Újpesti vasúti híd
Elhelyezkedése	Budapest, Magyarország
Áthidalt akadály	Duna
Szerkezettípus	rácsos acélhíd
Funkció	vasúti híd
Legnagyobb támaszköz	93 m
Nyílások száma	8
Teljes hosszúsága	673,4 m
Szélesség	11,64 m
Sávok száma	1 sínpár, 1 járda (délen), 1 kerékpárút (északon)
Tervező	MSc Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft.
Átadás ideje	1896, 1955, 2008
Elhelyezkedése
Újpesti vasúti híd Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 47″, k. h. 19° 04′ 03″47.563055555556, 19.067547.563056°N 19.067500°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 47″, k. h. 19° 04′ 03″47.563055555556, 19.067547.563056°N 19.067500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Újpesti vasúti híd témájú médiaállományokat.

Az Újpesti vasúti híd^[1] (a köznyelvben néha - helytelenül - Északi összekötő vasúti híd) Budapest egyik vasúti Duna-hídja, amely a Népsziget felett is átvezet. A Budapest–Esztergom-vasútvonal forgalma mellett a gyalogos és a kerékpáros közlekedést is szolgálja.

A budai oldalon a hídhoz csatlakozó vasúti pályaszakasz a III. kerületen, Aquincum városrészen vezet át, a pesti oldalon pedig a IV. és a XIII. kerület határán halad, és az M3-as metróvonal Újpest-városkapu állomásáig tart. Szomszédos vasútállomások: a Pesti oldalon Újpest megállóhely, Budán pedig Aquincum (korábban Aquincum felső) megállóhely. A hídtól északra a Megyeri, délre az Árpád híd található. A vasúti hidat 2008-ban felújították, melynek során a Duna főága feletti teljes acél felszerkezetet kicserélték, a pilléreket megerősítették. Az átépítés óta a hídon engedélyezett sebesség: 80 km/h.

A pesti oldalon a híd folytatásaként több híd található:

• Váci úti járda-áthidalás
• Váci út fölötti híd
• Öbölági híd (az Újpesti-öböl/téli kikötő fölött)
• Zsilip utca fölötti híd

Ötlete elsőként 1892-ben, az esztergomi vasútvonal tervezése során merült fel, hogy a főváros bal parti részével is összeköttetést alkossanak. A vasútvonal tulajdonosa, az olasz Fratelli Marsiglia et Co. vállalat, ennek érdekében határozta el az Óbuda és Újpest közötti egyvágányú Duna-híd építését, és 1894-ben látott hozzá a szintén olasz Societa Nazionale delle Ufficine di Savigliane cég. A vasszerkezet gyártását az olasz vállalkozó a Magyar Államvasutak Gépgyárában rendelte meg. A forgalomnak 1896. november 3-án adták át. A forgalom gyorsan nőtt, az egyre nagyobb terhelés miatt a szerkezetet többször meg kellett erősíteni, ezután viszont a híd egészen 1944 augusztusáig teljesítette hivatását.

A második világháború során több súlyos légitámadás érte. A megrongált hídra a végső csapást 1944 karácsonyán a visszavonuló német haderő mérte: felrobbantotta. A szerkezet egyetlen nyílása maradt csak meg, ez a háború után Simontornyára került, ahol 2001-ig szolgált vasúti hídként.^[2]

1945-ben a szovjet hadsereg ideiglenes pontonhidat épített. Az újjáépítés éveiben az esztergomi személyvonatok Császárfürdő vasútállomásig (Frankel Leó út) jártak.

1950-től a tehervonatokat szükségmegoldásként az Árpád hídra terelték. (Terelő útvonal: Angyalföld MÁV-állomás – az egykori Vizafogó teherpályaudvar bejárata – összekötő vágány az Árpád hídra – Flórián tér – üzemi vágány – Filatorigát vasútállomás – HÉV-sínek – Óbuda vasútállomás). A víz alatti hídroncsok kiemelése és a fel nem robbant 500 kg-os bombák hatástalanítása évekig eltartott, és a mai napig sem fejeződött be. Sok nehézséggel járt a lerobbantott mederpillér és a hídfő helyreállítása is, amit 1953 őszén kezdtek el. A rossz gazdasági helyzet ellenére azért kezdődhetett el a vasszerkezet építése, mert az Összekötő vasúti hídnál ideiglenesen beépített ún. „K”-hidat időközben elbontották, és annak elemeit építették be ide. A munkát tovább nehezítette az 1954. évi dunai nagy áradás, ami elmosta a hídszerelő telepet, a hídanyagon pedig rozsda- és iszapréteg jelent meg. 1955-re készült el az újjáépített híd, amely a Roth–Waagner-féle szerkezet továbbfejlesztése, azaz úgynevezett csavarozott, kettős „K”-híd.

