Jászi Viktor (eredeti neve: Jakubovits Viktor; 1881-ig) (Nagykároly, 1868. június 3. – Debrecen, 1915. február 25.^[1])^[2] a magyar közjog nyilvános rendes tanára, a Magyar Jogászegylet és a Társadalomtudományi Társaság igazgató-választmányának tagja, Debrecen szabad királyi város törvényhatósági bizottságának s a Tiszántúli Református Egyházkerület közgyűlésének tagja;^[3] jogász, egyetemi tanár.

1890-ben diplomázott a budapesti tudományegyetem jogi karán. 1893–1902 között a Kecskeméti Református Jogakadémián a közjog és a politikai jog rendes tanára volt. 1898-ban a magyar közjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett. 1898–1915 között a budapesti tudományegyetem magántanára is volt. 1900–1903 között a Kecskeméti Friss Újságban jelentek meg írásai. 1902–1912 között a Debreceni Jogakadémián a közigazgatási jog rendes tanára volt. 1904–1910 között a Debreceni Független Újságban tette közzé cikkeit. 1905–1906 között a Debreceni Reggeli Ujságban publikált. 1912–1914 között a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen a magyar közjog nyilvános rendes tanára volt. 1914–1915 között a Tisza István Tudományegyetemen a magyar közjog nyilvános rendes tanára volt.

Szülei: Jakubovits Ferenc (1840–1910) orvos és Sali (Rosalie) Bermann^[4] (1847-1870) voltak. Nagybátyja: Liebermann Leó (1852–1926) orvos, biokémikus. (Fél)testvérei: Jászi Oszkár (1875– 1957) politikus, szociológus és dr. Madzsarné Jászi Alice (1885–1935) mozdulatművész, táncpedagógus, koreográfus volt.

Temetése a Farkasréti temetőben volt.^[5]

• Tanulmányok a magyar–horvát közjogi viszony köréből (Budapest, 1897)
• Fiume (Huszadik Század, 1900)
• Két magyar közjog. Kmety és Balogh műveinek bírálata (Huszadik Század, 1901)
• A pragmatica sanctio és a házi törvények. Felolvasta a Magyar Jogászegylet 1902. máj. 3-iki ülésén (Magyar jogászegyleti értekezések. Budapest, 1902)
• A főudvarnagyi hivatal bíráskodása a királyi ház tagjai fölött (A debreceni református főiskola évkönyve. 1902/03. Debrecen, 1903)
• Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában. Polner Ödön, Schiller Bódog és Ferdinandy Gejza felszólalásaival (Magyar jogászegyleti értekezések. Budapest, 1903)
• A hadügyi felségjogról I-II. (Budapesti Napló, 1903)
• Deák Ferenc emlékezete. (A debreceni református főiskola évkönyve. 1903/04. Debrecen, 1904)
• Cloture és obstructio (Jogállam, 1903)
• A kollektív lélek. (Huszadik Század, 1904 és külön a Huszadik Század Könyvtára. Budapest, 1904)
• A magyar közigazgatási jog alapvonalai. I. köt. Bevezetés. Szervek. Közszolgálat joga. Jogakadémiai tankönyv. (Budapest, 1907)
• A tanyák szabadsága (Huszadik Század, 1908)
• Az általános választójog (Debreceni Független Ujság, 1910. ápr. 23.)
• Választójog és tömeglélektan (Huszadik Század, 1910)

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Névpont.hu
• Kecskemét anno Archiválva 2021. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/363541/default/doc_url/magyar_irok_XV.pdf Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János

• Timon Ákos bírálati jelentése Jászi Viktor magántanári képesítése tárgyában (Budapest, 1898)
• Halálhír. (Pesti Hírlap, 1915. febr. 26.– Budapesti Hírlap, 1915. febr. 27.)
• Concha Győző: Jászi Viktor (Jogállam, 1915)
• Harrer Ferenc: Jászi Viktor (Huszadik Század, 1915)
• Ignotus: Jászi Viktor búcsúztatója (Világ, 1915. 62.)
• Koi Gyula: Jászi Viktor. In: Koi Gyula: A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig. Budapest, 2014. 272-273. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó.
• Móricz Pál: Jászi Viktor (Világ, 1915. 73.)
• Thegze Gyula: Jászi Viktor emlékezete (Huszadik Század, 1916)
• Thegze Gyula: Jászi Viktor emlékezete. Emlékbeszéd. Művei bibliográfiájával. (A debreceni m. kir. tudományegyetemen tartott emlékbeszédek. Debrecen, 1917)
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon (Kecskemét, 1992)
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség (Budapest, 2005)
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939.
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8