Brienne-i csata
| Brienne-i csata | |||
| Napóleoni háborúk | |||
 | |||
| Napóleon kozákok gyűrűjében a brienne-i csatában, de Gourgaud tábornok kimenti. | |||
| Dátum | 1814. január 29. | ||
| Helyszín | Brienne-le-Château Franciaország | ||
| Eredmény | francia győzelem | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Haderők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brienne-i csata témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
| Hatodik koalíciós háború (1812–1815) |
|---|
|
Lützen • Bautzen • Großbeeren • Katzbach • Drezda • Kulm • Dennewitz • Lipcse • Hanau • Sehested • Brienne • La Rothière • Mincio • Hatnapos hadjárat (Champaubert – Montmirail – Château-Thierry – Vauchamps) • Mormant • Montereau – Bar-sur-Aube – Craonne – Laon • Reims • Arcis-sur-Aube • Fère-Champenoise • Montmartre • Párizs • Párizsi béke (1814) |
A brienne-i csata 1814. január 29-én zajlott le Brienne-le-Château-nál a Napóleon császár vezette francia és Blücher porosz tábornagy vezette szövetséges (orosz-porosz) erők között és francia győzelemmel végződött.
Ekkor azonban már a francia fél volt a „szenvedő fél”, a harcok már Franciaországon belül folytak, Napóleont elhagyták a szövetségesei, immár a francia császár korábbi tanulmányainak színhelye lett a csatatér. A franciák utolsó tartalékaikat élték fel, ha győztek is, az ellenfél akkor újra támadt, ez vezetett majd a császárság bukásához és a Bourbon-ház restaurációjához.
Előzmények
[szerkesztés]A szövetségesek három irányból támadtak Franciaországra, Napóleon mindegyiket külön-külön megpróbálta megtámadni, és támadókat kiszorítani az országból. Az első csatára a császár régi kedves tartózkodási helyén, Brienne-ben került sor, ahol ifjúkorában iskolába járt. Első célpontja az ellenség „szétterült” seregrésze lett, Blücher tábornok 25 000 porosz katonája. Napóleon 30 000 katonája ott várta az ellenfelet, ahol a császár fiatal korában a katonai pályára készült, tehát a terepet tökéletesen ismerte.
A csata
[szerkesztés]Peter von Pahlen - orosz szolgálatban álló balti német lovassági tiszt - hadteste botlott bele Grouchyba, aki visszavetette a támadást. A francia császár kezdte az ütközetet, odaszegezte az ellenséget a szárnyakon intézett támadással. Először Scserbatov hadteste ellen intézett támadást, akik keletről közelítették meg a várost.Grouchy lovassága és a lovas tüzérség lefoglalták a poroszokat, míg Ney keletről és Victor marsall délről biztosították Brienne városát és a kastélyt. Délután négy óra körül Osten-Sacken egysége átkelt Brienne-en és megütközött Napóleon bal szárnyával, Pahlen támogatása mellett. 24 ágyú tüze adott nyomatékot a rohamnak. A franciák nyolc ágyújukat veszítették el és ekkor még kiszorították őket a városból.
Napóleon ekkor személyesen állt Victor seregének élére. A heves küzdelem közben maga Napóleon is nehéz helyzetbe került, a kozákok gyűrűbe zárták, csak nehezen menekült meg. De Blüchernek és első tisztjének, August von Gneisenaunak is éppen csak sikerült kiszöknie a franciák karmából.
Visszavonulás közben Blücher rendezte sorait, de így is 4000 embert vesztett, a franciák 3000-et.
Következmények
[szerkesztés]A poroszokat ugyan sikerült a császárnak visszavetnie, de a többi hadsereget nem. A szövetségesek főserege csakhamar erős segítséget küldött a porosz vezérnek, aki már február 1-jén La Rothière-nél kiköszörülte a csorbát.
Bajorország fővárosában, Münchenben a „Brienner Straße” utcanév emlékezetet a csatára.
A csata és főszereplői képekben
[szerkesztés]-
Orosz harcosok támadják a Brienne-i kastélyt -
Jean-Baptiste Madou festménye a csatáról -
A lovas tüzérség -
Peter von der Pahlen balti német gróf, cáti tábornok
-
Scserbatov orosz gyalogsági tábornok -
Ney francia marsall
-
Grouchy francia marsall -
Berthier francia marsall -
Edouard Mortier francia tábornok -
Victor francia marsall -
Gourgaud, aki kimentette Napóleont -
August von Gneisenau
.jpg)
.svg){kind=small}
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Brienne című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| A forradalomtól a konzulátusig (1795–1804) | Toulon ostroma (1793) · Vendémiaire 13-i royalista felkelés (1795) · Első itáliai hadjárat (1796–1797) · Direktórium (1795–1799) · Egyiptomi hadjárat (1798–1801) · Brumaire 18–19-i államcsíny (1799) · Második itáliai hadjárat (1799–1800) · Konzulátus (1799–1804) · Code Napoléon |   |
|---|---|---|
| A Császárság (1804–1814) | Napóleon koronázása (1804) · Első Francia Császárság (1804–1814) · Németországi hadjárat (1805) · Rajnai Szövetség (1806) · Poroszországi és lengyelországi hadjárat (1806–1807) · Félszigeti háború (1808–1814) · Németországi és ausztriai hadjárat (1809) · Orosz–török háború (1806–12) · Ágyúnaszád-háború (1807–14) · Finn háború (1808–1809) · Oroszországi hadjárat (1812) · Németországi hadjárat (1813) · Észak-franciaországi hadjárat (1814) | |
| Hanyatlás és bukás (1814–1815) | Bécsi kongresszus · Elba-szigeti Hercegség (1814–1815) · Száz nap (1815) · Dél-németalföldi hadjárat (1815) · Waterloo (1815) · Napóleon Szent Ilona szigetén (1815–1821) · Halála (1821)
| |
| Koalíciós háborúk (1792–1815) | ||
Bonaparte-ház · Code Napoléon · Napóleoni heraldika · Napóleon-tételek · Napóleoni háborúk · Bonapartizmus | ||
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
