Muraszombat
| Muraszombat (Murska Sobota) | |||
 | |||
| A városközpont a Szent Miklós plébániatemplommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovénia | ||
| Statisztikai régió | Pomurska statisztikai régió | ||
| Község | Muraszombat | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1348 | ||
| Polgármester | Aleksander Jevšek (SD) | ||
| Irányítószám | 9000 | ||
| Körzethívószám | +386 0 2 | ||
| Rendszám területkód | MS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 11 190 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 189 m | ||
| Terület | 14,49 km² | ||
| Időzóna | UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 39′ 31″, k. h. 16° 09′ 43″46.658611°N 16.161944°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 31″, k. h. 16° 09′ 43″46.658611°N 16.161944°E | |||
 | |||
| Muraszombat község elhelyezkedése | |||
| Muraszombat weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muraszombat témájú médiaállományokat. | |||
Muraszombat (szlovénul Murska Sobota IPA: [ˈmúːɾska ˈsóːbɔta], németül Olsnitz IPA: [ˈɔlsnɪt͡s], vendül Mürska Sobota IPA: [ˈmyːrska ˈsoːbɔta] vagy Mörska Sobota IPA: [ˈmørska ˈsoːbɔta]) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban. A Muraszombati egyházmegye püspöki székhelye.
Nevének eredete
[szerkesztés]Muraszombat a nevét a szombati napokon tartott hetivásárairól kapta, előtagja arra utal, hogy a Lendva-patak, amely mellett épült, a Mura vízrendszeréhez tartozik. A helyi magyar lakosság a város nevét a -ba, -ban helyhatározó ragokkal használja („Muraszombatban”).
Fekvése
[szerkesztés]Szlovénia legészakibb városa. Muravidéken, az Alsó-Mura-síkon, a Ravenskón, a Rédics és Göntérháza közötti magyar-szlovén határátkelőhelytől 32 km-re északnyugatra, a Lendva-patak jobb partján terül el. Közúton az A5-ös autópályán, vasúton az Őrihodos–Ljutomér–Ormosd-vasútvonalon érhető el.
Története
[szerkesztés]Muraszombat határában, Korong irányában található Grofovsko részen 2002-ben polikulturális lelőhelyet tártak fel. A késő avar korból származó vasfaléra egy telepgödörből került elő.[2]
A településről és Szent Miklós plébániatemplomáról már 1071-ből van közvetett adat. A 13. században a terület neve Belmura volt (azaz a Muravidék belső része); a Nádasd nemzetség egyik birtokközpontja volt itt. Írott forrásban 1348-ban Muraszombata néven említik először. A település egykor nem a mai helyén, hanem a mai Rakičan és a mai muraszombati temető között elterülő dombon állott. Kastélyát, a mai Szapáry-kastély elődjét már a 14. században említik.
1365-ben Széchy Péter fia, Miklós dalmát-horvát bán és testvére, Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, köztük Muraszombat városát, mint a magban szakadt Amadéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte.[3]
1479-ben Hunyadi Mátyástól kiváltságokat kapott. 1582-ben Podgiriay Borbálának volt itt kúriája. 1605-ben, mivel a lakosság Bocskai hadainak ellenállt, az a települést porig égette. Ezután nem a régi helyén, hanem a jelenlegi helyen, a Szapáry-kastély körül épült fel. A kastélyt 1647-ben még Széchy Tamás kastélyaként említik. 1687-ben a Széchyek fiági kihalásával Kéry Ferenc felesége, Széchy Julianna grófnő a vasvári káptalan mint hiteleshely előtt írt szerződésben muraszombati kastélyát és a hozzá tartozó uradalmat a Szapáry családnak adta el. 1690-ben Szapáry Péter Muraszombat „örökös ura” lett, a város más részei királyi tulajdonban voltak. A Szapáryak egészen az első világháborúig voltak a város földesurai.
Egyházilag a 12. századtól 1777-ig a Győri egyházmegyéhez tartozott, ekkor azonban az újonnan alapított Szombathelyi egyházmegyéhez csatolták. 1923-tól azonban már csak formailag tartozott Szombathelyhez és 1964-ben hivatalosan is a Maribori egyházmegye része lett. A reformáció hatására lakói a 16. században evangélikusok lettek, de 1671 és 1673 között a rekatolizáció hatására újra visszatértek a katolikus vallásra. Az evangélikus egyház csak 1886-ban tudta újjászervezni az itteni plébániát, mely a vendvidéki evangélikusok központja lett.
A település sokat szenvedett a Mura áradásaitól. A 19. század elején mezővárosként a tótsági járás része volt.
