Lenhossék Mihály
| Lenhossék Mihály | |
 | |
| Született | 1863. augusztus 28. Pest |
| Elhunyt | 1937. január 26. (73 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége |  magyar |
| Szülei | Lenhossék József |
| Foglalkozása | anatómus, egyetemi tanár |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Kitüntetései | Corvin-koszorú |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-4-14) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lenhossék Mihály témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lenhossék Mihály (Pest, 1863. augusztus 28. – Budapest, Józsefváros, 1937. január 26.)[1] magyar anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a neurontan egyik megalapítója.
Családja
[szerkesztés]Lenhossék Mihály Ignác (1773–1840) orvos, fiziológus unokája, Lenhossék József (1818–1888) orvos, anatómus, antropológus és Bossányi Emma fia. Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Nobel-díjas orvos, biokémikus anyai nagybátyja. Felesége Droppa Ilona volt.
Munkássága
[szerkesztés]1905 és 1922 között az Orvosi Hetilap főszerkesztője volt.
Orvosegyetemi professzori tevékenysége
[szerkesztés]A Budapesti Egyetem[2] nyilvános rendes tanára és az egyetem Anatómiai Intézetének igazgatójaként a magyar anatómia és szövettan oktatás egyik meghatározó alakja volt. Az ember anatomiája címmel 1922-ben megjelent három kötetes tankönyve, még ma is az egyik alapvető forrásmunka a magyar nyelvű humán anatómiai irodalomban.
Barlangkutató tevékenysége
[szerkesztés]
A Barlangkutató Bizottság, majd a Szakosztály elnöki tisztét – első elnökének halála után – 1912. április 26-ától 4 éven át töltötte be. 1912. május 24-én az elnökletével lezajlott első bizottsági ülésen terjesztette elő javaslatát, hogy a bizottság jellegéből adódóan alakuljon át szakosztállyá. A szakosztály alaptőkéjét alapítótagként 100 koronával gyarapította.
Az 1913-ban meginduló Barlangkutatás című szaklapnak nemcsak a bevezetőjét írta, de 1916-ig a lapot az ő közreműködésével szerkesztette Kadić Ottokár.
A barlangkutatás tudományos eredményeinek bővítésében is részt vállalt, eredményeit a Barlangkutatásban, a Magyar Állami Földtani Intézet kiadványaiban, a Természettudományi Közlönyben publikálta. Cikke jelent meg a piltdowni, a rhodesiai koponyaleletről, a Pilisszántói-kőfülkében és az Igricz-barlangban végzett ásatásokról, a neandervölgyi emberről, de foglalkozott a barlangkutatás helyzetével és törekvéseivel is.
Díja
[szerkesztés]- Corvin-koszorú (1930)
Munkái
[szerkesztés]- Adatok a gerinczagyi dúczok ismeretéhez, a békán tett vizsgálatok alapján. Budapest, 1885. (Értekezések a természettudományok köréből, XV. 15. Németül az Archiv für Mikroskopische Anatomieban 1886.)
- Ritkább boncztani rendellenességek. Budapest, 1886. Egy tábla rajzzal. (Értekezések a természettudományok köréből, XVI. 5. Németül az Anatom. Anzeigerben.)
- A gerinczvelői idegek hátulsó gyökereiről. Budapest, 1889. (Értekezések a természettudományok köréből, XIX. 6. Hat ábrával. Németül az Archiv für Mikrokopische Anatomieban.)
- Der feinere Bau des Nervensystems im Lichte neuester Forschungen. Berlin, 1893. Online (2. telj. átdolg. kiadás. Uo. 1895. Online; Az I. kiadást lefordította franciára E. Chretien. Paris, 1893.)
- Beiträge zur Histologie des Nervensystems und der Sinnesorgane. Wiesbaden, 1894. Online
- Die Geschmacksknospen in den blattförmigen Papilen der Kaninchenzunge. Eine histologische Studie. Würzburg, 1893.
- A centrosomáról. Székfoglaló értekezés. Budapest, 1896. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő. XVI.)
- Ueber Spermatogenese bei Säugethieren. Vorläufige Mittheilung. Tübingen, 1897.
- Utmutatás az anatomiai gyakorlatokhoz (Budapest, 1912)
- Az ember helye a természetben. Budapest, 1915.
- Az ember anatomiája 1., 2., 3. (Budapest, 1922-1924)
- A Magyar Tudományos Akadémia szerepe a magyar anatomiai irodalomban. Budapest, 1926.
Szerkesztésében jelent meg a A budapesti könyvtárakba és intézetekbe járó természettudományi, orvosi és mezőgazdasági folyóiratok jegyzéke. (Budapest, 1916)
Nevével alapított elismerés
[szerkesztés]Lenhossék Mihály-díj Alapította a Magyar Anatómusok, Hisztológusok és Embryológusok Társasága
Díjazottak:
- Mihály András hisztológus
- Nógrádi Antal szemész
- Tóth Lajos orvos, neurobiológus
- Módis László (1972) orvos, humánbiológus, egyetemi tanár
- Sétáló György (1973) orvos, endokrinológus, egyetemi tanár
- Halász Norbert (1974) neurobiológus
- Matesz Klára (anatómus) (1979), neurobiológus, orvos, egyetemi tanár
- Somogyi Péter (1982) neurobiológus
- Antal Miklós (anatómus) (1984) neurobiológus, orvos, egyetemi tanár
- Szél Ágoston (1987)
Budapesten, a IX. kerületben utcát neveztek el róla.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 211/1937. folyószáma alatt.
- ↑ Budapesti Egyetem, Anatómiai- Szövet- és Fejlődéstani Intézet (magyar nyelven)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 62. o.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Székely Kinga: Évfordulók. In: Karszt és Barlang, 1987. 1-2. félév. 75. old.
- Székely Kinga: Évfordulók. In: Karszt és Barlang, 1988. 2. félév. 124. old.
- Szentágothai János: Lenhossék Mihály. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 535-536. o. ISBN 963-85433-5-3
- Galéria
- Jeles napok
- National Geographic
- Petőfi Irodalmi Múzeum
További információk
[szerkesztés]| Másodelölülők (1830–1858) |
|  |
|---|---|---|
| Alelnökök (1858–1869) |
| |
| Másodelnökök (1869–1949) |
| |
| Alelnökök (1949–) |
| |
|
Ez az orvosról, gyógyszerészről vagy állatorvosról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
