Kurt Wüthrich
Született	1938. október 4. (85 éves)[1][2][3][4] Aarberg
Állampolgársága	svájci
Foglalkozása	kémikus biofizikus egyetemi oktató
Iskolái	Bázeli Egyetem Berni Egyetem (1957–1962)
Kitüntetései	EMBO Membership Marcel Benoist-díj (1991) Louisa Gross Horwitz-díj (1991)[5] Louis-Jeantet-díj (1993)[6] Kyoto Prize in Advanced Technology (1998)[7] Otto Warburg Medal (1999)[8] kémiai Nobel-díj (2002)[9][10] a Valenciai Egyetem díszdoktora (2004)[11] Bijvoet Medal (2008) Oesper Award (2010)[12] Foreign Member of the Royal Society (2010)[13]
weboldal IMDb MTA
A Wikimédia Commons tartalmaz Kurt Wüthrich témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kurt Wüthrich (Aarberg, Bern kanton, 1938. október 4.^[14] –) svájci születésű Nobel díjas biofizikus, biofizikai kémikus, molekuláris biológus, egyetemi tanár. Saját magát fizikusnak tartja.^[15]

1938-ban született Svájcban. A master of science diplomát kémia, fizika és matematikából a Berni Egyetemen szerezte 1962-ben, ugyanott PhD. fokozatot szerzett kémiából. Posztdoktori képzését a Baseli Egyetemen kezdte, majd a Berkeley Egyetemen folytatta tovább a Bell Telephone Laboratoriumban. Biofizika professzor lett a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule (ETH). 1997-ben a Sienai Egyetem és a Zürichi Egyetemen egyaránt a kémiai tudományok tiszteletbeli doktorává avatták. 2001-ben a Lausanne-i Szövetségi Műszaki Egyetemen is megkapta ezt a címet,^[16] 2007-ben pedig a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának díszdoktora lett.^[17]

Fontos vezető szerepet játszott a stockholmi székhelyű International Union for Pure and Applied Biophysics életében: 1975–78-ig mint a társaság tagja, 1978–84-ig főtitkára majd 1984–87-ig alelnöke volt a szervezetnek. E negyedszázad alatt következetesen és jelentősen támogatta a magyar biofizikus kutatókat – köztük különösen a pécsieket -, több nemzetközi rendezvényre való meghívással, illetve a tudományos együttműködésekben való részvételek segítségével. Többször járt Magyarországon és Pécsett is.^[17]

Wüthrich csoportjai az ETH Zürichben, a Scripps Researchnél, a kaliforniai The Scripps Kutatóintézet és a kínai ShanghaiTech Universityn(wd) dolgoztak biológiai makromolekulákkal a mágneses magrezonancia spektroszkópon (NMR-spektroszkópia). A kutatásokról megjelent közlemények tartalmazzák a makromolekuláris szerkezet meghatározásának módszerét NMR-rel oldatban, és a transzverzális relaxációra optimalizált spektroszkópia (TROSY) elveinek alkalmazását nagy szupramolekuláris összeállítású NMR-kísérleteknél. Az évek során a kutatások a magasabb organizmusok differenciálódására, az immunszuppresszióra és a neuropatológiára összpontosultak. 2019. áprilisától az NMR-technikákkal folytatott kutatást a ShanghaiTech Universityn folytatják, a transzmembrán jelátvitelre összpontosítva a G-proteinhez kapcsolt receptorok (GPCR-k) által. A Scripps Research és az ETH Zürich az „egészségügy a 21. századi idősödő emberi társadalmakban” általános témájú projekteket folytatja, elsősorban a szarkopénia emberi egészségre gyakorolt hatását vizsgálva.^[16]

2002-ben John Fenn-nel és Tanaka Koicsivel megosztva kaptak Kémiai Nobel-díjat. Az indoklás szerint:

„„elkülönítő módszer fejlesztéséért a biológiai makromolekulák tömegspektrometriás elemzése területén”, másrészt: „a mágneses magrezonancia spektroszkópia területén a biológiai makromolekulák háromdimenziós szerkezete meghatározhatóságának megoldásáért””