Francis Ford Coppola
Született	1939. április 7. (85 éves)[1][2][3][4][5] Detroit[6]
Állampolgársága	amerikai[7]
Házastársa	Eleanor Coppola (1963–2024)[8]
Gyermekei	Sofia Coppola Roman Coppola Gian-Carlo Coppola
Szülei	Italia Coppola Carmine Coppola
Foglalkozása	forgatókönyvíró filmproducer filmrendező író vágó vezető producer zeneszerző szőlész színész rendező producer
Tisztsége	a Cannes-i fesztivál zsűrijének elnöke
Iskolái	Hofstra University UCLA School of Theater, Film and Television Kaliforniai Egyetem, Los Angeles John L. Miller Great Neck North High School Jamaica High School New York Military Academy
Kitüntetései	Amerikai Rendezők Céhének díja American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja National Board of Review Award for Best Film BAFTA-díj a legjobb rendezőnek Mary Pickford Award Order of the Star of Italy Order of Merit of the Principality of Liechtenstein Asztúria hercegnője díj Arany Kagyló (1969) Oscar-díj a legjobb eredeti forgatókönyvnek (1970) Writers Guild of America Award (1971) Oscar-díj a legjobb adaptált forgatókönyvnek (1972) Writers Guild of America Award (1973) Golden Globe-díj (1973) Oscar-díj a legjobb rendezőnek (1974) Oscar-díj a legjobb adaptált forgatókönyvnek (1974) Oscar-díj a legjobb filmnek (1974) Arany Pálma (1974) Writers Guild of America Award (1975) Golden Lion for Lifetime Achievement (1992) Inkpot Award (1992)[9] Donostia Életműdíj (2002) Arany Sas díj (2005) a francia Becsületrend tisztje (2007. augusztus 9.)[10] Irving G. Thalberg-emlékdíj (2011) Praemium Imperiale (2013)[11] California Hall of Fame (2014) Asztúria hercegnője művészeti díj (2015) Lumière-díj (2019)
Magassága	182 cm
Rendezői pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1962–
Műfajok	krimifilm filmdráma horrorfilm rejtélyfilm háborús film
Díjai
Oscar-díjak
Legjobb rendező A Keresztapa II. (1975) Legjobb eredeti forgatókönyv A tábornok (1971) Legjobb adaptált forgatókönyv A Keresztapa (1973) A Keresztapa II. (1975) Legjobb film A Keresztapa II. (1975)
Golden Globe-díjak
Legjobb rendező A Keresztapa (1973) Apokalipszis most (1980) Legjobb forgatókönyv A Keresztapa (1973) Legjobb filmzene Apokalipszis most (1980)
BAFTA-díjak
Legjobb rendező Apokalipszis most (1980)
Francis Ford Coppola aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Francis Ford Coppola témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Francis Ford Coppola (Detroit, Michigan, 1939. április 7. –) olasz származású ötszörös Oscar-díjas amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer.

New Yorkban nőtt fel. Apja Carmine Coppola, zeneszerző, aki többek között a Keresztapa első részében zongoristát alakított, de a teljes trilógiához pótlólagos zenét komponált Nino Rota mellett. Édesanyja színésznő volt. Coppola diplomát a Hofstra Egyetemen szerzett dráma tagozaton, diplomamunkáját az UCLA Egyetemen filmgyártásból írta (ahol együtt tanult Jim Morrisonnal). Első önálló nagyjátékfilmjét Dementia 13 címen készítette 1963-ban. 1966-ban a második filmje, a Felnőtt fiú vagy már hozta meg számára a kritikusok elismerését és az MA diplomát. 1969-ben George Lucassal közösen megalapította az American Zoetrope független filmgyártó céget San Franciscoban. A cég első filmje THX-1138 volt: George Lucas rendezésében 1971-ben. Coppola második produceri munkáját szintén Lucas rendezésében Amerikai Graffiti címen mutatták be 1973-ban. Ez a film 5 Oscar jelölést kapott, beleszámítva a legjobb film nominálását is.

1972-ben Coppola elkészítette legmaradandóbb alkotását A Keresztapát. A lófej az ágyban, Sonny lemészárlása, a lakodalom a kertben, szemben a Don Corleone elsötétített szobájában zajló audienciájával, a finálé, melyben a keresztelővel egy időben gyilkosságok sorozata zajlik le, ekkor válik Michael valódi Keresztapává. A Keresztapa lényegében a maffiát dicsőíti, ám a központban mégis a családi kötelék fontossága áll. A film elnyerte a legjobb film Oscar-díját. 1974-ben bemutatott Magánbeszélgetéssel elhozta Cannes-ból az Arany Pálmát, valamint jelölték a legjobb film és a legjobb eredeti forgatókönyv díjára az Oscar gálán. A film egyik érdekessége, hogy a Magánbeszélgetést kevéssel a Watergate-botrány kirobbanása előtt mutatták be, így a film hátborzongató jóslatnak bizonyult. Coppolát majdnem kirúgták az első Keresztapa filmből, és annyira aggódott a film anyagi sikeréért, hogy a bemutatón nem jelent meg, hanem egy hotelszobába zárkózva írta A nagy Gatsby forgatókönyvét. Az elsöprő sikert látva a stúdió folytatást követelt. A profit egy hányada mellett Coppolának teljes alkotói szabadságot adott. Coppola itt már egyértelműen a maffia ellen foglalt állást, Michael úgy lesz egyre mélabúsabb, ahogy növekszik a hatalma. Hyman Roth szerepében az Actors Studió híres igazgatója, Lee Strasberg debütált. A Keresztapa II-vel hat Oscar-díjban részesült a produkció.