Az építkezést a MÁV részéről Nemeskéri–Kiss Géza mérnök vezette, az acélszerkezet szerelését a Ganz–MÁVAG részéről Perényi Miklós fő-építésvezető irányította. Próbaterhelése 1955. május 5-én volt. A hídszerkezetek próbáján 4 darab 424-es sorozatú mozdonnyal terhelték meg az egyes hídnyílásokat. Az első személyvonat – több mint tíz év szünet után – 1955. május 21-én haladt át a hídon.

A hidat gyakran nevezik – hibásan – északi összekötő vasúti hídnak is. Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a vasúti hidak helyzete Budapesten szimmetrikus, ezért a téves feltételezés, hogy a köznyelven déli összekötőnek ez a híd lenne az északi párja. Valójában a déli vasúti híd az ún. összekötő vasút hídja, amely a MÁV-nak a Duna két partján lévő hálózatainak összekötésére épült Kelenföld és Kőbánya felső között, innen származik a neve. Ezzel ellentétben az Újpesti híd „csak” az esztergomi vasútvonal hídjaként épült.

Anyaga részben az (ideiglenes) Összekötő vasúti híd elbontott szerkezete, részben új gyártású elem volt.

• Hossza: 674,40 m
• Szélessége: 11,90 m

• 
  Emléktábla
• 
  A lassújel érvényességének kezdete, megérkezés az 1955-ös hídra
• 
  Az 1955-ös híd déli oldala Újpest felől
• 
  Siemens Desiro szerelvény hagyja el a régi hidat
• 
  A régi híd „K”-híd acélszerkezete
• 
  A régi acélszerkezet
• 

A 2000-es évek közepére a hídon a mozdony vontatta vonatoknak 10 km/h, motorvonatoknak pedig 30 km/h sebességkorlátozás volt érvényben. Az acélszerkezet felújítása nem lett volna gazdaságos, ezért azt – a pillérek felújítása mellett – teljes egészében lecserélték 2008 nyarán. A gyalogos járdát április 19-étől november 10-éig tervezték lezárni, azonban ez jelentősen elhúzódott. A járdát és a kerékpárutat végül 2009. május 30-án nyitották meg. Teljes hídzár 2008. június 21. és szeptember 21. között volt érvényben.

Az átépítés idején, szeptember 22-éig az Esztergom felől érkező személyvonatok a Szentendrei HÉV vágányain keresztül a Margit híd budai hídfőjéig jártak. Ezek közül négy pár vonat csak Kaszásdűlőig közlekedett.^[3] Mivel a munkálatok teljesen nem fejeződtek be, decemberig, valamint 2009. március 20-ától május végéig a vonatok hétvégente ismét a Margit hídig közlekedtek. A Népsziget és Pest közötti Duna-öböl hídszerkezete változatlan maradt, ám felújították.

A híd új, előszerelt darabjait Csepelről TS-80 típusú bárkákon szállították a Duna óbudai szakaszához, ahol két úszódaru (a 200 tonnás magyar „Clark Ádám” és a 300 tonnás német „Atlas”) emelte őket a megerősített pillérekre.

Az északi járdán kerékpárutat jelöltek ki. A régi híd két oldalára rögzített villamos távvezetékeket a járda alá rejtették el. A teljesen dísztelen új híd zöld színű lett.

Az átépítés nettó 14 milliárd forintba került.

A hídon lévő vasúti pályát az esztergomi vonal egyéb szakaszaival együtt villamosították, 2018-ban indult meg^[4] a forgalom villamos vontatással.

A heves esőzések következtében 2019. május 30-ra virradó éjszaka megcsúszott a a Gázgyár utcát a Pók utcával összekötő közúti átjárónál található ellenfal. Fölötte ideiglenesen 5 km/h-s sebességkorlátozást rendeltek el.^[5] Később ezt 40 km/h-ra növelték.^[6]

• 
  A 2008-as rekonstrukció
• 
  A régi szerkezet bontása. Balra a Clark Ádám 200 tonnás úszódaru
• 
  Az új hídelemek a Ganz acélszerkezet-gyártó telepén Csepelen
• 
  A híd átépítése
• 
  Az új acélszerkezet
• 

• Itt játszódnak Bertha Bulcsu Te jössz, Lupusz… című 1970-es regényének befejező jelenetei.

• Összekötő vasúti híd

• A híd metszetei^{[halott link]}
• Az Újpesti vasúti híd története
• Újjászületik az újpesti vasúti híd – képes-filmes beszámoló – Origo, 2008. augusztus 18.
• 111 éve a Duna felett – Megújul az Újpesti vasúti híd – EuroAstra Internet Magazin, 2007. október 16.
• Megújul az újpesti vasúti híd. MÁV Zrt., 2007. október 16. [2013. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Nizalowski Attila: Kecskék, kakasok, Népsziget. Mandiner hetilap, 2020. április 2-9. 52-53.