Első lyoni zsinat
| I. lyoni zsinat | |
| Dátum | 1245. június 28. – július 17. |
| Elismerte | Katolikus Egyház |
| Előző zsinat | Negyedik lateráni zsinat |
| Következő zsinat | Második lyoni zsinat |
| Összehívó | IV. Ince pápa |
| Elnöklő | IV. Ince pápa |
| Résztvevők | 140-150 fő |
| Viták témája | papság bűnei, Jeruzsálem elvesztése, mongol fenyegetés, Konstantinápoly fenyegetettsége és vádemelés a német-római császár ellen. |
| Dokumentumok és nyilatkozatok | 22 kánon |
| Időrendi lista | |
Az első lyoni zsinat az 1245-ben IV. Ince pápa által összehívott tizenharmadik egyetemes zsinat. Fő témái között szerepelt II. Frigyes német-római császár kiátkozása, a klérus magaviselete és a keresztes háborúk alakulása.
Történeti előzmény
[szerkesztés]Európa számára keletről kedvezőtlen hírek érkeztek. 1244-ben a muszlimok visszafoglalták Jeruzsálemet, valamint 1241–1242 folyamán lezajlott a tatárjárás Magyarországon. A Konstantinápolyban berendezkedett Latin Császárság szorongatott helyzetbe került. Több pap nem tudott részt venni az ülésen a tatárjárás miatt, illetve II. Frigyes német-római császár fenyegetésétől való megrettenés okán (különösen a szicíliaiak és a németek). A zsinaton ugyanakkor részt vett a konstantinápolyi latin császár, II. Balduin, II. Frigyes ügyvédje.
A zsinat
[szerkesztés]A zsinatot ének vezette be, felhangzott a Veni Creator, a Spiritus, majd IV. Ince pápa megnyitotta a zsinatot. Ekkor sorolta fel az egyház öt sebét, melyet a történelem eseményei okoztak. Ezeket összehasonlította saját bánatával.
Az egyház öt sebe:
- A felső- és alsó klérus bűnei;
- Jeruzsálem elfoglalása a szaracénok által;
- A konstantinápolyi latin császárságot fenyegető veszély;
- Az Európába betört mongolok;
- Az egyháznak II. Frigyes német-római császár általi üldözése.
A zsinaton 22 kánon került rögzítésre, többségük egyházjogi vonatkozású volt. Eldöntötték, hogy megindítják az ötödik keresztes hadjáratot a Szentföld visszahódítására. A pápa magára vállalta a tatárok elleni hadjárat költségeit. A javadalmasoknak évi bevételük egyharmadát kellett befizetniük a konstantinápolyi császárság megsegítésére, és a papság jövedelmének egyhuszad részét kellett az ötödik keresztes hadjárat költségeire fordítani. A tatárjárás után, 1245-ben a lyoni zsinat felszólította az európai uralkodókat, hogy országaik és a hívők védelméül várakat és fallal körülvett városokat építsenek. II. Frigyes német-római császárt pedig kiközösítették.
Források
[szerkesztés]- A zsinat teljes szövege angol nyelven
- lyoni zsinat[halott link]
- Magyar katolikus lexikon > L > lyoni zsinat
| kelet és nyugat | Nikaia I. (325) · Konstantinápoly I. (381) · Epheszosz (431) · Khalkédón (451) · Konstantinápoly II. (553) · Konstantinápoly III. (680–81) · Nikaia II. (787) |
|---|---|
| csak kelet | |
| csak nyugat | Konstantinápoly IV. (869–70) · Laterán I. (1123) · Laterán II. (1139) · Laterán III. (1179) · Laterán IV. (1215) · Lyon I. (1245) · Lyon II. (1274) · Vienne (1311–12) · Konstanz (1414–18) · Bázel–Ferrara–Firenze (1431–45) · Laterán V. (1512–14) |
| csak római katolikus | |
| csak protestáns | Dordrecht (1618–19) · Westminster (1643–49) |
Az anglikán, a lutheránus, a kálvinista és más protestáns felekezetek csak az első négy egyetemes zsinatot ismerik el, bizonyos megszorításokkal az első hetet. Más (neo)protestáns felekezetek más nézeten vannak. · Az antikhalkédóni egyházak ma az első három zsinatot fogadja el a „közösből”, az Asszír keleti egyház az első kettőt. | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
