma is használatban lévő zászló, majd 1883. május 7-én a cár ezt a lobogót tette meg országa hivatalos nemzeti jelképévé, leváltva a Romanov család lobogóját, amely fekete, sárga és fehér sávokból állt. Amikor a bolsevikok 1917-ben átvették a hatalmat, száműzték a trikolórt, és helyére a közismert vörös zászlót tették. Így a Szovjetunió felbomlása után, 1991. augusztus 22-én iktatták be újra hivatalosan nemzeti lobogójukká a trikolórt.
A színek jelentése
[szerkesztés]A színek nem bírnak hivatalosan elfogadott tartalommal, de a zászló történetét kutatók többféle értelmezéssel is szolgálnak. Az első és egyben legelterjedtebb magyarázat szerint a fehér szín Oroszországban a nemesség és az őszinteség szimbóluma, míg a kék az erkölcsösség, a hűség jelképe, a piros pedig a bátorságot, vitézséget, nagylelkűséget és a szerelmet reprezentálja. A 19. század forradalmi eszméi más értelemmel telítették az orosz lobogó színeit. Eszerint a fehér a szabadság és a függetlenség eszméjét hirdeti, a kék a Szűzanya jelképe, és a piros az önkormányzat szimbóluma. A cári időkben is született egy a kor megfelelő ideológiái szerinti magyarázat: Ebben az esetben a fehér Isten jelképe, a kék szín a cárt szimbolizálta, míg a piros az orosz népet. Ezáltal egyértelmű volt, hogy az uralkodó Isten és a nép között közvetít, és rangban is köztük áll. Az az elképzelés is aktívan él Oroszországban, hogy a három szín a három keleti szláv népet jelképezi. A piros az orosz nép metaforája, a kék az ukránok megfelelője, míg a fehér a fehéroroszok szimbóluma. És végül akad egy interpretáció, amely az univerzumot véli felfedezni az orosz nemzeti színekben. A piros az anyagi világot, a földet jelképezi. A kék az eget, végül a fehér az isteni világot, a mennyeket szimbolizálja.
Források
[szerkesztés]- Alfred Znamierowski: Zászlóenciklopédia. Budapest: Athenaeum 2000. 2002. ISBN 963 9261 87 4
- Oroszország zászlaja a Világ zászlói (Flags of the World) weboldalon
.png){kind=small} Dél-Európa | |
|---|---|
 Délkelet-Európa |  Albánia ·  Bosznia-Hercegovina ·  Bulgária ·  Ciprus ·  Észak-Macedónia ·  Görögország ·  Horvátország ·  Montenegró ·  Románia ·  Szerbia ·  Törökország |
 Észak-Európa | |
 Kelet-Európa |  Azerbajdzsán ·  Fehéroroszország ·  Grúzia ·  Kazahsztán ·  Moldova · Oroszország ·  Örményország ·  Ukrajna |
 Közép-Európa |  Ausztria ·  Csehország ·  Lengyelország ·  Liechtenstein ·  Magyarország ·  Németország ·  Svájc ·  Szlovákia ·  Szlovénia |
 Nyugat-Európa | .svg){kind=small} Belgium ·  Franciaország ·  Hollandia ·  Írország ·  Luxemburg ·  Monaco · .svg){kind=small} Egyesült Királyság ( Anglia, .svg){kind=small} Észak-Írország,  Skócia,  Wales) |
| Függő területek |  Åland · Athosz-hegy ·  Feröer ·  Gibraltár ·  Guernsey ( Alderney) ·  Jan Mayen-sziget ·  Jersey ·  Man-sziget · Nahicseván · Spitzbergák |
| Vitatott státusú területek |  Abházia ·  Dél-Oszétia · .svg){kind=small} Dnyeszter Menti Köztársaság ·  Észak-Ciprus ·  Koszovó · .svg){kind=small} Máltai lovagrend ·  Sealand · .svg){kind=small} Seborga |
| Már nem létező országok | |
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
 Dél-Ázsia | |
|---|---|
 Délkelet-Ázsia | |
 Délnyugat-Ázsia | |
 Észak-Ázsia | |
.PNG) Kelet-Ázsia | |
 Közép-Ázsia | |
| Függő területek | |
| Vitatott státusú területek | |
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
