Kassel
| Kassel | |||
 | |||
| A kasseli városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Hessen | ||
| Kerület | Kasseli | ||
| Járás | Kassel kormányzati körzet | ||
| Alapítás éve | 913 | ||
| Polgármester | Christian Geselle (SPD) | ||
| Irányítószám | 34 001-34 134 | ||
| Körzethívószám | 0561 | ||
| Rendszám | KS | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 204 202 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1824 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 132,9-615 m | ||
| Terület | 106,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 51° 18′ 57″, k. h. 9° 29′ 52″51.315778°N 9.497917°EKoordináták: é. sz. 51° 18′ 57″, k. h. 9° 29′ 52″51.315778°N 9.497917°E | |||
 Kassel
Pozíció Hessen térképén
| |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Hessen térképén | |||
| Kassel weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kassel témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kassel város Németország Hessen nevű tartományában.
Fekvése
[szerkesztés]Kassel körülbelül 70 km-re északnyugatra fekszik Németország földrajzi középpontjától, 173 méter tengerszint feletti magasságban a Fulda két partján, a Habichtswald, Reinhardswald, Kaufungerwald és a Söhre által határolt medencében.
Története
[szerkesztés]
Chassala néven már 913-ban történik róla említés. 1239-ben kapott városi jogot. Gyermek Henrik székhelyévé tette. A hétéves háborúban a franciák megszállták (1756-62). Miután Nagy Frigyes szövetségesei a franciákat elűzték, erődítményeit hamarosan lerombolták. 1807-ben a Vesztfáliai Királyság fővárosa lett. 1813-ban ezen jellegét elvesztette és ismét a hesseni választó hatalma alá került.
1866. június 19-én a poroszok megszállták.
Második világháború
[szerkesztés]A Reichstag leégése után 1933-ban a város nem játszott különösebb szerepet a nácik uralma alatt. A háború alatt súlyos csapások érték az óvárost és ez nagyon sok emberéletet követelt. A legnagyobb bombázás 1943. október 22-én történt. Azon az éjszakán több mint 10 ezer embert halt meg és a házak 80%-a megsemmisült. Kassel óvárosi területén számos favázas ház állt, amik tökéletes célpontjai voltak a brit szőnyegbombázásnak. A célzott foszfor- és gyújtóbombák felgyújtották a fát és tűzvihar alakult ki, mint Drezdában, Hamburgban, Pforzheimben vagy Darmstadtban.
Napjainkban
[szerkesztés]2013. június 23-án az UNESCO a Wilmhelshöhe kastélyt és a hozzá tartozó parkot a világörökség részévé nyilvánította. A város ötévente ad otthont a Documentának, ami a világ legjelentősebb kortárs művészeti kiállítása.
2013-ban ünnepelte alapításának 1100. évfordulóját.
Népesség
[szerkesztés]1890-ben 72 477 lakosa volt. 2011-ben maga a város elérte a 196 526-es lélekszámot, az agglomerációban mintegy 450 ezren laknak, Észak-Hessen régióban mintegy egymillió ember él.
| Lakosok száma | 214 156 | 194 268 | 194 766 | 191 854 | 195 422 | 193 989 | 197 984 | 200 736 | 201 585 | 204 202 |
| 1970 | 1990 | 2000 | 2011 | 2012 | 2014 | 2015 | 2017 | 2019 | 2022 |
Közlekedés
[szerkesztés]Kasselt az A7, A44 és A49-es autópályák és a Hannover–Würzburg nagysebességű vasútvonal is érinti. Főpályaudvara a Kassel Hauptbahnhof, ahová a regionális vonatok és a RegioTram villamosok érkeznek. A távolsági (ICE) vonatok a másik állomására, a Kassel-Wilhelmshöhe vasútállomásra érkeznek.
Vasúti közlekedés
[szerkesztés]Vasúti pályaudvarok:
- Kassel Hauptbahnhof
- Kassel-Bettenhausen vasútállomás
- Kassel-Niederzwehren vasútállomás
- Kassel-Wilhelmshöhe vasútállomás
Vasútvonalak:
- Bebra–Baunatal-Guntershausen-vasútvonal
- Halle–Hann. Münden-vasútvonal
- Kassel–Naumburg-vasútvonal
- Kassel–Waldkappel-vasútvonal
- Kassel–Warburg-vasútvonal
Városi közlekedés
[szerkesztés]A városnak hét villamosvonala van (1, 3, 4, 5, 6, 7, 8), melynek egyes járatai a nagyvasút vágányait is használják (Karlsruhei modell). A járatok átlagosan 15 perces követési sűrűséggel közlekednek. A városban minden busz alacsony padlós, és a megállókat is átépítették a könnyebb felszállás érdekében.
