Komját Aladár
Született	Korach Aladár 1891. február 11.[1][2] Kassa
Elhunyt	1937. január 3. (45 évesen)[1][2] Párizs
Házastársa	Komját Irén
Foglalkozása	újságíró költő jogász lapszerkesztő
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Komját Aladár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Komját Aladár (eredeti neve: Korach Aladár) (Kassa, 1891. február 11.^[3] – Párizs, 1937. január 3.) magyar költő, újságíró, szerkesztő, jogász. Testvére Korach Mór és Kenyeres Júlia volt.

Korach Fülöp királyi adótiszt és Singer Berta fia.^[4] Iskoláit Letenyén, Fiuméban és Budapesten végezte el. Húszévesen családjával Fiuméba költözött, ahol bírósági tisztviselőként dolgozott. Két évvel később a fővárosi ügyészségre került. 1914-ben a Tudor Akkumulátorgyárban volt bérelszámoló. Az első világháború alatt (1914–1918) az antimilitarista mozgalom, valamint a forradalmi szocialista csoport egyik vezető tagja volt. Először A Tett és a Ma adott helyet verseinek. 1917-ben megjelent a Kiáltás című első verseskötete. 1918-ban kommunista lett, szembefordult Kassák Lajossal; György Mátyás, Lengyel József és Révai József társaságában megjelentette az 1918. Szabadulás című antológiát. 1919-ben Hevesi Gyulával kiadta az Internacionálé című folyóiratot. Tagja volt az írói direktóriumnak. 1920-tól illegalitás, majd emigráció következett. 1921-ben kitoloncolták az országból. Egy évvel később Bécsben Uitz Bélával az Egység című kommunista folyóiratot szerkesztette. 1931-ben Moszkvában megjelent Mindent akarunk, 1937-ben Párizsban, posztumusz, Mozdul a föld című kötete.

Hamvait 1966-ban hozták haza, a Fiumei Úti Sírkertben nyugszik.

• Új költők könyve. György Mátyás, Kassák Lajos, Komját Aladár, Lengyel József lírai antológiája; Ma, Budapest, 1917
• Kiáltás (versek, 1917)
• Új Internationale. Versek; s.n., Budapest, 1919 (Vörös könyvtár)
• Mindent akarunk. Versek; Centrizdát, Moszkva, 1931 (Sarló és Kalapács könyvtára. Szépirodalmi sor)
• Megindul a föld. Versek; Atelier de Paris, Paris, 1937
• Válogatott versek; összeaáll., bev. Keszi Imre; Szikra, Budapest, 1949
• Komját Aladár összegyűjtött művei; összegyűjt., sajtó alá rend., bibliográfia, repertórium, jegyz. Hegedüs Éva, bev. Komját Irén, idegen nyelvű szövegford. Gábor György; Szépirodalmi, Budapest, 1957
• Versek; bev. Méliusz József; Irodalmi, Bukarest, 1962
• Komját Aladár válogatott művei; sajtó alá rend., jegyz. Komját Irén, bev. Király István; Szépirodalmi, Budapest, 1962 (Magyar klasszikusok)
• Két világ mesgyéjén. Válogatott versek; vál., sajtó alá rend., utószó Waldapfel József, ill. Reich Károly; Magyar Helikon, Budapest, 1962
• Életre köszöntő. Válogatott versek; vál., jegyz. Komját Irén; Magyar Helikon, Budapest, 1966

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

• A magyar irodalom arcképcsarnoka
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Alpári Gyula: Komját Aladár: Megindul a föld. Versek; Hoffmann Ny., Praha, 1937
• Szabó György: K. A. költészete (Budapest, 1958. 2–3. sz.)
• Szabó György: „Az új rend katonája mindhalálig” (Élet és Irodalom, 1959. 14. sz.)
• Waldapfel József: K. A. helye irodalmunk történetében (Az MTA I. Oszt. Közl. 1960)
• Király István: Az első kommunista költő (Társadalmi Szemle, 1960. 3 sz.)
• Mártonvölgyi László 1980: Komját Aladár nyomában. Irodalmi Szemle 1980/9
• Komját Irén: Egy költői életmű gyökerei. Komját Aladár verseinek keletkezéstörténete; utószó Sőtér István; Szépirodalmi, Bp., 1981