Dánia zászlaja
| Dánia zászlaja | |
 | |
| Használat |  ? Polgári zászló és lobogó |
| Arányok | 28:34 (14:17)-től 28:37-ig |
| Elfogadva | 1625 (nemzeti zászló)
|
.svg) | |
| Használat |  ? állami zászló és lobogó  ? |
| Arányok | 56:107 |
| Adoptálás | 1748 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dánia zászlaja témájú médiaállományokat. | |
Dánia zászlaja, a Dannebrog a világ legrégebbi nemzeti lobogója.
Leírása
[szerkesztés]A dán zászlón piros alapon fehér skandináv kereszt látható, amely minden irányban a zászló széléig ér. A kereszt függőleges szára a zászlórúd felőli irányba el van tolva. A dán zászló alakját a kereszttel átvette a többi skandináv ország is: Svédország, Norvégia, Finnország és Izland. A dán-norvég perszonálunió alatt Norvégia zászlaja is a Dannebrog volt, és kisebb módosításokkal maradt is 1821-ig, amikor a jelenlegi norvég zászlót elfogadták. Dánia zászlaja a világ legrégebbi nemzeti lobogója, mivel az első vitathatatlan forrás a használatáról a 14. századból származik.
Története
[szerkesztés]A legenda szerint akkor kezdődött a története, amikor II. Valdemár vezetésével a dán keresztes lovagok hadjáratot folytattak a pogány észtek ellen. A küzdelem már zajlott egy ideje, amikor 1219. június 15-én, Szent Vitus napján, az észtek hadba szólították az összes harcosukat. A dánok megzavarodtak a vad, váratlan támadástól, azonban hirtelen egy jel szállt alá az égből: egy nagy vérvörös zászló fehér kereszttel. A visszavonuló dán katonák elkapták a zászlót, és „Előre a győzelemért a kereszt jele alatt!” kiáltással ellentámadásba lendültek, és végül megnyerték a csatát.[7]
Arra nincs elég bizonyíték, hogy a Dannebrogot valóban használták-e ilyen korai időpontban, mindenesetre az azt ábrázoló első kép a 14. század második felében jelent meg a Wapenboek Gelrében. Eredetileg (a 12. században) keresztes lobogó lehetett, esetleg felségjel. Az a legvalószínűbb, hogy a Dannebrog ugyanúgy alakult ki, mint a Nyugatrómai Birodalom határvidékét alkotó területek (a Hanza városok és az észak-itáliai városok) lobogói, amelyek legtöbbje vörös alapon elhelyezett fehér kereszt vagy fehér alapon elhelyezett vörös kereszt.
A zászló eredetére számos más magyarázat is létezik.
Dániában külön lobogózási napok (flagdage) vannak, ezekre a napokra államilag rendelik el a zászlók felvonását. Ilyen napok például a királynő születésnapja, a királyi család hercegeinek és hercegnőinek születésnapja, egyházi ünnepek, Újév, az alkotmány napja stb.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Anders Sunesen-t 1201-ben nevezték ki az akkor a Dán Királysághoz tartozó Lund érsekének, 1223-ban lemondott. Lund ma Svédország városa.Archbishop Anders Sunesen (angol nyelven). Hierarchia Catholica, Volume 1, Page 317. (Hozzáférés: 2022. november 15.)
- ↑ Miklóst 1208-ban nevezték ki Schleswig püspökének, 1233. július másodikai haláláig viselte tisztségét.Nikolaus (angol nyelven). Catholic-Hierarchy. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
- ↑ Peder Saxesen-t 1217-ben nevezték ki Roskilde (Roeskilde) püspökévé, 1224. január 11-én nevezték ki Lund érsekévé. 1228. július 11-én halt meg.Peder Saxesen (angol nyelven). Catholic-Hierarchy. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
- ↑ Theodericus (Dietrich, Thierry) von Treiden 1160-ban született, 1211-ben szentelte fel Albert von Buxhovden az észt Leal (Lihula) püspökévé. E címmel egyidejűleg lett Liège és Köln segéd-püspökévé. 1218. július 18-án halt meg Revealban.Bishop Theodericus (Dietrich, Thierry) von Treiden (angol nyelven). Catholic-Hierarchy. (Hozzáférés: 2022. december 4.)
- ↑ Wescelo nem nyerte el a pápai jóváhagyást.
- ↑ II. Waldemar király szeptember 25-én már Alborgban tartózkodott.
