A vexillológia vagy zászlótan a zászlókkal, lobogókkal, a zászlók történetével, szimbolikájával foglalkozó történeti segédtudomány. A tudományág alapjait és magát az elnevezést is Whitney Smith amerikai heraldikus alkotta meg 1957 körül. A vexillológiát kezdetben a heraldika egyik ágának tekintették, és ez a nézet máig tartja magát. Mások inkább a szemiotika részének tartják. A történetiségen kívül a vexillológia gyakran kitér a zászlók esztétikájára és szimbolizmusára is. A vexillológia mint tudományág nem azonos a zászlók tervezésével mint művészi tevékenységgel (vexillográfia), bár gyakran együtt jár vele.

Már nagyon régi időkben megjelentek az egy- vagy többszínű, vagy olyan ábrával ellátott zászlók, amelyek elsődlegesen a különböző katonai egységek megkülönböztetésére szolgáltak. A középkorban a heraldika elterjedésével igen sokféle színű, ábrákkal ellátott zászló volt használatban (banner, gonfanon, kornéta, standárt…).

A zászló latinul vexillum, németül gonfanon. A zászlón lévő jelvényt signum-nak nevezték. Ez és a katonák közös jelvénye a teljesen zárt sisakok korában egyénivé vált, s a XII. század végén a pajzsra kerülve kialakultak belőlük a címerek. Innentől kezdődően a zászlóra is címer került, a címeres zászló is új nevet kapott. Ez a francia banniére, a német banner, magyaroknál banerium, később banderium. A címer miatt a zászló formája is megváltozott. A gonfanon hosszanti tengelye ugyanis a zászló rúdjával derékszöget zár be, a jelvényeknek pedig fejjel a zászlórúd felé fordulva, a lobogó tengelyében kellett elhelyezkedniük. Ezzel szemben a címeres zászló tengelye a rúddal párhuzamosan fut, s a lapján lévő címerkép, ferdén jobbra fordulva a rúdba kapaszkodik.

Az ezer évvel ezelőtti csaták Draco Standardjai és a mai futballmeccsek zászlószínekre festett arcú szurkolói azonos jelentésűek: mindegyik esetben egy meghatározott embercsoport juttatja kifejezésre a környezet más csoportjaitól való elkülönülését. A zászló vagy lobogó, mint a nemzeti hovatartozás jelképe, a 16. században alakult ki. Elsőként a hollandok használták. A zászlók napjainkban is kiemelt fontossággal bírnak, mint egy-egy nép, katonai szervezet vagy társadalmi csoport jelképei.

A zászlók nemzetközileg elfogadott osztályozási és jelölési rendszerét Whitney Smith alkotta meg. A következő szimbólumrendszerrel jelölhető, hogy hol használják (tengeren vagy szárazföldön), illetve mit fejez ki a zászló.

Polgári zászló^[1] – (más néven: civil zászló) – magánszemélyek használhatják

Állami zászló^[1] – hivatalos állami intézmények használják (középületeken stb.)

Hadizászló^[1] – a hadsereg használja (katonai épületeken stb.)

Polgári lobogó^[1] – (más néven: civil lobogó vagy kereskedelmi lobogó) – magánszemélyek hajóin használják

Állami lobogó^[1] – állami tulajdonú, beépített fegyverzettel nem rendelkező hajókon használják

Hadilobogó^[1] – (más néven: haditengerészeti lobogó) – hadihajókon használják

Smith összesen 63 szimbólumot alkotott, amelyekkel leírhatók a zászlók:^[2]

