Máriássy Félix
Született	1919. június 3.[1][2][3] Márkusfalva
Elhunyt	1975. január 26. (55 évesen)[1][3] Szőny
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Máriássy Judit
Foglalkozása	filmrendező vágó
Kitüntetései	Kossuth-díj (1956) Magyarország Érdemes Művésze díj (1969) SZOT-díj (1971)
Sírhelye	Farkasréti temető (26/1-6-88)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriássy Félix témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Máriássy Félix (Márkusfalva, 1919. június 3.^[4] – Budapest, 1975. január 26.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, főiskolai tanár, vágó, forgatókönyvíró.

Húszévesen jelentkezett a Hunnia Filmgyárba gyakornoknak, vágóként és forgatókönyvíróként is működött a kor neves filmrendezői mellett (Hamza D. Ákos, Radványi Géza, Ráthonyi Ákos, Gaál Béla). A Valahol Európában elkészítésében és a Talpalatnyi föld vágásában közreműködött. 1945-től a Magyar Filmgyártó Rt. (MAFIRT) számára dokumentumfilmeket készített. Első nagy játékfilmjét, a Szabónét 1949-ben a munkásélet és a mindennapi problémák, gondok ábrázolása ihlették.

Forgatókönyveit általában a felesége, Máriássy Judit írta. Korrajz a következő két filmje is, a Kis Katalin házassága (1950) és a Teljes gőzzel (1951). 1954-ben készítette el a Rokonokat Móricz Zsigmond regényéből. Ezután készült legsikeresebb filmje, a Budapesti tavasz (1955) a felszabadulás idején játszódik, Gordon Zsuzsa és Gábor Miklós főszereplésével. Ezt a filmjét beválasztották a Budapesti tizenkettő közé.

Ezután készült művei a munkások mindennapjait ábrázolják. Például: Külvárosi legenda, Álmatlan évek, Fapados szerelem. Új hangvételű filmeket készített az 1960-as évek második felétől: Fügefalevél, Imposztorok.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 1948-tól. Utolsó munkájaként 1974-ben Luttor Mara Jelbeszéd c. filmjének volt a művészeti tanácsadója. Elnöke volt a Filmfőiskolák Nemzetközi Szervezetének, titkára a Magyar Film és Televízió Művészeti Szövetségnek. Fia: Máriássy Ferenc operatőr.

• 1949 – Szabóné
• 1950 – Kis Katalin házassága
• 1951 – Teljes gőzzel
• 1954 – Rokonok (Móricz Zsigmond regénye)
• 1955 – Budapesti tavasz (Karinthy Ferenc regénye)
• 1955 – Egy pikoló világos
• 1957 – Külvárosi legenda
• 1958 – Csempészek
• 1958 – Álmatlan évek
• 1959 – Fapados szerelem
• 1960 – Hosszú az út hazáig
• 1960 – Próbaút
• 1962 – Pirosbetűs hétköznapok (magyar-csehszlovák)
• 1964 – Karambol
• 1966 – Fügefalevél
• 1967 – Kötelék
• 1968 – Imposztorok

• 1963 – Ezer év (Karinthy Ferenc színművéből)
• 1970 – Angyal a karddal
• 1971 – Áradat

• Arccal a vasút felé
• A magyar proletárdiktatúra, (1919)

• Kossuth-díj (1956)
• Érdemes művész (1969)
• SZOT-díj (1971)

• Utolsó interjú Máriássy Félix-szel. (Lityeraturnaja Gazeta, 1975. febr. 19.)
• Thurzó Gábor: Jegyzetek egy Máriássy-vallomáshoz (Kritika, 1975. 4. sz.)
• Nemeskürty István: Máriássy Félix élő emléke (Élet és Irod., 1975. 5. sz.)
• Hegedűs Zoltán: Máriássy Félix Egy félbeszakadt művészi pálya (Filmkultúra, 1975. 4. sz.)
• Gábor Pál: Máriássy Félix (Filmvilág, 1975. 4. sz.)
• Lázár István; Ha akkor M… (Filmvilág, 1975. 4. sz).
• Fazekas Eszter: A lírai realizmus mestere. Rendezőportrék: Máriássy Félix (Filmtett, 2004. április.)

• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben Budapest 1983 ISBN 963-01-4698-3
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Csomós Éva: Máriássy Félix filmrendező. szeretlekmagyarorszag.hu, 2011. június 3. [2012. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 4.)

• magyar film.hu: Máriássy Félix
• 90 éve született Máriássy Félix^{[halott link]}