Elefántcickány-félék
Evolúciós időszak: Kora oligocén – jelen
Rövidfülű elefántcickány (Macroscelides proboscideus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Afrotheria Rend: Elefántcickány-alakúak (Macroscelidea) Butler, 1956 Család: Elefántcickány-félék (Macroscelididae) Bonaparte, 1838
Nemek
Rhynchocyon Petrodromus Macroscelides Petrosaltator Elephantulus Galegeeska
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Elefántcickány-félék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Elefántcickány-félék témájú médiaállományokat és Elefántcickány-félék témájú kategóriát.

A elefántcickány-félék (Macroscelididae) az emlősök (Mammalia) osztályán belül az elefántcickány-alakúak (Macroscelidea) rendjének az egyetlen családja. Tizenöt ma élő faj tartozik a családba.

Az elefántcickányok Afrika sivatagos, félsivatagos területein, valamint Kelet-, Közép- és Dél-Afrika szavannáin és trópusi erdeiben élnek.

Az állatok hossza 10 - 30 centiméter, a farokhossza fajonként eltérő, 8 - 25 centiméter. A legnagyobb faj testtömege 540 gramm. A szőrzet színe fajonként eltérő, de többnyire sárgásbarna és barnán árnyalt, gyakran található rajta a jobb álcázást szolgáló fekete rajzolat. A sivatagi fajok hasa fehér, ami visszasugározza a homokból áradó meleget. Az elefántcickányok hosszú, erős hátsó lábaik szökelléseivel menekülnek el üldözőik elől. Az állatok füle és szeme viszonylag nagy; ez vadászat közben és az ellenség észlelésében segít. Orruk hosszú, ormányszerű, táplálékkeresésnél van az állatok hasznára. Hosszú nyelveikkel továbbítják a szájba a zsákmányt. Egyes fajoknál a hosszú farok alsó felületén szőrcsomók vannak; a feltételezések szerint ezzel a talajrezgéseket érzékelik.

Sötétedéskor és hajnalhasadáskor a legaktívabbak. Túlnyomórészt magányosan élnek, de territóriumaikat megosztják partnereikkel. Táplálékuk rovarok, csigák, gyökerek, gyümölcsök és magvak. Az elefántcickányok 2 - 4 évig élnek.

Az ivarérettséget 5 - 7 hetes korban érik el. Az éghajlattól és a táplálékkínálattól függően évente többször is fialnak. A vemhességi idő fajonként eltérő, 42 - 65 nap között. Többnyire 1 - 2 kölyköt ellenek a nőstények.

A családba az alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak:

Az óriás elefántcickányok (Rhynchocyoninae) alcsaládjába 1 nem és 5 faj tartozik:

• Rhynchocyon (Peters, 1847) – 5 faj
  • Aranyos elefántcickány (Rhynchocyon chrysopygus)
  • Tarkahátú elefántcickány (Rhynchocyon cirnei)
  • Sötéthátú elefántcickány (Rhynchocyon stuhlmanni)
  • Fekete-vörös elefántcickány (Rhynchocyon petersi)
  • Szürkepofájú eleántcickány (Rhynchocyon udzungwensis)

A valódi elefántcickányok (Macroscelidinae) alcsaládjába 3 nem és 15 faj tartozik:

• Petrodromus (Peters, 1846) – 1 faj
  • Négyujjú elefántcickány (Petrodromus tetradactylus)

• Macroscelides (A. Smith, 1829) – 3 faj
  • Rövidfülű elefántcickány (Macroscelides proboscideus)
  • namíbiai elefántcickány (Macroscelides flavicaudatus)
  • Etendeka-elefántcickány (Macroscelides micus)

• Petrosaltator (Duvernoy, 1833) – 1 faj
  • Észak-afrikai elefántcickány (Petrosaltator rozeti)

• Elephantulus (Thomas & Schwann, 1906) – 8 faj
  • Rövidorrú elefántcickány (Elephantulus brachyrhynchus)
  • Fokföldi elefántcickány (Elephantulus edwardii)
  • Sötétlábú elefántcickány (Elephantulus fuscipes)
  • Sötét elefántcickány (Elephantulus fuscus)
  • Sztyeppei elefántcickány (Elephantulus intufi)
  • Szirti elefántcickány (Elephantulus myurus)
  • Karoo elefántcickány (Elephantulus pilicaudus)
  • Nyugati szirti elefántcickány (Elephantulus rupestris)

• Galegeeska (Heritage & Rayaleh 2020) - 2 faj
  • Szomáli elefántcickány (Galegeeska revoili)
  • Vörös elefántcickány (alegeeska rufescens)

• †Hiwegicyon
• †Metoldobotes
  • †Metoldobotes stromeri
• †Miorhynchocyon
• †Mylomygale
• †Myohyrax
  • †Myohyrax oswaldi
• †Nementchatherium
• †Palaeothentoides
• †Pronasilio
• †Protypotheroides

• ITIS szerinti rendszer besorolása
• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2011. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Grossman, A.; Holroyd, P.A. 2009: MIOSENGI BUTLERI, GEN. ET SP. NOV., (MACROSCELIDEA) FROM THE KALODIRR MEMBER, LOTHIDOK FORMATION, EARLY MIOCENE OF KENYA. Journal of vertebrate paleontology, 29: 957–960. doi:10.1671/039.029.0318
• Nuovi Ann. Sci. Nat. 2: 111.
• Mammal Species of the World, A Taxonomic and Geographic Reference, 3rd edition, 2005 ISBN 0-8018-8221-4
• Paleobiology Database^{[halott link]}