Szimbólum	Betűkód	Neve	Szimbólum	Betűkód	Neve
	***/***	Nincs meghatározott tulajdonság		C**/***	Polgári zászló
	***/**W	Hadilobogó		C**/**W	Polgári zászló és hadilobogó
	***/*S*	Állami lobogó		C**/*S*	Polgári zászló és állami lobogó
	***/*SW	Állami és hadilobogó		C**/*SW	Polgári zászló, állami és hadilobogó
	***/C**	Polgári lobogó		C**/C**	Polgári zászló és lobogó
	***/C*W	Polgári és hadilobogó		C**/C*W	Polgári zászló, polgári és hadilobogó
	***/CS*	Polgári és állami lobogó		C**/CS*	Polgári zászló, polgári és állami lobogó
	***/CSW	Nemzeti lobogó		C**/CSW	Polgári zászló és nemzeti lobogó
	**W/***	Hadizászló		C*W/***	Polgári és hadizászló
	**W/**W	Hadizászló és lobogó		C*W/**W	Polgári és hadizászló és hadilobogó
	**W/*S*	Hadizászló és állami lobogó		C*W/*S*	Polgári és hadizászló és állami lobogó
	**W/*SW	Hadizászló, állami és hadilobogó		C*W/*SW	Polgári és hadizászló, állami és hadilobogó
	**W/C**	Hadizászló és polgári lobogó		C*W/C**	Polgári és hadizászló és polgári lobogó
	**W/C*W	Hadizászló, polgári és hadilobogó		C*W/C*W	Polgári és hadizászló, polgári és hadilobogó
	**W/CS*	Hadizászló, polgári és állami lobogó		C*W/CS*	Polgári és hadizászló, polgári és állami lobogó
	**W/CSW	Hadizászló és nemzeti lobogó		C*W/CSW	Polgári és hadizászló és nemzeti lobogó
	*S*/***	Állami zászló		CS*/***	Polgári és állami zászló
	*S*/**W	Állami zászló és hadilobogó		CS*/**W	Polgári és állami zászló és hadilobogó
	*S*/*S*	Állami zászló és lobogó		CS*/*S*	Polgári és állami zászló és állami lobogó
	*S*/*SW	Állami zászló, állami és hadilobogó		CS*/*SW	Polgári és állami zászló, állami és hadilobogó
	*S*/C**	Állami zászló és polgári lobogó		CS*/C**	Polgári és állami zászló és polgári lobogó
	*S*/C*W	Állami zászló, polgári és hadilobogó		CS*/C*W	Polgári és állami zászló, polgári és hadilobogó
	*S*/CS*	Állami zászló, polgári és állami lobogó		CS*/CS*	Polgári és állami zászló, polgári és állami lobogó
	*S*/CSW	Állami zászló és nemzeti lobogó		CS*/CSW	Polgári és állami zászló és nemzeti lobogó
	*SW/***	Állami és hadizászló		CSW/***	Nemzeti zászló
	*SW/**W	Állami és hadizászló és hadilobogó		CSW/**W	Nemzeti zászló és hadilobogó
	*SW/*S*	Állami és hadizászló és állami lobogó		CSW/*S*	Nemzeti zászló és állami lobogó
	*SW/*SW	Állami és hadizászló, állami és hadilobogó		CSW/*SW	Nemzeti zászló, állami és hadilobogó
	*SW/C**	Állami és hadizászló és polgári lobogó		CSW/C**	Nemzeti zászló és polgári lobogó
	*SW/C*W	Állami és hadizászló, polgári és hadilobogó		CSW/C*W	Nemzeti zászló, polgári és hadilobogó
	*SW/CS*	Állami és hadizászló, polgári és állami lobogó		CSW/CS*	Nemzeti zászló, polgári és állami lobogó
	*SW/CSW	Állami és hadizászló és nemzeti lobogó		CSW/CSW	Nemzeti zászló és lobogó

A többi szimbólum a zászlóhasználat egyéb aspektusait jelölik, pl. hogy melyik irányból kell a zászlórúdra erősíteni, vannak-e elfogadott változatai stb.

• A zászló törvényesen előírt változata vagy felvonási iránya.
• Általánosan elterjedt, de nem törvényesített változat.
• Nincs hivatalosan elfogadott változat; az itt látható kép megfigyelés alapján készült.
• A zászló hátoldala.
• A zászló hivatalosan elfogadott alternatív variációja.
• A zászló alternatív változata (nincs törvényesítve).
• A zászló de facto változata.
• A zászló két oldalán eltérő mintázat látható.
• A zászlórúd a megfigyelőhöz képest a zászló jobb oldalán kell, hogy legyen.
• A zászló az adott nemzet államilag elfogadott jelképe.
• A zászló korábban hivatalos volt, de ma már nem használják (a jel eredetileg nem volt része Smith rendszerének).
• A zászló hátoldalán a másik oldal tükörképe látható.
• A zászló két oldalán a minta egybevág.
• Nem tudni, mi van a zászló másik oldalán.
• A zászlót függőlegesen is ki lehet tenni, de csak a zászlórúd forgatható el 90°-kal, maga a minta nem.
• A zászlót függőlegesen is ki lehet tenni, és a mintázat is elforgatható.
• Nem ismert a függőleges felhúzás szabálya.
• A zászlót semmilyen módon nem lehet elforgatni.
• Csak függőlegesen lehet kihelyezni.

