Bar-sur-Aube-i csata
| Bar-sur-Aube-i csata | |||
| Napóleoni háborúk | |||
 | |||
| Bar-sur-Aube | |||
| Dátum | 1814. február 27. | ||
| Helyszín | Bar-sur-Aube (Aube megye), Franciaország | ||
| Eredmény | osztrák győzelem | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Haderők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bar-sur-Aube-i csata témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
| Hatodik koalíciós háború (1812–1815) |
|---|
|
Lützen • Bautzen • Großbeeren • Katzbach • Drezda • Kulm • Dennewitz • Lipcse • Hanau • Sehested • Brienne • La Rothière • Mincio • Hatnapos hadjárat (Champaubert – Montmirail – Château-Thierry – Vauchamps) • Mormant • Montereau – Bar-sur-Aube – Craonne – Laon • Reims • Arcis-sur-Aube • Fère-Champenoise • Montmartre • Párizs • Párizsi béke (1814) |
A Bar-sur-Aube-i csata 1814. február 27-én zajlott le Jacques MacDonald vezette francia és a Schwarzenberg herceg parancsnoksága alatt álló osztrák-bajor-orosz erők között. (Az orosz wikipédia szerint: Wittgenstein és Wrede vezette a szövetséges: orosz-bajor erőket; a franciákat Oudinot marsall és Gérard marsall).
Abban minden forrás egyezik, hogy a csatát a szövetségesek nyerték, ezen belül az osztrákok.
Előzmények
[szerkesztés]A Montereau-i csatában aratott győzelem után Napóleon visszahúzódott a Maïre folyóhoz azzal a szándékkal, hogy figyelve a szövetségesek minden mozdulatát átkel a Szajnán, és Troyes-ba hátrál. De február 22-én felfedezte Blücher tábornagy seregét a másik parton.
A csata
[szerkesztés]1814. február 27-én a szövetségesek Wittgenstein vezette orosz és a Wrede vezette bajor erők megtámadták a Oudinot és Gérard parancsnoksága alatt álló francia erőket Bar-sur-Aube városka mellett, az Aube folyó bal partján. A szövetségesek ereje 35 000 katonából állt szemben a franciák 18 000 katonájával.[1] A bajorok támadták meg a városkában a franciákat a bal szárnyon. Középen Andrej Gorcsakov herceg gyalogsága lendült támadásba. Wittgenstein herceg Eugen von Württemberg gyalogos hadosztályát küldte Peter von Pahlen gróf orosz lovasságának támogatásával a jobb szárnyon kikerülő manőverrel elvágni a franciákat a Dolancourt-i révtől.
A franciák bal szárnya magas dombok és vízmosások között húzódott, ezért az oroszoknak ezt kikerülve, az Aube folyó melletti országúton kellett a franciák mögé kerülnie. Ailleville falunál folytak a legádázabb harcok a kulcspozícióban lévő magaslati pontok birtoklásáért. Montfort francia tábornok kiűzte az orosz hadtestet a faluból. A tábornoknak sikerült szembeszállnia a rohamokkal és visszaverte a támadásokat. Wittgenstein személyesen állt a pszkovi ezred élére, és a lábán egy puskagolyótól megsebesült. A sereg a lovasságtól megzavarva szőlők közé keveredett. Amint a szövetségesek felállították nagy kaliberű ágyúikat, a franciákat sikerült kiűzni.
Amikor Württenberg hadserege elhagyta az erdőt a francia balszárnyon, Oudinot felmérte, hogy a szövetségesek erői és pozíciói jobbak, mint az övéi, visszahátrált az Aube-hoz. A bajorok a franciák bal szárnyát támadták Bar-sur-Aube-nál, azzal céllal, hogy megszerezzék az átkelőket és elvágják Oudinot útját az Aube folyótól, de az akció nem járt sikerrel. Duhesme tábornok eltorlaszoltatta a falu összes kijáratát, és a helyi lakosok segítsége is feltartóztatta a bajorokat. Amikor Duhesme megkapta a hírt, hogy serege sikeresen visszavonult, akkor átrendezte seregét és ő is elhagyta a települést.
Az üldözést Pahlen kozákjai és négy huszárezred kezdték meg. Ennek ellenére a franciák viszonylag rendezetten keltek át az Aube folyó troyes-i oldalára.
Következmények
[szerkesztés]A franciák 3000 ember és 500 foglyot, a szövetségesek 2400 katonát veszítettek.[1] Wittgenstein gróf súlyosan megsebesült, emiatt le kellett mondania a parancsnokságról, ugyanitt könnyebb sebet kapott Schwarzenberg herceg is.
Képek a csata szereplőiről
[szerkesztés]-
Oudinot
-
Gerard -
Duhesme -
Wrede
-
Wittgenstein
-
Gorcsakov -
Württemberg -
Az Aube folyó a településnél napjainkban
.svg){kind=small}
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Сражение при Бар-сюр-Обе című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| A forradalomtól a konzulátusig (1795–1804) | Toulon ostroma (1793) · Vendémiaire 13-i royalista felkelés (1795) · Első itáliai hadjárat (1796–1797) · Direktórium (1795–1799) · Egyiptomi hadjárat (1798–1801) · Brumaire 18–19-i államcsíny (1799) · Második itáliai hadjárat (1799–1800) · Konzulátus (1799–1804) · Code Napoléon |   |
|---|---|---|
| A Császárság (1804–1814) | Napóleon koronázása (1804) · Első Francia Császárság (1804–1814) · Németországi hadjárat (1805) · Rajnai Szövetség (1806) · Poroszországi és lengyelországi hadjárat (1806–1807) · Félszigeti háború (1808–1814) · Németországi és ausztriai hadjárat (1809) · Orosz–török háború (1806–12) · Ágyúnaszád-háború (1807–14) · Finn háború (1808–1809) · Oroszországi hadjárat (1812) · Németországi hadjárat (1813) · Észak-franciaországi hadjárat (1814) | |
| Hanyatlás és bukás (1814–1815) | Bécsi kongresszus · Elba-szigeti Hercegség (1814–1815) · Száz nap (1815) · Dél-németalföldi hadjárat (1815) · Waterloo (1815) · Napóleon Szent Ilona szigetén (1815–1821) · Halála (1821)
| |
| Koalíciós háborúk (1792–1815) | ||
Bonaparte-ház · Code Napoléon · Napóleoni heraldika · Napóleon-tételek · Napóleoni háborúk · Bonapartizmus | ||
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
