Tigyi József (Kaposvár, 1926. március 19. – Pécs, 2016. március 19.)^[1] magyar orvos, biofizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az izomműködés biofizikája és a biológiai sugárhatás elemi jelenségei. 1967 és 1973 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese, majd 1979-ig rektora. 1988–1990-ben az MTA egyik alelnöke.

Tigyi József
	Nem található szabad kép.(?)
	Tigyi József arcképe

1944-ben érettségizett, majd felvették a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karára. Itt szerzett 1950-ben orvosi diplomát. Ennek megszerzése után az egyetem (1951-ben az orvosi kar különvált Pécsi Orvostudományi Egyetem, POTE néven) Biofizikai Intézetének munkatársa lett. 1954-ben adjunktusi, 1957-ben egyetemi docensi kinevezést kapott. 1971-ben megbízták az intézet mellett működő biofizikai tanszék vezetésével, ekkor megkapta egyetemi tanári kinevezését is. Közben 1967-ben az egyetem rektorhelyettesévé választották, majd 1973-ban átvette az egyetem vezetését. Rektori tisztségét hat éven keresztül töltötte be. A tanszéket 1993-ig vezette. Ekkor kapott kutatóprofesszori megbízást is, amit a 2000-es egyetemi integráció után az egyesített Pécsi Tudományegyetemen is megtartott.

1955-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1964-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Biofizikai Bizottságának, illetve a Pécsi Akadémiai Bizottságnak lett tagja. Utóbbinak 1969 és 1973, valamint 1996 és 2005 között elnöke volt. 1967-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1976-ban pedig rendes tagjává. 1980-ban a Biológiai Tudományok Osztálya elnöke lett, ilyen minőségében az akadémia elnökségének is tagja volt. Tisztségét 1988-ig viselte, amikor az MTA egyik alelnökévé választották. E pozíciójában 1990-ig maradt. Emellett több éven át a Környezet és Egészség Osztályközi Bizottság elnöke volt. 1966-ban a londoni Királyi Orvostudományi Társaság és az Amerikai Biofizikai Társaság, 1990-ben a párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia vette fel tagjai sorába. Akadémiai tisztségei mellett 1971–1974-ben a Egészségügyi Világszervezet (WHO) Végrehajtó Bizottságának tagja, illetve alelnöke, 1984 és 1993 között a Nemzetközi Biofizikai Unió (IUPAB) főtitkára volt. A Magyar Biofizikai Társaságot 1969 és 1990 között vezette, majd tiszteletbeli elnöke lett.

• Akadémiai Díj (1961)
• MTESZ-díj
• Pécs díszpolgára (2000)
• Grastyán-díj (2003)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2006)

• Bindungszustand des Wassers und der Elektrolyts im Muskel (társszerzőkkel, 1950)
• Az izomműködés vizsgálata (1956)
• Herzautomatismus und Radioaktivität (társszerzőkkel, 1959)
• The Effect of 15 MeV Electron Rays on the Activity and Excitability of the Isolated Frog Heart (1962)
• A radioaktív izotópok alkalmazása a kísérletes orvostudományban (1965)
• Spin-label Compounds in Biological Researches (társszerző, 1976)
• Semiconductor Properties of Muscle Membrane (társszerző, 1978)
• Education of Biophysics I–II. (1982, 1990)
• Studies on the Thermal Properties of Various Polyethylene Glycol (PEG) Solutions (társszerzőkkel, 1988)
• Local Anaesthetics Inhibit Receptors Coupled to Phosphoionisitide Signaling in Xenopus Ooctyes (társszerzőkkel, 1997)

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1300–1301. o.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest 2008, 1102. old., ISSN 1787-288X
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia oldalán
• Bejegyzés a Baranyanet honlapján Archiválva 2008. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Tigyi József. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)

• Tigyi József. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 27.)

Sablon:A Magyar Tudományos Akadémia alelnökei m v sz A Magyar Tudományos Akadémia alelnökei
Másodelölülők (1830–1858)	Széchenyi István (1830–1850) Eötvös József (1850–1858)
Alelnökök (1858–1869)	Eötvös József (1858–1866) Lónyay Menyhért (1866–1869)
Másodelnökök (1869–1949)	Lónyay Menyhért (1869–1871) Csengery Antal (1871–1880) Pauler Tivadar (1880–1886) Stoczek József (1886–1889) Fraknói Vilmos (1889–1892) Szász Károly (1892–1895) Pulszky Ferenc (1895–1897) Wlassics Gyula (1898–1901) Kuun Géza (1901–1904) Kautz Gyula (1904–1907) Than Károly (1907–1908) Wartha Vince (1908–1910) Beöthy Zsolt (1910–1913) Plósz Sándor (1913–1916) Ilosvay Lajos (1916–1919) Herczeg Ferenc (1919–1922) Concha Győző (1922–1925) Ilosvay Lajos (1925–1928) Vargha Gyula (1928–1929) Herczeg Ferenc (1929–1931) Csánki Dezső (1931–1933) Popovics Sándor (1933–1934) Lenhossék Mihály (1934–1937) Ravasz László (1937–1940) Balogh Jenő (1940–1943) Vendl Aladár (1943–1945) Szent-Györgyi Albert (1946–1948) Gombás Pál (1948–1949)
Alelnökök (1949–)	Gombás Pál (1949–1958) Ligeti Lajos (1949–1970) Fogarasi Béla (1955–1959) Novobátzky Károly (1958–1967) Hevesi Gyula (1960–1967) Manninger Rezső (1960–1967) Jánossy Lajos (1961–1973) Erdei Ferenc (1964–1970) Straub F. Brunó (1967–1973) Szabó Imre (1970–1976) Bognár Géza (1973–1976) Szentágothai János (1973–1977) Csáki Frigyes (1976–1977) Pach Zsigmond Pál (1976–1985) Somos András (1977–1985) Fülöp József (1978–1980) Polinszky Károly (1980–1985) Márta Ferenc (1985–1990) Straub F. Brunó (1985–1988) Ujfalussy József (1985–1993) Tigyi József (1988–1990) Berényi Dénes (1990–1993) Halász Béla (1990–1996) Michelberger Pál (1993–1999) Pataki Ferenc (1993–1996) Harmathy Attila (1996–1999) Vizi E. Szilveszter (1996–2002) Enyedi György (1999–2002) Keviczky László (1999–2005) Hámori József (2002–2008) Marosi Ernő (2002–2008) Kroó Norbert (2005–2011) Dudits Dénes (2008–2014) Maróth Miklós (2008–2014) Szász Domokos (2011–2017) Freund Tamás (2014–2020) Vékás Lajos (2014–2020) Bokor József (2017–2020) Lamm Vanda (2020–) Hudecz Ferenc (2020–) Kosztolányi György (2020–)