ifj. Entz Géza
Életrajzi adatok
Született	1875. május 30. Kolozsvár
Elhunyt	1943. február 21. (67 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Ismeretes mint	Balaton korszerű hidrobiológiai vizsgálata
Nemzetiség	magyar
Szülei	Entz Géza
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület	zoológia, hibrobiológia
Tudományos fokozat	egyetemi tanár
Akadémiai tagság	Magyar Tudományos Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz ifj. Entz Géza témájú médiaállományokat.

Ifjabb mezőkomáromi Entz Géza (Kolozsvár, 1875. május 30. – Budapest, 1943. február 21.) zoológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Neki és munkatársainak köszönhető a Balaton életének korszerű hidrobiológiai vizsgálata. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Entz”.

Családja a magyar tudománynak több kiemelkedő személyt is adott. Dédapja még egyszerű gyakorló orvos volt, és a 19. század elején egy járvány elleni küzdelemben halt meg fiatalon. Nagyapja Entz Ferenc uradalmi orvosként vált a gyümölcs- és szőlőtermelés, valamint a gazdatisztképzés egyik reformerévé. Apja Entz Géza neves biológus, zoológus, egyetemi tanár, ezért őt ifjabbként míg édesapját idősebbként emlegetik.^[1] 1915 április 11.-én, édesapja Entz Géza nemesség és előnév adományozásban részesült I. Ferenc József magyar királytól.^[2]

Tanulmányait Kolozsvárt és Budapesten végezte. 1902-ben bölcsészdoktori címet szerzett, majd 1907-ben magántanár lett protisztológiából (egysejtűekkel foglalkozott). Kutatásait főként Daday Jenő hidrobiológus támogatta. 1898-tól a budapesti műegyetem növénytani, majd 1905-től az állattani tanszéken dolgozott; tanársegéd, asszisztens, végül adjunktus lett. 1913-tól 1920-ig középiskolai biológiatanár volt. 1916-ban a budapesti műegyetemen a "Hydrobiológia és haltenyésztés" magántanára lett. 1920-tól az utrechti egyetemen tanársegéd, konzervátor, végül egyetemi tanár volt. Hazatérése után előbb 1929-től a tihanyi Biológiai Kutatóintézet igazgatója, majd 1932-től a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatója, 1934-ben a budapesti egyetemen a zoológia nyugállományú rendes tanára lett. Számos cikke jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Több szakmai kitüntetés birtokosa, hiszen Lukács-jutalomban és két ízben Margó-díjban is részesítették.^[3][4][5]

Az általános biológia és az általános állattan számos kérdésével foglalkozott, elsősorban a véglényekkel. A biológiában elfoglalt antidarwinista és antihaeckelista álláspontja ellenére nem csatlakozott az úgynevezett neovitalistákhoz.

• A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1910);
• A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1932).

• Adatok a peridineák ismeretéhez (1902);
• A tintinnidák szervezete (Bp., 1908);
• Beiträge zur Kenntniss der Peridineen (I–II. 1926–27);
• Élet a tengerben (Soós Lajossal, Bp., 1931);
• Az ostor és a protoplasma növekedéséről (Bp., 1934);
• A Balaton élete (Sebestyén Olgával, Bp., 1942, Természettudományi Könyvkiadó Vállalat).

• Wolsky Sándor: G. Entz und das Ungarische Biologische Forschungsinstitut (Magy. Biológiai Kutató Munk. 1946);
• Rapaics Rajmund: A magyar biológia története (Bp., 1953).

• Entz Géza életrajza (magyar nyelven). sulinet.hu. [2011. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
• ifj. Entz Géza életrajza (magyar nyelven). Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2011. május 14.)
• Herodek Sándor és Elekes Károly: Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézet története (magyar nyelven). blki.hu. [2008. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 14.)
• ifj. Entz Géza Mezőkomáromi életrajza (magyar nyelven). Zalai életrajzi kislexikon. (Hozzáférés: 2011. május 14.)
• Dr. Entz Géza: Magyar utazó Komodo szigetén, az óriásgyík hazájában1 (magyar nyelven). (Részletek a Búvár V. évf. 8. szám, 1939 augusztus, 587-592 p. megjelent írásból). filmintezet.hu. [2008. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 14.)

• Lukács Dezső. Ifj. Entz Géza (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó (1984)