1979-ben készült Apokalipszis most című filmjénél John Miliustól kapott segítséget Joseph Conrad A sötétség mélyén című regényének adaptálásában. A forgatás nehézségeivel több könyv és egy 1991-es dokumentumfilm is foglalkozott. A Fülöp-szigetek-i 16 hetes munka 238 nap lett, a 36 éves Martin Sheen csaknem belehalt a szívrohamába a helyszínen, de pár hét múlva visszatért. Marlon Brando felkészületlenül és meghízva érkezett. A vietnámi háború túlélői szerint a film élethűen jeleníti meg Vietnám valóságát.

Segítette unokaöccse, Nicolas Cage karrierjét, akit 1983-as Rablóhal című filmjében is szerepeltetett. Leánya, Sofia Coppola is apja nyomdokaiba lépett: filmrendező, forgatókönyvíró és producer. Coppola személyes tragédiája, hogy fia, Gian-Carlo meghalt egy hajóbalesetben 22 évesen, 1986-ban. Coppola az Egyesült Államok egyik legszabálytalanabb, legenergikusabb és legvitatottabb filmkészítője.

A nyolcvanas évektől kezdve azonban Coppola nem tudta megismételni korábbi sikereit, a Gengszterek klubja, az Előre a múltba, a Tucker: Az ember és az álma, a Keresztapa III., és a Drakula már nem voltak annyira sikeresek, mint a korábbi filmjei. A saját cége is tönkrement ekkortájt a veszteséges projektek miatt. A Drakula után a kilencvenes években csak a Jack és Az esőcsináló című filmjeit készítette el, a kétezres években készült filmjei pedig már semmilyen különösebb visszhangot nem váltottak ki, a Tetro című dráma és a Twixt című horror kritikailag és anyagilag is megbukott.

Coppola a filmjei romló színvonala miatt is a kilencvenes évektől inkább produceri teendőket vállalt el.

• 2011 Mostantól napkeltéig
• 2009 Tetro
• 2007 Koravén ifjúság
• 2000 Szupernova
• 1997 Az esőcsináló
• 1996 Jack
• 1992 Drakula
• 1990 A Keresztapa III.
• 1989 New York-i történetek
• 1988 Tucker, az autóbolond
• 1986 A fájdalom kövei
• 1986 Előre a múltba
• 1984 Gengszterek klubja
• 1983 Rablóhal
• 1983 A kívülállók
• 1982 Szívbéli
• 1979 Apokalipszis most
• 1974 A Keresztapa II.
• 1974 Magánbeszélgetés
• 1972 A Keresztapa
• 1969 Az esőemberek
• 1968 Szivárványvölgy
• 1966 Felnőtt fiú vagy már
• 1963 Dementia 13
• 1962 Merénylet a sztriptízbárban

• 1966: Ez a ház bontásra vár
• 1974: A nagy Gatsby
• 1970: A tábornok

• 1995 Don Juan DeMarco
• 1973 Amerikai graffiti
• 1971 THX 1138
• 1982 A piszkos ügy

BAFTA-díj

• 1980: legjobb rendezés (Apokalipszis most)

Golden Globe-díj

• 1980: legjobb rendezés (Apokalipszis most)
• 1980: legjobb eredeti filmzene (Apokalipszis most)
• 1973: legjobb rendezés (Keresztapa)
• 1973: legjobb forgatókönyv (Keresztapa)

Cannes-i fesztivál

• 1979: Arany Pálma (Apokalipszis most)
• 1979: FIPRESCI-díj (Apokalipszis most)
• 1974: Arany Pálma (Magánbeszélgetés)
• 1974: Ökumenikus zsűri díja (Magánbeszélgetés)

Oscar-díj

• 1975: legjobb rendezés (Keresztapa II.)
• 1975: legjobb forgatókönyv (Keresztapa II.)
• 1975: legjobb film (Keresztapa II.)
• 1973: legjobb forgatókönyv (Keresztapa)
• 1971: legjobb forgatókönyv (A tábornok)

Velencei Nemzetközi Filmfesztivál

• 1992: Arany Oroszlán – Életműdíj

San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál

• 2002: speciális 50. évfordulós díj
• 1984: FIPRESCI-díj (Rablóhal)
• 1984: OCIC-díj (Rablóhal)
• 1969: Arany Kagyló (Az esőemberek)

Egyéb

• 2019 : Lumière-díj (életműdíj)^[12]

• Coppola-családfa
• Hirsch Tibor: Keresztapa sztori; Duna Film–Budapest Film–Szabadtér Kiadó, Bp., 1991

A Wikimédia Commons tartalmaz Francis Ford Coppola témájú médiaállományokat.

• Francis Ford Coppola a PORT.hu-n (magyarul)
• Francis Ford Coppola az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Francis Ford Coppola az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Francis Ford Coppola a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Rendezőportrék: Francis Ford Coppola Filmdroid.hu
• Bibliography at the University of California Berkeley Library
• Niebaum-Coppola Winery, Napa Valley
• Altman and Coppola in the Seventies: Power and the People Essay (24 Lies A Second)
• Official Belize Government's website on honorary consulates worldwide
• Rendező a fájától