Kršete
| Kršete | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Buje |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Edi Andreašić |
| Irányítószám | 52474 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 94 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 49″, k. h. 13° 36′ 54″45.397000°N 13.615000°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 49″, k. h. 13° 36′ 54″45.397000°N 13.615000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kršete (olaszul: Carsette) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Bujéhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 9 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re nyugatra, a Bujština területén, az A9-es autóút mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 16. és 17. században a Balkánról, főként Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1857-ben 246, 1910-ben 272 lakosa volt.
Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban újraalakították a történelmi Buje községet. 2011-ben 125 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ezen belül főként szőlő, olajbogyó, búza és kukorica termesztéssel, valamint állattartással foglalkoznak.
Nevezetességei
[szerkesztés]A falu közepén álló Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma a 16. században épült, 1885-ben restaurálták. Egyhajós épület, északi oldalán sekrestyével. Bejárata a nyugati oldalon van. A nyugati homlokzat felett alacsony nyitott harangtorony emelkedik, de már nem használják és üresen áll, mert 1932-ben a szentély mögé keleti oldalra új, 15 méter magas pártázatos harangtornyot építettek. A templom északi falába régi sírkövet falaztak be.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 246 | 261 | 177 | 186 | 268 | 272 | 500 | 560 | 268 | 184 | 185 | 144 | 141 | 143 | 136 | 125 |
További információk
[szerkesztés]- Buje város hivatalos oldala (horvátul)
- Buje turisztikai irodájának honlapja[halott link] (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