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásának székhelye volt. A járáshoz 114 kisközség tartozott 91 606 katasztrális hold területtel, lakosainak teljes száma 44 986 volt. Muraszombat volt a járási szolgabírói hivatal, a járásbíróság, az adóhivatal, a közjegyzőség székhelye. Volt itt csendőrőrs, pénzügyőrség, járási ipartestület, egyesületei közül említésre méltó a jótékony keresztény nőegylet, az izraelita ifjúsági és nőegylet, iparos és kereskedő ifjak önképző egylete, tűzoltó egylet, gazdasági fiókegylet, dalegylet, kaszinó és katolikus kör A városnak két takarékpénztára, gőzmalma, postahivatala és távíróhivatala is volt.[4]
A várost 1918 decemberében horvát félkatonai egységek, melyek korábban a délre fekvő Muraközt elfoglalták, bevonultak Muraszombatba. Céljuk volt, hogy a területet Horvátországhoz csatolják, amivel kivívták a szlovének ellenszenvét, akik a térség Szlovéniához való csatlakozásáért lobbiztak. A magyar kormány tiltakozott a horvát katonai akció ellen, amelynek Párizsban helyt adtak. Ennek tudatában a magyar hadsereg alakulatai kiűzték a horvátokat a városból, melyek között akadtak szlovén nemzetiségű sorkatonák is a helyi lakosságból, de az akció kivitelezése természetesen nem pont az ő érdemük.
Ennek ellenére a magyar revizionisták később olyan legendát terjesztettek, hogy a helyi vendek lázadtak fel önerőből és véres csata árán űzték ki a horvátokat, nagy mértékben eltorzítva ezzel a valóságot, amelyhez még mendemondákra alapozó hamis bizonyítékokat is gyártottak. Többek között tette mindezt Mikola Sándor fizikus. A muraszombati csata soviniszta mítoszát még éveken át terjesztették, azzal hitegetve a közvéleményt, hogy a vendek még vérüket is készek áldozni, mert gyűlöletes számukra az, ha őket nem magyarnak, hanem szlávnak tartják. Ezt a nemlétező eseményt példanélküli történésként intrepretálták, holott ilyen revíziós lépések a nyugat-magyarországi felkelés, a Kercaszomori felkelés vagy a balassagyarmati felkelés során történtek, de Muraszombatban nem volt.
1919-ben itt kiáltotta ki Tkálecz Vilmos a Vendvidéki Köztársaságot, amelyet székhelyének tett néhány napra. A szlovén autonómia mozgalmak a függetlenné kikiáltandó Szlovenszka krajina székhelyének szintén ezt a várost kívánták megtenni. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része.
2000-től Magyarország felé ismét helyreállított vasúti kapcsolata van.
2008-ban autópálya kapcsolatot kapott Lendva felé az A5-ös autópálya révén.
Népesség
[szerkesztés]2002-ben Muraszombat község 20 080 lakosából 17 637 szlovén, 439 cigány és 138 magyar volt. Magának a városnak a népessége 12 393 fő volt.[5]
1910-ben 6965 lakosából 1497 magyar, 122 német, 5197 szlovén, 11 horvát, 8 pedig más nemzetiségű volt.[6] Az elmagyarosodás is általában a városokban éreztette leginkább hatását, valamint az értelmiség döntő hányada is magyar volt, hasonlóan az ország más pontjaihoz. Több, a városban lakó szlovén származású lakos magyarosította a nevét, vagy magyarnak vallotta magát, így például Szlepecz János esperes, író és plébános is nyíltan hangoztatta, hogy magyarnak érzi magát. Anton Trstenjak szlovén utazó, amikor a 19. század végén felkereste a mezővárost, megjegyezte, hogy valódi magyarok a felsőbb rétegben vannak, valamint a zsidó kereskedők, tulajdonosok és városi vezetők között. A kispolgári lakosság kizárólag szlovén, de onnan is sokan magyarnak érzik magukat.[7] De nemcsak szlovénok közül vallották magukat magyarnak, hanem a német származású lakosok közül is. Hartner Nándor a város néhai polgármestere, a magyarosítás és a revízió egyik elkötelezett híve is német származása ellenére szívből-lélekből magyarnak tekintette magát.[8] Ez megváltozott a Vendvidék elcsatolásával, s attól kezdve már csökkent a magyar érzelem a szlovén lakosokban, így a következő népszámlálás után már sokan inkább szlovénnak vallották magukat.[9] Szlepecz is évekkel később már elutasította a magyarosítást és magyarosodást, ezért mindent megtett, hogy a helyi szlovén regionális (vend) tudatot építse.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemploma közvetett források alapján már a 11. században állt. Legrégebbi része a harangtorony 13. századi. A román stílusban épített ősi templomot a 14. században gótikus stílusban építették át, ekkor épült meg a szentély. Hajóját a 15. században nagyobbították és új boltozattal látták el. A 16. században újraboltozták és két oldalkápolnával bővítették. 1910 és 1912 között Takáts László építész tervei szerint építették újjá, de régi szentélyét benne a 14. századi freskókkal meghagyták.
