Második konstantinápolyi zsinat
| Második konstantinápolyi zsinat | |
 | |
| Dátum | 553. május 5. – június 2. |
| Elismerte | Római katolikus egyház, Ortodox kereszténység, Evangélikus kereszténység |
| Előző zsinat | Khalkédóni zsinat |
| Következő zsinat | Harmadik konstantinápolyi zsinat |
| Összehívó | I. Iusztinianosz bizánci császár |
| Elnöklő | Eutükhiosz konstantinápolyi pátriárka, Apollinarisz alexandriai pátriárka, Domnosz antiochiai pátriárka |
| Résztvevők | 164-180 |
| Viták témája | Nesztorianizmus, monofizitizmus |
| Dokumentumok és nyilatkozatok | Vigiliusz pápa "Constitutum"-a |
| Időrendi lista | |
A második konstantinápolyi zsinat a kereszténység ötödik egyetemes zsinata, amelyet 553. május 5. és június 2. között tartottak.
A zsinat I. Iusztinianosz bizánci császár terve volt, hogy az antiochiai iskola teológusainak úgynevezett "három fejezet"-ének elítélésével ismét megnyerje magának a monofizitákat. Ennek érdekében a császár elfogatta Vigiliusz pápát Rómában, és erőszakkal Konstantinápolyba hurcoltatta, hogy rávegye a zsinat összehívására, és az azon való részvételre. Miután megígérte a császár a Vigiliusz pápa által kiválasztott nyugati püspökök részvételét a zsinaton, a pápa beleegyezett a zsinat összehívásába. A zsinaton meg is jelent Vigiliusz pápa, de látva a résztvevők arányát, illetve a megígért nyugati püspökök távollétét, a keletiek túlsúlyától tartva Khalkédónba menekült, és onnan küldte el nyilatkozatát, amelyben megtagadta a részvételt.
Május 5-én 180 püspök jelent meg a Hagia Szophia templomban, köztük kilenc jelentéktelenebb észak-afrikai püspök. A zsinaton a három keleti pátriárka elnökölt: Eutükhiosz (Konstantinápoly), Apollinarisz (Alexandria), és Domnosz (Antióchia). Hét ülés után, június 2-án a zsinat 14 dogmatikus kánonban elítélte Mopszuesztiai Theodórosz, Küroszi Theodorétosz és Ibasz írásainak néhány részletét, amelyet 164 püspök írt alá. A beteg, öreg és magára hagyott Vigiliusz Justinianus nyomására csak 554. február 23-án ismerte el a zsinat döntését, és ezzel egyetemes zsinat rangjára emelte.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar Katolikus Lexikon > K > konstantinápolyi zsinat, lexikon.katolikus.hu
- dr. Szalai András:Egyetemes zsinatok Archiválva 2017. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, site-44438.mozfiles.com
- dr. Lukács László Dogmatika V. A Szentlélek kegyelme, sapientia.hu
További információk
[szerkesztés]- Kivették a reinkarnációt a Bibliából?, keresztenyek.hu
| kelet és nyugat | Nikaia I. (325) · Konstantinápoly I. (381) · Epheszosz (431) · Khalkédón (451) · Konstantinápoly II. (553) · Konstantinápoly III. (680–81) · Nikaia II. (787) |
|---|---|
| csak kelet | |
| csak nyugat | Konstantinápoly IV. (869–70) · Laterán I. (1123) · Laterán II. (1139) · Laterán III. (1179) · Laterán IV. (1215) · Lyon I. (1245) · Lyon II. (1274) · Vienne (1311–12) · Konstanz (1414–18) · Bázel–Ferrara–Firenze (1431–45) · Laterán V. (1512–14) |
| csak római katolikus | |
| csak protestáns | Dordrecht (1618–19) · Westminster (1643–49) |
Az anglikán, a lutheránus, a kálvinista és más protestáns felekezetek csak az első négy egyetemes zsinatot ismerik el, bizonyos megszorításokkal az első hetet. Más (neo)protestáns felekezetek más nézeten vannak. · Az antikhalkédóni egyházak ma az első három zsinatot fogadja el a „közösből”, az Asszír keleti egyház az első kettőt. | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