Látnivalók
[szerkesztés]- Szent Márton-templom (a XIV. és XV. századból)
- Nagylelkű Fülöp hesseni gróf síremléke a Szent Márton-templomban
- A katolikus templom, Fischbein festményén
- Az egykori választófejedelmi palota (Rotes Palais)
- Fridericianum múzeum
- Igazságügyi palota
- Bellevue-kastély
- Képtár
- II. Frigyes hesseni gróf márványszobra (Friedrichsplatz)
- Louis Spohr bronzszobra a Theatersplatzon
- Hesseni emlékszobor
- Herkules
- Löwenburg
- Schloss Wilhelmshöhe
- Technik Museum Kassel
- Grimm testvérek múzeum
A Wilhelmshöhe hegyi park
[szerkesztés]A Wilhelmshöhe kastély, Löwenburg és a Hercules emlékmű 1786-ban épült I. Vilmos választófejedelem uralkodása alatt. A palota ma múzeumként funkcionál. A második világháborúban bombatámadás érte, a középső része súlyosan megrongálódott, egyedül a fehér kőszárny maradt sértetlen.
A Hercules emlékműtől nem messze található egy mesterséges vízesés, amely minden szerdán és vasárnapon 14.30-tól üzemel. Ilyenkor több ezren látogatnak el ide. A vízi játék az oktogonnál kezdődik és egy óra múlva éri el a kastély mögötti tavat, ahol egy 50 méter magas szökőkúttal ér véget a látványosság.
A Löwenburg kastély egy középkori lovagvár másolata, I. Vilmos uralkodása alatt épült.
Híres emberek
[szerkesztés]A városban született többek között:
- Matthias Berninger
- Arnold Bode
- Hans Eichel
- Ulrike Folkerts
- Jörg-Uwe Hahn
- Kurt Kersten
- Mario Kotaska
- Eva Kühne-Hörmann
- Hubertus Meyer-Burckhardt
- Karl-Heinz Metzner
- Ludwig Mond
- Paul Julius Reuter
- Franz Rosenzweig
- Philipp Scheidemann
- Meryem Uzerli
- Gillemot György Lajos (1813-1892) kertész.
Polgármesterek
[szerkesztés]
|
Testvérvárosai
[szerkesztés]- Firenze, Olaszország, 1952 óta
- Mulhouse, Franciaország, 1965 óta
- Västerås, Svédország, 1972 óta
- Rovaniemi, Finnország, 1988 óta
- Arnstadt, Türingia, Németország, 1989 óta
- Ramat Gan, Izrael, 1990 óta
- İzmit, Törökország, 1999 óta
- Montana, Bulgária, 2007 óta
Irodalom
[szerkesztés]- Karl Baedeker: Baedekers Kassel. 2. Auflage. (hely nélkül): Ostfildern-Kemnat. 1989.
- Hugo Brunner: Geschichte der Residenzstadt Cassel. 913–1913. Zur Feier des 1000-jährigen Bestehens der Stadt. Frankfurt am Main: Weidlich. 1978. ISBN 3-8128-0019-5
- Paul Heidelbach – Karl Kaltwasser: Kassel: Ein Jahrtausend hessischer Stadtkultur. Kassel: Bärenreiter-Verlag. 1957.
- Berthold Hinze – Andreas Tacke: Architekturführer Kassel. Berlin: (kiadó nélkül). 2002.
- Heinz Körner: Kassels Südstadt: Historische Entwicklung der südlichen Vorstadt. Kassel: Meister. 1990.
- Erich Keyser: Hessisches Städtebuch. Arbeitsgemeinschaft der historischen Kommissionen und mit Unterstützung des Deutschen Städtetages, des Deutschen Städtebundes und des Deutschen Gemeindetages. Stuttgart: Kohlhammer. 1957. = Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte, Band IV 1
- Christian Saehrendt: Kassel. Ist das Kunst oder kann das weg?: Documenta-Geschichten, Mythen und Märchen. Köln: DuMont. 2012. (Sachbuchbestseller 2012)[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ zdf-Aspekte-Beitrag mit C. Saehrendt (2012): http://www.zdf.de/ZDFmediathek/beitrag/video/1657236/Auf-den-Spuren-der-documenta-in-Kassel#/beitrag/video/1657236/Auf-den-Spuren-der-documenta-in-Kassel[halott link]
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Cassel, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
További információk
[szerkesztés]
- Kassel város hivatalos honlapja (németül)
- Tourist-Information Kassel (németül)
- Kassel történelme (németül)
- Kassel-Wiki Archiválva 2013. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (németül)
- Kulturtopografie Kassel (németül)
- Dokumentumfilm Kassel újjáépítéséről
- Kasseli panorámák (németül)
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
