Avram Hersko
| Avram Hersko | |
_-_Nobel_Laureate_Avram_Hershko.jpg) | |
| Avram Hershko (2004) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1937. december 31. (86 éves) Karcag |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | zsidó származású magyar |
| Állampolgárság | izraeli |
| Házastárs | Judith Leibowitz |
| Iskolái | Jeruzsálemi Héber Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | kémia |
| Szakmai kitüntetések | |
| Kémiai Nobel-díj (2004) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Avram Hersko témájú médiaállományokat. | |
Avram Hersko (héberül: אברהם הרשקו – Avraham Hershko; eredetileg Herskó Ferenc; angol átírásban Avram Hershko; Karcag, 1937. december 31. –) magyar származású, Nobel-díjas izraeli biokémikus.
Életpályája
[szerkesztés]Családja[1]
[szerkesztés]1937-ben született Karcagon; családjával hétéves koráig élt a szülővárosában. Apja, Herskó Mózes Karcagon a zsidó iskola tanítója volt, de 1944-ben munkaszolgálatra vitték, majd szovjet fogságba esett; csak 1947 nyarán jutott haza.
A németek 1944. március 19-ei magyarországi bevonulása után a családot először a helyi gettóba hurcolták, majd Szolnokra vitték. A szolnoki deportáltak nagy többségét Auschwitzba szállították, Ferenc azonban anyjával és testvérével véletlenül abba a „szállítmányba” került, amelyet máig ismeretlen okból Bécs környékére, Strasshof an der Nordbahnba vittek. A háború után visszakerültek Karcagra.
Miután apja hazajutott a fogságból, a család előbb Budapestre költözött, majd 1950-ben kivándoroltak Izraelbe. Legálisan tették ezt egy megállapodás értelmében, amely szerint 3000 zsidó kivándorlását engedélyezték. A családfő Izraelben is folytatta a tanítást, számtankönyveket is írt. Két fiát, Lászlót és Ferencet jó hírű iskolákban és egyetemeken taníttatta. Izraelben minden elemista Herskó Mózes elemista könyveiből tanulta a számtant. Ma is úgy emlegetik az oktatási módszerét, hogy „Herskó-módszer”. Megírta magyar nyelven és héberül a karcagi zsidó közösség történetét.[2][3] Herskó Mózes 1999 decemberében, 94 éves korában hunyt el.
Pályája Izraelben és az USA-ban
[szerkesztés]
Ő maga 1965-ben szerzett orvosi diplomát, és 1969-ben PhD fokozatot a jeruzsálemi Héber Egyetem Hadassah Faculty of Medicine karán. Ezután két évig posztdoktori ösztöndíjjal San Franciscoban kutatóként működött. Jelenleg a Rappaport Family kutatóintézet professzora a Technionon (Israel Institute of Technology) Haifában és a New York Egyetemen patológiaprofesszor. 2000-ben Albert Lasker-díjat kapott. Aaron Ciechanoverrel és Irwin Rose-zal megosztva kapta a kémiai Nobel-díjat 2004-ben az ubikvitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért.
Az ubikvitin-proteaszóma útnak kritikus szerepe van a sejtek homeosztázisának fenntartásában és olyan betegségek kifejlődésében van szerepe mint:
- rák
- izom- és idegbetegségek
- immunválaszok
- cisztás fibrózis
Nemzetközileg elismert vezető angol nyelvű szakfolyóiratokban[4][5][6] adta közre tudományos közleményeit, már 2004-es Nobel-díjjal való kitüntetése előtt munkássága számos elismerésben részesült főleg izraeli (Wolf-díj, 2001) és amerikai (az Amerikai Tudományos Akadémia díja, 2003) tudományos körök részéről. A legutóbbi időkben tudós csoportjával kifejlesztett inzulinkapszuláit Dél-Afrikában tesztelik.
Tudományos közleményei angol nyelven[7]
[szerkesztés]- Hershko, A., Ciechanover, A., Heller, H., Haas, A.L., and Rose I.A. (1980) "Proposed role of ATP in protein breakdown: Conjugation of proteins with multiple chains of the polypeptide of ATP-dependent proteolysis". Proc. Natl. Acad. Sci. USA 77, 1783-1786.