A zászlókon szereplő színeknek nincs nemzetközileg elfogadott jelentésük, ugyanaz a szín más-más zászlókon teljesen különböző tartalmakat fejezhetnek ki. Pl. a zöld szín a magyar zászlón a reményt jelképezi, míg Szaúd-Arábiáén mint az iszlám és Mohamed próféta színe jelenik meg. Egyes színkombinációkból következtethetünk a használó (ország, város vagy intézmény) történelmi örökségére, identitására:

• Pán-afrikai színek: vörös, sárga (arany), zöld, fekete. Pl. Etiópia, Jamaica, Benin, Kamerun. Elsőként Etiópia, az egyetlen függetlenségét megőrző fekete-afrikai ország használta őket, de más afrikai népek pl. a mórok zászlóin is felbukkantak. Emiatt vált később az afrikai függetlenségi törekvések jelképévé (a rasztafariánus mozgalom is használta).

• Pánarab színek: fekete, fehér (ezüst), zöld, vörös. Pl. Szíria, Irak, Jordánia. A színek az 1916-os arab felkelés zászlajára utalnak; a színek egyenként a nagyobb arab birodalmakat és történelmi dinasztiákat jelképezik (fekete: a Kalifátus, fehér: Omajjád dinasztia, zöld: Fátimida dinasztia, vörös: Almohád dinasztia).

• Pánszláv színek: vörös, fehér, kék. Pl. Oroszország, Csehország, Szlovákia. Az orosz zászló színeiből erednek, ezzel szimbolizálva a szlávok közös, keleti eredetét.

• Pán-iráni színek:^[3] vörös, fehér, zöld. Pl. Irán, Tádzsikisztán, Kurdok. A perzsa Kádzsár-dinasztia sahjainak zászlajából ered. Viszonylag kevéssé elterjedt, a legtöbb ilyen színű zászló nem a nemzet iráni eredetére utal.

Hasonló, nem színekkel kifejezett motívum még az "északi kereszt", ami csak az északi országok zászlóin szerepel (Svédország, Dánia, Finnország, Norvégia, Izland, Feröer).

Bár nem léteznek olyan írott szabályok, mint a heraldika esetén, egyes kultúrákban pl. a muszlim országokban alkalmaznak bizonyos korlátozásokat a színkombinációkat vagy a színek számát illetően. Más, íratlan szabályokat egyszerűen esztétikai okokból érdemes betartani. Ugyanilyen fontos, hogy a zászló bírjon valamilyen történelmi jelentéssel, hogy kellően reprezentálhassa az országot. Az egyik vezető vexillológus, Ted Kaye 5 pontban foglalja össze a zászlótervezés alapelveit:^[4]

1. Egyszerűség: a zászlónak olyan egyszerűnek kell lenni, hogy egy gyerek is le tudja rajzolni fejből.

2. Sokatmondó szimbolizmus: a zászlón szereplő jelképek valóban utaljanak arra, amit kifejezni akarunk.

3. 2-3 szín szabálya: lehetőleg ne használjunk 3-nál több színt. A 3 szín legyen jól megkülönböztethető, kerüljük a különleges árnyalatokat.

4. Ne legyen a zászlón írás vagy pecsét.

5. Egyediség és hasonlóság: a zászló legyen egyedi, a többitől jól megkülönböztethető, de lehetnek hasonlóságok más zászlókkal, ha valamilyen kapcsolatot akarunk kifejezni.

A Wikimédia Commons tartalmaz Vexillológia témájú médiaállományokat.

• Vexillológia
• A világ zászlói
• IMPERIAL AQUILA - SIGNUMS - VEXILLIUM IMAGO - DRACO - STANDARDS