- A muraszombati vár, a Szapáry-kastély a 16. században épült a középkori kastély helyén reneszánsz stílusban. Mai formáját a 18. század első felében történt átépítés után nyerte el. Főkapuja a barokk építészet különlegesen értékes példája. Említésre méltó még a kápolna és szalon barokk freskókkal díszített falakkal. A hatalmas épület ad otthont a Muravidéki Múzeumnak (Pomurski muzej). Parkjában számos egzotikus fa található, köztük több mint háromszáz éves tölgyfák is. A parkban a Muraköz nagyjainak emlékműve és a nemzeti függetlenségi harc 1993-ban emelt emlékműve látható.
- Az evangélikus templom neogótikus stílusban épült.
- A főtéren a mozi előtt áll Štefan Kovač szobra, Miki Muster munkája.
- A temetőben a második világháborúban elesett partizánok emlékműve áll.
- Az egykori zsidó temetőt emlékparkká alakították át.
Képek
[szerkesztés]-
Szent Miklós plébániatemplom -
Szlovén utca -
Štefan Kovač utca -
A muraszombati vár -
Vár sugárút
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Barla Mihály (1778 – 1824. február 4.) szlovén születésű evangélikus lelkész, író és költő
- Itt született Zsemlics István (1840. július 9. – 1891. november 10.) magyarországi szlovén római katolikus pap és író
- Itt született Szlepecz János (1872.június 14. – 1936. június 29.) magyarországi szlovén római katolikus pap, újságíró és történetíró
- Itt született Sólyom László (1908. december 17. – 1950. augusztus 19.) altábornagy, vezérkari főnök, a Rákosi-rendszer áldozata.
- Itt született Miran Györek (1952. április 13. – 2021. november 23. vagy előtte) szlovén politikus, germanista
- Itt élt Hánsék Imre (1756. november 1. – 1826. december 7.) magyarországi szlovén katolikus pap és tótsági esperes
- Itt élt Hüll Ferenc (1800. augusztus 28. – 1880. október 28.) szlovén plébános, muraszombati esperes, prépost, történetíró és Tótság utolsó esperese
- Itt élt Bagáry József (1840. január 8. – 1919. május 14.) magyar római katolikus plébános, a magyarországi szlovének egyik 19. századi irodalmára
- Itt élt Fliszár János (1856. június 21. – 1947. június 21.) magyarországi szlovén műfordító, költő, újságíró és tanító
- Itt élt Kováts István (1866. január 25. – 1945. december 1.) magyar evangélikus, lelkész, esperes, történész, író
- Itt élt Klekl József (1874. október 13. – 1948. május 30.) magyarországi szlovén római katolikus pap, politikai vezető
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Bethlehem, Pennsylvania, USA
Ingolstadt, Bajorország, Németország
Körmend, Magyarország
Paraćin, Szerbia
Podstrana, Horvátország
Turnov, Csehország
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cities in Slovenia
- ↑ 2003 Zemlja pod vašimi nogami. – Arheologija na avtocestah Slovenije. Ljubljana, 114-115; Branko Kerman 2011: Tü mo. - Slovanska poselitev Prekmurja / Slavic settlement of Prekmurje. Murska Sobota, 30; Matjaž Novšak - Evgen Lazar - Samo Sankovič et al. 2021: Grofovsko 1 pri Murski Soboti. Ljubljana, 29, 45, sl. 25.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
- ↑ Népességi adatok[halott link]
- ↑ (HTML). Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. (Hozzáférés: 2010. július 15.)[halott link]
- ↑ A. Trstenjak: Slovenci na Ogrskem, 78. old.
- ↑ D. Keréc: Sóbota konec 19. stoletja ali kako so nekoč živeli „pravi” Sobočani.
- ↑ Göncz László: A muravidéki magyarság 1918-1941
Források
[szerkesztés]- Stalna Razstava, Pokrajinski muzej Murska Sobota: 1. Darja Keréc: Sóbota ob koncu 19. stoletja ali kako so nekoč živeli „pravi” Sobočani; 2. Metka Fujs: Kako so Prekmurci v desetih mesecih preživeli devet zamenjav oblasti, pa vendar zaupali politiki; 3. Borut Brumen: Murska Sobota in Sobočani 1919-1941 (Murska Sobota, 1997) ISBN 961-90438-1-2
- Anton Trstenjak: Slovenci na Ogrskem, narodopisna in književna črtica (Objava Arhivskih Virov, Maribor, 2006) ISBN 961-6507-09-5
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap
- Muraszombat obcina honlapja
- Muraszombat Szlovénia információs portálján
- Muraszombat az Őrvidék honlapján
- A Muraszombati Városi Múzeum honlapja Archiválva 2018. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Muraszombati Városi Könyvtár honlapja
- A muraszombati Szent Miklós Plébánia honlapja
|  | |
A vastagon szedett községek városi községek. | ||
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