- ↑ Henrik Livónia krónikája XIII:2 Dánia királya is ekkor kelt fel nagy sereggel. Vele jött András[1], a lundi templom tiszteletreméltó érseke és Miklós püspök [2] és egy harmadik püspök, a király kancellárja[3]. Velük volt Theodorik észt püspök[4] is, akit egykor Rigában szenteltek fel, de elhagyta a livóniai templomot és a királyhoz kötötte magát; Vencel szláv fejedelem is (200 rügeni szláv fejedelem.) embereivel. Mindannyian behozták seregüket Reval tartományba, és Lyndanisében táboroztak, amely egykor a revaliak erődje volt. Lerombolták a régi erődöt, és újabb újat kezdtek építeni. Reval és Harrien népe nagy sereget gyűjtött ellenük, és megtévesztően békés szavakkal küldték el véneiket a királyhoz. A király hitt nekik, nem ismerte álnokságukat. Ajándékokat adott nekik, a püspökök pedig megkeresztelték őket, és örömmel küldték vissza őket. Aztán visszatértek népükhöz, és három nap múlva vacsora után este jöttek, egész seregükkel. Öt helyen rohantak rá a dánokra, és figyelmeztetés nélkül harcoltak velük. Néhányan azt hitték, hogy a király egy sátorban van, ami valójában Theodoriké, az észtországiak tiszteletreméltó püspöké volt, és bementek, és megölték. A dánokat minden irányba kergetve sokakat megöltek. Vencel úr a hegy tenger felőli lejtőjén lévő völgyben állt szlávjaival. Látva az ellenség közeledését, gyorsan feléjük sietett. Harcolt velük, és menekülésre kényszerítette őket, ütötte és ölte őket, miközben üldözte őket az úton. A többi észt, aki a dánokat követte, látva a szlávokkal harcolók menekülését, megállt és abbahagyta a dánok üldözését. Az összes dán összegyűlt a királlyal és néhány némettel, akik velük voltak, és elmentek harcolni az észtekkel, és bátran harcoltak velük. Az észtek elmenekültek előlük, s miután egész sokaságuk menekülni kezdett, a dánok a németekkel és szlávokkal együtt követték őket. Néhány ember több mint ezer embert megölte, a többiek pedig elmenekültek. A király és a püspökök hálát adtak Istennek azért a győzelemért, amelyet Isten adott nekik a pogányok felett. Theodorik püspököt káplánjával, Wescelóval pótolták[5]. Amikor az erőd elkészült és emberei letelepedtek benne, a király visszatért Dániába.[6]) A püspökök ott maradtak a király embereivel, akik egész évben harcoltak Reval népével, míg végül megkapták a keresztség szentségét.
Források
[szerkesztés]- ↑ Henrik Livónia krónikája: Henricus Lettus .szerk.: James A. Brundage: The Chronicle Of Henry Of Livonia (angol nyelven). New York: Columbia University Press. ISBN 978-0-231-12888-9. Hozzáférés ideje: 2022. október 31. A könyv beszkennelt változatának letöltése.
További információk
[szerkesztés]- Dánia zászlaja a Világ zászlói (Flags of the World) weboldalon
.png){kind=small} Dél-Európa | |
|---|---|
 Délkelet-Európa |  Albánia ·  Bosznia-Hercegovina ·  Bulgária ·  Ciprus ·  Észak-Macedónia ·  Görögország ·  Horvátország ·  Montenegró ·  Románia ·  Szerbia ·  Törökország |
 Észak-Európa | |
 Kelet-Európa |  Azerbajdzsán ·  Fehéroroszország ·  Grúzia ·  Kazahsztán ·  Moldova ·  Oroszország ·  Örményország ·  Ukrajna |
 Közép-Európa |  Ausztria ·  Csehország ·  Lengyelország ·  Liechtenstein ·  Magyarország ·  Németország ·  Svájc ·  Szlovákia ·  Szlovénia |
 Nyugat-Európa | .svg){kind=small} Belgium ·  Franciaország ·  Hollandia ·  Írország ·  Luxemburg ·  Monaco · .svg){kind=small} Egyesült Királyság ( Anglia, .svg){kind=small} Észak-Írország,  Skócia,  Wales) |
| Függő területek |  Åland · Athosz-hegy ·  Feröer ·  Gibraltár ·  Guernsey ( Alderney) ·  Jan Mayen-sziget ·  Jersey ·  Man-sziget · Nahicseván · Spitzbergák |
| Vitatott státusú területek |  Abházia ·  Dél-Oszétia · .svg){kind=small} Dnyeszter Menti Köztársaság ·  Észak-Ciprus ·  Koszovó · .svg){kind=small} Máltai lovagrend ·  Sealand · .svg){kind=small} Seborga |
| Már nem létező országok | |
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Dánia zászlaja témájú médiaállományokat.
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
