Arany Bálint
Arany Bálint emléktáblája egykori lakhelyén, az Abonyi utca 6. szám alatt
Született	1901. február 28. Rinyaújlak
Elhunyt	1987. november 24. (86 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	gépészmérnök, politikus
Sírhelye	Rákospalotai köztemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Arany Bálint témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Arany Bálint (Rinyaújlak, 1901. február 28. – Budapest, 1987. november 24.) magyar gépészmérnök, a Magyar Közösség munkájában való részvételéért koncepciós perben elítélték.

Egy négygyermekes családból származott. Arany János költő egyenesági leszármazottja. A csurgói református gimnáziumban érettségizett. A budapesti műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát 1925-ben. A Svéd Golyóscsapágy Rt. (SKF) alkalmazta 1929-ben. Mint tervezőmérnöknek jelentős szerepe volt a golyóscsapágyak magyarországi elterjesztésében. 1935-ben feleségül vette Köpeczy Ilonát.

A második világháború idején a németellenes tevékenységet folytató Magyar Közösség tagja volt. Része volt a Turul Könyvkiadó és a Magyar Út című hetilap anyagi megalapozásában és fejlesztésében. 1945-től az FKGP központjában dolgozott szervezőtitkárként. 1946 decemberében letartóztatták a Magyar Köztársaság és a demokratikus rendszer megdöntésére szervezett összeesküvés vádjával. A koncepciós perben előbb életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd az ítéletet 12 évi fegyházbüntetésre változtatták. 1956 szeptemberében szabadult, jogilag rehabilitálták, folytatta mérnöki munkáját, de rendőri zaklatások kísérték élete végéig. Könyve Koronatanú (Emlékirat 1945–57) címmel jelent meg 1990-ben Budapesten.

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. 19–20. o. ISBN 963-05-6422-X  
• Híres csurgóiak: Arany Bálint. Csurgó város weblapja. Csurgó (Hozzáférés: 2022. február 27.)
• Víg György: Arany János leszármazottját a kommunisták sem tudták megtörni. index.hu Kultúr rovat (2022. február 27.)

A koronatanú (történelmi dokumentumfilm)