- Hershko, A., Heller, H., Elias, S. and Ciechanover, A. (1983) Components of ubiquitin-protein ligase system: resolution, affinity purification and role in protein breakdown. J. Biol. Chem. 258, 8206-8214.
- Hershko, A., Leshinsky, E., Ganoth, D. and Heller, H. (1984) ATP-dependent degradation of ubiquitin-protein conjugates. Proc. Natl. Acad. Sci. USA 81, 1619-1623.
- Hershko, A., Heller, H., Eytan, E. and Reiss, Y. (1986) The protein substrate binding site of the ubiquitin-protein ligase system. J. Biol. Chem. 261, 11992-11999.
- Ganoth, D., Leshinsky, E., Eytan, E., and Hershko, A. (1988) A multicomponent system that degrades proteins conjugated to ubiquitin. Resolution of components and evidence for ATP-dependent complex formation. J. Biol. Chem. 263, 12412-1241.
- Sudakin, V., Ganoth, D., Dahan, A., Heller, H., Hershko, J., Luca, F.C., Ruderman, J.V. and Hershko, A. (1995). The cyclosome, a large complex containing cyclin-selective ubiquitin ligase activity, targets cyclins for destruction at the end of mitosis. Mol. Biol. Cell 6, 185-198.
Díjak, elismerések (válogatás)
[szerkesztés]- Weizmann-díj (Izrael, 1987)
- Israel-díj (1994)
- Wachter-díj (Innsbrucki Egyetem díja, Ausztria, 1999)
- Nemzetközi Gairdner-díj (Gairdner Alapítvány díja, Kanada)
- Kémiai Nobel-díj (2004)
- Karcag díszpolgára (2004)[8]
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2005)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hersko Ferenc családjának története Karcag város honlapjáról való, külső hivatkozásokban i.m.
- ↑ Herskó Mózes: A karcagi zsidók története = Toldot k'hilát Karcag uk hilot mához Nagykunság. 2., bőv. kiad. Jeruzsálem : Karcagi Zsidók Emlékbizottsága, 2005. 219, 51 p. : ill. A kötet első kiadása 1977-ben jelent meg.
- ↑ A karcagi zsidó temető. Karcag : Izraelita Hitközség, 1990. 77 p. : ill.
- ↑ Legtöbb tudományos közleményét a Journal of Biological Chemistry közölte, a szakfolyóiratot 1905-ben alapította az az amerikai biokémiai és molekuláris biológiai társaság, napjainkban hetente jelenik meg, 2009-es impakt faktora 5.328
- ↑ Tudományos közleményeit közreadta a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS), ezen szakfolyóirat 2009-es impakt faktora 9.432
- ↑ Molecular Biology of the Cell (Molekuláris Biológiai Cell) (MBC) az amerikai Cell Biológiai Társaság folyóirata, amely a biokémia, a genetika, a morfológia, és az immunkémia területeiről közöl tudományos cikkeket.
- ↑ Az angol nyelvű wikipedia szócikke nyomán, i.m.
- ↑ Karcag Város díszpolgára. karcag.hu. [2016. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 26.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Avram Hersko című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Avram Hersko családjának sorsa Magyarországon, Karcag város honlapján
- Avram Hershko és az ubikvitin
- Avram Hersko (Nobel-díj 2004) – Nobelprize.org
- Avram Hersko önéletrajza, Nobelprize.org
- Avram Hersko az MTA honlapján
- Az első karcagi Nobel-díjas, Avram Hershko; szerk. Garai Katalin, Elek György; Önkormányzat, Karcag, 2005
- Az első karcagi Nobel-díjas; összeáll. Kertész Péter; Urbis, Budapest, 2007
A 2004. évi Nobel-díj kitüntetettjei | ||
|---|---|---|
| kémiai | ||
| irodalmi | ||
| béke | ||
| fizikai | ||
| orvosi | ||
| közgazdasági |  Finn E. Kydland •  Edward C. Prescott | |
Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok | ||
|---|---|---|
| kémiai |
|  |
| irodalmi |
| |
| béke |
| |
| fizikai |
| |
| orvosi |
| |
| közgazdasági |
| |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
