ANT–2
| ANT–2 | |
 | |
| Az ANT–2 utasszállító repülőgép | |
| Funkció | könnyű utasszállító repülőgép |
| Gyártó | Kolcsuginói színesfémüzem / CAGI |
| Tervező | Andrej Tupoljev |
| Gyártási darabszám | 2 |
| Első felszállás | 1924. május 26. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz ANT–2 témájú médiaállományokat. | |
Az ANT–2 (ANT – Andrej Nyikolajevics Tupoljev) a Szovjetunióban készült első, teljesen fémépítésű repülőgép, melyet Andrej Tupoljev vezetésével terveztek és építettek meg. Utasszállító és felderítő változatát tervezték, de csak a polgári célú gépből készült egy darab.
Története
[szerkesztés]A gép tervezéséhez a részben fémépítésű ANT–1 kísérleti géppel szerzett tapasztalatok szolgáltak. A gép létrehozását a kolcsuginói színesfémüzemben 1922-re előállított, a német duralhoz hasonló könnyűfémötvözet, a kulcsuginói alumínium (kolcsugaljuminij) gyártásának megszervezése tette lehetővé.
A szovjet légierő vezetése 1923-ban bízta meg az Andrej Tupoljev vezetésével a fémépítésű gépek kifejlesztésére a CAGI keretei között megalakított csoportot egy teljesen fémből készült repülőgép megtervezésével és megépítésével. A tervek szerint a gépet két–három személy szállítására alkalmas személyszállító, és felfegyverzett felderítő változatban kellett volna elkészíteni. Az első ANT–2 építését 1924 májusában fejezték be a CAGI-nál. A prototípusba 73,5 kW (100 LE) maximális teljesítményű Bristol Lucifer csillagmotort építettek.
A géppel 1924. május 26-án hajtották végre az első felszállást Nyikolaj Petrovval a fedélzetén. Egy május 28-i, a légierő vezérkara jelenlétében tartott repülés során a géppel 169,7 km/h-s sebességet értek el, míg 1000 m-re 7 perc, 2000 m-re 17 perc, 3000 m-re 39 perc alatt emelkedett fel két utassal. A tesztek során gondok jelentkeztek az iránystabilitással, ezért megnövelték a függőleges vezérsík felületét. Az ANT–2-t bemutatták egy 1924. július 1-jei légiparádén is, ahol egy Junkers F 13 társaságában repült. A gép berepülése 1924 augusztusától 1925 áprilisáig tovább folytatódott. A sikeres tesztek után döntés született arról, hogy öt gépet építenek a kolcsuginói gyár egyik műhelyében, ahol akkor fémépítésű légcsavaros szánokat készítettek. A három személy szállítására kialakított sorozatgyártású gép azonban már erősebb, 147 kW-os (200 LE) Wright-motort kapott, típusjelzése pedig ANT–2bisz lett. A tervezőirodának és a gyártóüzemnek az ANT–3 (R–3) gyártás-előkészítése okozta leterheltsége miatt azonban a tervezett öt gépet nem sikerült elkészíteni, mindössze egy ANT–2bisz-t építettek 1930-ban, a felderítő változat tervét pedig teljesen feladták.
Az egyetlen fennmaradt, restaurált ANT–2 repülőgép Monyinóban, a Légierő Központi Múzeumában van kiállítva.
Műszaki jellemzői
[szerkesztés]_(9734206970).jpg)
A teljesen fémépítésű géphez a szabadonhordó, felsőszárnyas elrendezést választották. A törzs- és a szárnyborításhoz hullámlemezt használtak, melynél a hullámosítás növelt merevséget biztosított. A nyitott pilótafülke a szárny előtt kapott helyet, míg az utaskabint a törzs közepén alakították ki, mindkét oldalon ablakokkal.
A háromhengeres, 1923-ban gyártott (gyári száma: 1073) Bristol Lucifer léghűtéses csillagmotort a géptörzs orrába építették be. A kipufogócsövet a törzs jobb oldalán vezették hátra. A motor kéttollú, fából készült, a CAGI-nál tervezett, 2,2 m átmérőjű légcsavart hajtott. Az ANT–2bisz-be már nagyobb teljesítményű Wright-csillagmotor került.
Futóműve hagyományos, hárompontos. A főfutók közvetlenül csatlakoznak a törzs alsó részéhez. A főfutó kerekeinek nyomtávja 1,75 m, a kerékátmérő 0,75 m, a gumiabroncs szélessége 125 mm. A kerekek helyére téli időszakban fémből készült sítalpakat lehetett szerelni. A farokcsúszó acélcsőből készült, rugózását gumikötelekkel oldották meg.
Műszaki adatai (ANT–2)
[szerkesztés]Tömeg- és méretadatok
[szerkesztés]- Fesztáv: 10,45 m
- Hossz: 7,6 m
- Magasság: 2,12 m
- Szárnyfelület: 17,89 nm
- Üres tömeg: 523 kg
- Felszálló tömeg: 837 kg
Motor
[szerkesztés]- Motor típusa: Bristol Lucifer
- Motorok száma: 1 db
- Maximális teljesítmény: 75 kW (100 LE)
Repülési adatok
[szerkesztés]- Legnagyobb sebesség földközelben: 207 km/h
- Szolgálati csúcsmagasság: 3300 m
- Hatótávolság: 750 km
Források
[szerkesztés]- Yefim Gordon, Vladimir Rigmant: OKB Tupolev – A History of the Design Bureau and its Aircraft, Midland, 2005, ISBN 1-85780-214-4, pp. 16–17.
- Buill Gunson: Tupolev Aircraft since 1922, Naval Institute Press, 1995, ISBN 978-0851778662, pp. 17–19.
- Az ANT–2 az Ugolok nyeba (airwar.ru) oldalán (oroszul)
- Az ANT–2 a Tupoljev vállalat oldalán (oroszul)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
| Az ANT-sorozat | |
|---|---|
| Katonai repülőgépek | DI–8 • DIP • I–1 • I–2 • I–3 • I–4 • I–5 • I–8 • I–12 • I–14 • MI–3 • R–3 • R–6 • R–7 • SZDB • TB–1 • TB–3 • TB–4 • TB–6 • TS–B • FB • Tu–1 • Tu–2 • Tu–4 • Tu–6 • Tu–8 • Tu–10 • Tu–12 • Tu–14 • Tu–16 • Tu–22 • Tu–22M • Tu–24 • Tu–28 • Tu–64 • Tu–73 • Tu–75 • Tu–78 • Tu–80 • Tu–81 • Tu–82 • Tu–85 • Tu–88 • Tu–89 • Tu–91 • Tu–95 • Tu–96 • Tu–98 • Tu–107 • Tu–119 • Tu–121 • Tu–126 • Tu–128 • Tu–135 • Tu–138 • Tu–142 • Tu–148 • Tu–160 |
| Utasszállító repülőgépek | |
| Repülő csónakok (amfíbiák) | MDR–2 • MDR–4 • MK–1 • MR–6 • MRT–1 • MTB–1 • MTB–2 • MER |
| Pilóta nélküli repülőgépek | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
